Az I. rész itt olvasható:
https://julianusbaratai.blog.hu/2021/09/06/tarsolylemezek_i_resz
19. Rétközberencs – Paromdomb-szórvány: DIENES 1986, 54. kép; AH 1996, 168.
„Aranyozott bronzlemezből domborított tarsolylemez növényi díszítéssel. Töredékei maradtak meg. … A találó szerint „henger alakú falemezen volt rajt”. A töredékek egyikén valóban látszik egy kis falenyomat.” [ISTVÁNOVITS 2003, 177]
Tarsolylemez, Rétközberencs Paromdomb. Dienes Ö. István rajza.
A rétközberencsi töredékkel kapcsolatban (ISTVÁNOVITS 2003, 177) … komoly kétség merül fel, hogy valóban tarsolylemez volt-e eredetileg. A tárgy anyaga és kialakítása eltérő, a hátlapját és főként a lemez oldalnézeti képét … megvizsgálva valószínűbb az eredeti ásatási megfi gyelés, mely szerint egy henger alakú fából készült tárgyra volt rögzítve, véleményünk szerint tehát más funkciója volt.
[ÚJABB ADATOK A HONFOGLALÁS KORI TARSOLYOK ÉS TŰZKÉSZSÉGEK KLASSZIFIKÁCIÓJÁHOZ VOLGA–KÁMA-VIDÉKI ANALÓGIÁIK FÉNYÉBEN NATALJA B. KRYLASZOVA – Andrej M. BELAVIN – TÜRK Attila, in: AVAROK PUSZTÁI Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára, Szerkesztette / Edited by Anders Alexandra – Balogh Csilla – Türk Attila Martin Opitz Kiadó – MTA BTK MŐT Budapest 2014, 457.]
20. Szolnok – Strázsahalom: FETTICH 1937, 181; AH 1996, 282, 284, Fig. 1; BOLLÓK 2015, I. tábla 20, 86. kép.
Lelet: tarsolylemez
Nép: honfoglaló magyar
Megtalálás helye: Szolnok-Strázsahalom, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Magyarország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Magyarország
Leltári száma: 58.1912.1.
Anyaga: aranyozott ezüst, vörösréz
Leírás: 1912 júniusában Vaszkó Imre kubikostól a gátépítési munkák során talált tárgyakat, mely a tarsolylemezt is tartalmazta, a Nemzeti Múzeum vásárolta meg. A leletek alapján kétségtelen, hogy azok nem egyetlen sírból származnak. Feltehető, hogy egy ismeretlen sírszámú honfoglalás kori temető 3 sírját semmisítették meg.
Előlapja aranyozott ezüstlemez, míg azonos méretű hátlapját két vörösrézlemez alkotja.
Mérete: 143 x 112 mm.
Az előlapot és a hátlapot 18 ezüstszegeccsel illesztették egymáshoz. A fölényes ötvöstechnikai tudással kialakított előlapot először sima szuroklapra erősítették, s az előrajzolt minta alapján a hátteret mélyebbre kalapálták. Ezt követően a levelek középvonalát, valamint a középpontban és a négy sarokban lévő levélmintákat hátulról még jobban kiemelték a lemez síkjából.
Ábrázolás:
Ábrázolás forrása:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BACS_cumania_10/?query=Galg%C3%B3c&pg=10&layout=s
Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben. In: Bánszky Pál – Sztrinkó István (szerk.): Cumania 10. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987. 9-60. o.
Irodalom:
Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben. In: Bánszky Pál – Sztrinkó István (szerk.): Cumania 10. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987. 9-60. o.
Beküldte: Hayducki, mill
Forrás:
http://www.europeana.eu/portal/record/2032009/Hungarian_20National_20Museum_data_hnm_hu_object_1451425.html
21. Szolyva/Svalâva: LEHOCZKY 1870, 201–206; AH 1996, 175–178, Fig. 1; BOLLÓK 2015, I. tábla 9, 71. kép.
Lelet: tarsolylemez
Nép: magyar
Megtalálás helye: Szolyva (ukránul Свалява / Szvaljava), Kárpátalja, Ukrajna
Kora: X. század
Jelenlegi helye: -
Anyaga: ezüstlemez aranyozva
Leírás: Az aranyozott ezüstlemez hosszanti tengelye mentén kissé félkörívűen meghajolva került elő. A lemez peremére kannelírozott ezüst szalagot erősítettek. Az öt ezüstszegecs feje háromszirmú levélmintát formáz. A lemez mintázata a galgócival mutat rokonságot: a három függőleges sort alkotó háromlevelű palmetták itt is végtelen hálót alkotnak. Más azonban a felület megmunkálása. Az előrerajzolt minta vonalait itt keskeny élű véső beütögetésével alakították ki. A lemez teljesen lapos, a mintákat domborítással nem emelték ki a háttérből. A palmetták hármas tagolású vízszintes leveleinek a belső sávját, a függőleges leveleknek pedig a keretező sávját párhuzamos ferde vonalakkal töltötték ki. A palmettalevelek visszakanyarodó levélcsúcsát és az erezet vonalait kerek, beütött ponttal zárták le. A vízszintes levelek középütt futó vonalát több esetben nem egyetlen ponttal zárták le, hanem kissé lejjebb a vonal mellett két oldalt még egy-egy poncot ütöttek bele. Ez az úgynevezett “hármas pont” az egyik közép-ázsiai, szogdiai ötvösműhely sajátsága volt, s így fontos utalás honfoglalás kori művészetünk forrásvidékeire. A “végtelen hálót” a minta kétoldali lezárása szemlélteti: az induló félpalmetták a két külső sorhoz kapcsolódnak. A felső sarokban szintén félpalmetta, középütt hatlevelű levélcsokor zárja a kompozíciót.
A szolyvai lemez egyedülálló díszítőeleme a felső szegélyhez erősített, bojtokat utánzó öntött veretsor. (Négy három tagból álló és egy fél ezüstöntvényt szegecseltek fel a felső peremre. Rajtuk fölül pontsorral gyöngyözött vízszintes szalag fut, innen indul a csúcsával lefelé álló háromszög alakú idom, mely alul csúcsos levélalakban, s az ennek két oldalához tapadó kerek szegecsfejekben végződik.)
A tárgy hátoldalán még a múzeumba való bekerülés után is nagy felületen megmaradtak az oxidréteghez tapadt nemezmaradványok, amelyeket a Hampel által közölt rajzok még megerősítettek. Feltűnő, hogy bőrmaradványokról sem Hampel, sem pedig az ásató Lehoczky nem tesz említést. Az utóbbit talán részben ez a körülmény is abban erősítette meg, hogy a lemez a nemezsüveg dísze lehetett. Mindez arra mutat, hogy a szolyvai tarsoly – amelynek fedőlapját e díszes lemez ékesítette – nem bőrből készült, mint általában honfoglalóink tarsolyai, hanem nemezből. Így válik érthetővé a lemez mintázatának fenti értelmezése, a feleslegesnek tűnő felső szegélyminta alkalmazása.
Ásató régész: Lehoczky Tivadar
Ásatás éve: 1870.
Ábrázolás:
Ábrázolás forrása:
http://www.tarsolyosok.hu/szolyvai.htm
Huszka József: A magyar turáni ornamentika története (reprint). Budapest, Huszka Csaba, 1996.
Irodalom:
Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról. In: Folia archeologica 16. Budapest, 1964. 79-112. o.
Fodor István (szerk.): A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1996.
Beküldte: Karoldu, mill
Forrás:
http://josamuzeum.hu/regeszet/rolunk/lektur/tarsolylemezek-a-megyebol/szolyva/
Fodor István (szerk.): Honfoglaló magyarság. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996.
Fotók: Hapák József
Forrás:
http://www.tarsolyosok.hu/szolyvai.htm
Fodor István (szerk.): Honfoglaló magyarság. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996.
Fotók: Hapák József
22. Tarcal – Rímai dűlő 4. sír: JÓSA 1895, 75–76; AH 1996, 120, Fig. 1; BOLLÓK 2015, I. tábla 1, 64. kép.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal, Rima dűlőben 1894 őszén szőlőtelepítés közben találtak négy honfoglalás kori sírra. A feltárásánál nincs szakember jelen. A tarsoly a 4. sz. lovas sírból került elő.
Hátlapja vörösréz, előlapja ezüst, aranyozott, melyeket az előlap öntött ezüstszalag peremének szegecsei rögzítenek egymáshoz. Feltehetően felső-tisza-vidéki. A mintázatot hegyes eszközzel karcolták a fémbe, majd poncvésővel alakították ki. A domborodó hatást a háttér visszakalapálásával érték el.
Tarcal-Rimai-dűlő aranyozott ezüst tarsolylemeze (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
23. Tiszabezdéd – Harangláb dűlő 8. sír: JÓSA 1896, 398–400, 398: VIII. sír; AH 1996, 180–184, Fig. 1–4; BOL[1]LÓK 2015, 429–501, I. tábla 14.
Lelet: tarsolylemez
Nép: magyar
Megtalálás helye: Tiszabezdéd-Harangláb-dűlő, I. sír, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, Magyarország
Leltári száma: 86.1896.236.a.
Anyaga: aranyozott vörösréz lemez
Leírás:
A temető leggazdagabb mellékletű férfisírjából, a bal kar alatt találták bőrtarsolyát, amely egykor övéről függött alá. A különböző apró tárgyak számára (tűzkészség stb.) szolgáló tarsoly fedőlapját gazdagon díszített aranyozott vörösréz lemez fedte. Viszonylag jó állapotban menekült meg az enyészettől a bőr fedőlap is, amelyhez a lemezt hozzáerősítették. A fedőlap lemez felőli belső oldala látható, a lapot tarsolytesthez rögzítő vékony zárószíj megmaradt szakaszával együtt. E zárószíj fölül az övhöz erősített függesztőszíjhoz csatlakozott. (Vagy mindkét funkciót egy szíj látta el.) A tarsoly fölött lévő – szintén megmaradt -szakaszát négyszögletes ezüstveret díszítette, amelyet átlós irányban nielloberakás ékesített. A zárószíj végét szintén nielloberakásos szíjvég zárta.
A tarsoly alakja némileg különbözik a többi ismert honfoglalás kori tarsolyunkétól: azoknál jóval szélesebb. A tarsoly testének hátoldalát pereme mellett gömbösfejű szögekkel erősítették meg.
A bőrtarsoly fedelére apró szegecsek segítségével erősítettek fel dúsan aranyozott vörösréz lemezt. (A szegecsek nyomát a lemez peremén lévő lyukak mutatják.) Az egykori ötvösmester a lemezre először felrajzolta a mintát, majd vésővel alakította ki annak körvonalait. Ugyanezzel a szerszámmal dolgozta ki a levelek széleit, erezetét, a két állatalak testének tagolását, s a közepütt lévő kereszt felületét. A hátteret poncolóvas beütögetésével apró köröcskékkel töltötte ki. A mintát a háttérből domborítással is kiemelték.
Az ábrázolás egyes motívumai feltehetők a korabeli keleti, iráni, sztyeppi és bizánci művészeti emlékeken, ötvösműveken, falfestményeken és textíliákon. A mustra legmagasabb elemét alkotó ágas-leveles csokrok, más néven palmetták, honfoglalóink mintakincsének leggyakoribb eleme. Minden bizonnyal hitvilági hátteret sejthetünk megjelenésében: a honfoglaló magyarok sámán- vagy más néven táltoshitének legfontosabb elemét, a világi rétegeket egybefogó világfát vagy életfát jelképezte. A középütt szétváló, majd újraegyesülő levelek alkotta rombusz alakú tér lemezünkön alighanem a fa törzsének odvát szemlélteti, ahol népmeséink hagyománya szerint a segítő szellemek tanyáznak. Itt egy keresztet, a kereszténység jelképét látjuk a mezőben. Az írott kútfőből egyértelműen kiviláglik, hogy a magyarság már a honfoglalás előtt, a levédiai és etelközi szállásokon megismerkedett a kereszténységgel a térítő bizánci papok révén. A kereszt ábrázolása önmagában azonban még nem bizonysága annak, hogy a Bezdéden eltemetett honfoglaló keresztény hitet vallott volna.
A rombusz alakú keretet felül közrefogó két mesebeli állatalak az iráni hitvilág pávasárkányára (szenmurv) emlékeztet. Alakjukat nyilvánvalóan valamelyik perzsa, vagy bizánci kelméről másolhatta a magyar ötvös. Ugyanakkor az ábrázolás egésze magyar ízlésben fogant. Joggal feltehető, hogy a bezdédi tarsolylemez az egyik legkorábbi honfoglalás kori ötvösremek, s még a honszerzés előtt a keleti, etelközi szállásokon készült. Erre utal az is, hogy a tarsoly zárószíját díszítő két niellos veret normann mesterekre vall, ebben az időben több műhelyt hoztak létre a keleti szláv területeken. Etelközi magyar mester munkája lehet az egyetlen Kelet-Európából, a középső Volga-vidékről ismert cseremiszföldi tarsolylemez is. (Itt az életfát két oroszlán fogja közre.)
A bezdédi lemez elvezet bennünket a honfoglaló magyar művészet kialakulásának forrásvidékeire is: a sztyeppi, közép-ázsiai, iráni és bizánci területekre. E vidékeken azonban csupán a magyar ötvösség és díszítőművészet egyes elemeit találhatjuk, őseink művészete ezen elemekből sajátos arculatúvá formálódott, amelynek gondolati hátterét a magyar hitvilág alkotta, amely sokrétegű szövevényében nem egyszer befogadta és átértelmezte a nagy világvallások jelképeit is.
Mérete: 13,6 x 15,6 cm.
Ásató: Jósa András, Vidovich László
Ásatás éve: 1896.
Ábrázolás:
A tiszabezdédi Harangláb 8. sír tarsolylemeze (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
Ábrázolás forrása: Gáll Erwin: A hatalom forrása és a magyar honfoglalás, Budapest, 2019. 127.
Ábrázolás forrása:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BACS_cumania_10/?query=Galg%C3%B3c&pg=10&layout=s
Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben. In: Bánszky Pál – Sztrinkó István (szerk.): Cumania 10. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987. 9-60. o.
Irodalom:
Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben. In: Bánszky Pál – Sztrinkó István (szerk.): Cumania 10. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987. 9-60. o.
Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról. In: Folia archeologica 16. Budapest, 1964. 79-112. o.
Fodor István (szerk.): A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1996.
Beküldte: Karoldu, mill
Forrás:
http://josamuzeum.hu/regeszet/rolunk/lektur/tarsolylemezek-a-megyebol/tiszabezded/
Fodor István (szerk.): Honfoglaló magyarság. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996.
Fotó: Hapák József
http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/15.html
Bárányné Oberschall Magda: A kézművesség első nyomai. In: Magyar művelődéstörténet – a Magyar Történelmi Társulat megbízásából szerkesztette Domanovszky Sándor – Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1939–1942.
24. Tiszaeszlár – Bashalom I. temető D. sír: DIENES 1956, 245–275; AH 1996, 185–187, Fig. 1.
Lelet: tarsolylemez
Nép: magyar
Megtalálás helye: Tiszaeszlár - Bashalom, D sír, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország
Kora: X. század
Jelenlegi helye:
Anyaga: ezüstlemez
Leírás: erősen töredezett állapotú, vékony ezüstlemezből készült tarsolylemez. Előkerülésekor még kissé bemélyített szélű, kissé aranyozott felületű levélalakok voltak kivehetők. A hátlemezhez szegecsekkel erősítették, néhány lyuk még látszik a töredék peremén.
A tarsoly zárószíjának felső részére helyezte el a Jósa András Múzeum munkatársa a B. sírból származó kis szív alakú ezüstveretet, amely valóban hasonló funkciót tölthetett be, csak egy díszítetlen tarsolyon.
Irodalom:
Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról. In: Folia archeologica 16. Budapest, 1964. 79-112. o.
Beküldte: Karoldu, mill
Forrás:
http://regeszet.josamuzeum.hu/lektur/tarsolylemezek-a-megyebol/tiszaeszlar/
Fodor István (szerk.): A honfoglaló magyarság. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996.
Fotó: Hapák József
http://www.tarsolyosok.hu/tiszaeszlari.htm
25. Tiszanána – Cseh tanya 1. sír: DIENES 1964, 89; AH 1996, 412–413, Fig. 1; RÉVÉSZ 2008, 284–285, 71. tábla.
Lelet: tarsolylemez
Nép: magyar
Megtalálás helye: 1. sír, Cseh tanya, Tiszanána, Heves megye, Magyarország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Magyarország
Leltári szám: 60.4.1.A.
Anyaga: ezüst, vörösréz
Leírás: díszítetlen ezüstlemez, a szélein 13 domború fejű szegeccsel, alul és felül a középtengelyben egymással szembeállított csúcsú, háromszirmú ezüstverettel, melyek a hátlappal összefogták az előlapot és a függesztő szíjat is rögzítették.
A lemezt középen eltörték. A két fele jelenleg összeforrasztott állapotban van.
Mérete: 98x90 mm.A szokásos formájú, de az átlagosnál sokkal kisebb méretű.
Nem díszítő szándékkal készült karcolt mintájú tarsolylemez a tiszanánai. 1958 tavaszán került elő az ottani homokbányában, egy 12-14 éves fiú feldúlt lovassírjából.
Ezüst tarsolylemez, vörösrézlemezből való hátlappal. Szélein: szemközt nézve jobb oldalt hét, bal oldalt hat domború fejű ezüstszög, amelyeknek az erősítő lapon is átütött végeit elkalapálták. A tárgy hosszanti tengelyében, lenn és fenn, egymással szemben — csúcsos végükkel a lemez belseje felé fordított — levélcsokrot mintázó ezüstveretek. Három ellapított végű aklával vannak felerősítve. Ezekkel a veretekkel rögzítették a tarsoly függesztő-, illetve zárószíját. Erősen rongált darab, megtalálói addig hajlítgatták, míg csak középen ketté nem tört. Méretei: m = 9,8 ; sz = felül 6,2, alul 9 cm. A veretek sz = 2,1; h = 1,4 cm. A félgömbfejű szegek fejének átm = 6—7 mm.
A lemez hosszanti tengelyének két végén — ahol egyes tarsolylemezeken kis rozetták ülnek — itt egy-egy levélcsokor alakú veret kapott helyet. Öt ugyanilyen palmettás veret került elő tarsolylemez kíséretében az eperjeskei 2. sírból.
Irodalom:
Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról. In: Folia archeologica 16. Budapest, 1964. 79-112. o.
Fodor István (szerk.): A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1996.
Beküldte: Hayducki, mil
26. Tuzsér – Boszorkányhegy 6. sír: JÓSA 1900, 222; AH 1996, 204–206, Fig. 6.
Lelet: tarsolylemez
Nép: magyar
Megtalálás helye: Tuzsér-Boszorkánydomb, 6. sír, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország
Kora: VIII-IX. század
Jelenlegi helye: Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, Magyarország
Anyaga: előlapja ezüstlemez, hátlapja rézlemez
Leírás: Díszítetlen, sima ezüstlemezből készült tarsolylemez, vele azonos nagyságú vörösréz hátlappal. A két lemezt eredetileg 27 gömbölyű fejű szeggel fogták össze, közülük a felső és az alsó perem közepén lévő szögek rozettás fejűek voltak. A töredékes felső részen mára már mindkét díszes szög kihullott, a feltáráskor még egy megvolt. A bőrtarsoly hátsó alsó peremét vas abroncs erősítette. Valószínűleg a tarsoly zárószíját díszíthette, felső szakaszán a két levélmintás keskeny bronzveret, végét pedig a domború keskeny szíjvég, amelynek gerincén levélszegélyt mintázó szélű árok fut végig, hátoldalán két nittszeggel
Feltáró: Jósa András és Vindovich László
Feltárás ideje: 1900.
Beküldte: Karoldu
Forrás:
http://regeszet.josamuzeum.hu/lektur/tarsolylemezek-a-megyebol/tuzser/
Fodor István: A honfoglaló magyarság. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996.
Fotó: Hapák József
http://www.tarsolyosok.hu/tuzseri.htm
27. Túrkeve – Ecsegpuszta, Bokros-halom: SZABÓ 1980, 271–293; AH 1996, 294–295, Fig. 1; BOLLÓK 2015, I. tábla 19, 85. kép.
Lelet: tarsolylemez
Nép: magyar
Megtalálás helye: Ecsegpuszta, Bokros-halom, mai Ecsegfalva, Békés megye, Magyarország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: Damjanich János Múzeum, Szolnok, Magyarország
Anyaga: aranyozott ezüstlemez
Leírás:
Meglelése:1938-ban az erdőtelepítést megelőző talajjavítási munkálatok közben az ásott csatornából kikerült gát egy részének elhordása közben Tóth József erdőmérnök talált rá az agyagrögbe ágyazódott ezüst tarsolylemezre. A leletanyag további részei a II. világháború alatt elkallódtak.
Mérete: 129 x 110 mm.
Technikai kivitele és mintázata sokban emlékeztet a szolnok-strázsahalmi leletre. A hátteret is mélyebbre kalapálták, majd a levelek gerincét hátulról még erőteljesebben kidomborítottak. Ott erősen kiemelkedő levélminták, itt ékkőberakások jelölték a bonyolult növényi kompozíció csomópontjait. A levelek felületét vonalkákkal kitöltött, a levél alakjához idomuló sávokkal tagolták, a kisebb levelek erezetét poncoló vassal alakították ki, végüket nagyobb, beütött ponttal zárták le. A bemélyített hátteret dúsan aranyozták. A lemezt a lapos felületű peremsávban átütött 20 rozettás fejű ezüst nittszeggel erősítették a hátlaphoz.
A lemez középső vízszintes tengelyében kettétörött, egyik sarkánál a széléből hiányzik egy darab. A szegecseiből mára 14 maradt meg.
Beküldte: Hayducki
Forrás:
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=2275&pid=21238#top_display_media
27a Turkeve
Lelet: tarsolylemez
Nép: honfoglaló magyar
Megtalálás helye: ismeretlen, Túrkeve környéke a város határában, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Magyarország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: Finta Múzeum, Túrkeve, Magyarország (?)
Anyaga: vas
Leírás:
Alakja a tiszabezdédi lemezre emlékeztet, ezért elképzelhető, hogy valaha bőrtarsolyra erősítették, melyhez 5 nittszeg szolgált. A szegek helyét lukak jelzik. Ezenkívül a lemez egyik oldalán csap található, amelynek szintén a felerősítésben lehetett szerepe.
Nem kizárt, hogy e vaslemez nem a bőrtarsoly fedőlapjaként, hanem hátlapként szolgált.
2 mm vastag vaslemezből készült
Mérete: 134 x 137 mm.
Irodalom:
Dienes István: Honfoglalás kori tarsolyainkról. In: Folia archeologica 16. Budapest, 1964. 79-112. o.
Fodor István (szerk.): A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1996.
Szabó János Győző: Vasból készült honfoglaláskori tarsolylemez Túrkeve környékéről. In: Győrffy Lajos (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának tizedik évfordulójára. Túrkeve, 1961. 25-33. o
Beküldte: Hayducki, mill
Forrás:
http://www.tarsolyosok.hu/turkeveivas.htm
Fodor István (szerk.): A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1996. Fotó: Hapák József
28. Andrejevszkaja scsel.
Andrejevszkaja scsel középkori temetője az Északnyugat-Kaukázus előterének dombvidékén található, az Anapa város (Ru, Krasznodari járás) keleti szélén lévő Szu-Pszeh-től 6 km-re, délkeleti irányban (1. tábla). A temetkezőhelyet 1987- ben azonosították, gázvezetékfektetetési munkálatok során. A leletmentést az anapai régészeti múzeum munkatársai végezték el, néhány tárgyat azonban a helyi lakosok szedtek össze, akik aztán beszolgáltatták őket az Anapai Régészeti Múzeumba. Az Sz. G. Bandurko által beszolgáltatott leletek között szerepel egy ezüstlemezes hajfonatkorong;16 egy töredékes ezüst tarsolylemez veretekkel díszítve; egy töredékes szablya, áttört, aranyozott bronz hüvelydíszekkel, keresztvassal, ezüst markolatgombbal, illetve függesztőverettel és hüvelyvéggel; két palmettadíszes aranyozott bronz téglalap alakú övdísz; egy ezüstből öntött vésett palmettamintás, gyöngysorkeretes szíjvég; és egy áttört függesztőveret.
A töredékes tarsolylemez:
Forrás: https://www.arpad.btk.mta.hu/kutatasi-programok/131-eszak-kaukazusi-regeszeti-kutatoutak/457-2019-az-andrjevszkaja-scsel-feltaras
29. Krjukovo-Kuzsnoje 472. sír: KRYLASZOVA – BELAVIN – TÜRK 2014, 9. kép 1–2.
Nem mondható el a jól megőrződött állapot a Krjukovo-Kuzsnoje 472. sírban feltárt, eredetileg jó megtartású lemezes tarsolyról. Erdélyi István 1967ben Morsanszkban a még egészben lévő lemezt tudta lerajzolni, napjainkra azonban mindössze egy maréknyi apró ezüst lemeztöredék maradt meg belőle, jóllehet a tárgy tárolásához külön textilalátétet is készítettek. Annyi azonban még ma is jól kivehet a töredékek fotóin, hogy a tárgy eredetileg ívelt, határozottan bekarcolt mintákkal volt díszítve.
[https://adoc.pub/avarok-pusztai-avarok-pusztai-martin-opitz-kiado-mta-btk-mot.html]
Forrás: ÚJABB ADATOK A HONFOGLALÁS KORI TARSOLYOK ÉS TŰZKÉSZSÉGEK KLASSZIFIKÁCIÓJÁHOZ VOLGA–KÁMA-VIDÉKI ANALÓGIÁIK FÉNYÉBEN NATALJA B. KRYLASZOVA – Andrej M. BELAVIN – TÜRK Attila, in: AVAROK PUSZTÁI Szerkesztette / Edited by Anders Alexandra – Balogh Csilla – Türk Attila Martin Opitz Kiadó – MTA BTK MÖT, Budapest, 2014. 477.
30. Panovó 2. sír: ERDÉLYI 1977, 2. kép; KRYLASZOVA – BELAVIN – TÜRK 2014, 7. kép 1–4.
Lelet: tarsoly
Nép: mordvin
Megtalálás helye: Panovo, Oroszország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: ismeretlen
Anyaga: bőr
Leírás: Tarsoly
Beküldte: Sdkfz251
Forrás: Forrás:
http://arpad.btk.mta.hu/lelohelyek/kelet-europa/107-panovo.html
Irodalom
Erdélyi I.:Scythia Hungarica. A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei. Budapest (2008) 70., 138.
Natalja B. Krylaszova – Andrej M. Belavin – Türk Attila: Újabb adatok a honfoglalás kori tarsolyok klasszifikációjához és eredetéhez Volga-Káma-vidéki analógiáik fényében. In: Anders Alexandra–Balogh Csilla–Türk Attila (szerk): Avarok pusztái. Tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. (Opitz Archaeologica 6.) Budapest 2013. 421–457.
Régészet
31. Perm: BELAVIN – KRILASZOVA 2011, 243–256; FODOR 2012; KRYLASZOVA – BELAVIN – TÜRK 2014, 3. kép 1.
Lelet: lemezes tarsoly
Nép:
Megtalálás helye: Perm, Oroszország
Kora: IX-X. század
Jelenlegi helye: ismeretlen
Anyaga: aranyozott ezüst
Leírás: lemezes tarsoly
Beküldte: Sdkfz251
Forrás:
https://www.academia.edu/9840577/%C3%9Ajabb_adatok_a_honfoglal%C3%A1s_kori_tarsolyok_%C3%A9s_t%C5%B1zk%C3%A9szs%C3%A9gek_klasszifik%C3%A1ci%C3%B3j%C3%A1hoz_Volga_K%C3%A1ma_vid%C3%A9ki_anal%C3%B3gi%C3%A1ik_f%C3%A9ny%C3%A9ben_The_classifcation_of_Hungarian_Conquest_period_purses_and_tinder_sets_in_the_light_of_analogies_from_the_Volga_Kama_region?auto=download
32. Ruszenyiha (Rusenikha): НИКИТИНА 2013, 152–153, 155, Рис. 2/3; FODOR 2017, 3. kép 1.
Lelet: lemezes tarsoly
Nép: cseremisz
Megtalálás helye: Ruszenyiha, Oroszország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: ismeretlen
Anyaga: ezüst
Leírás: lemezes tarsoly
A tarsoly lemezének mintája hasonlóságot mutat a vszelovoi lemezzel
Forrás
http://epa.oszk.hu/00600/00691/00165/pdf/EPA00691_mtud_2017_06_723-731.pdf
33. Veszelovo tanya (Szemjonovo mellett) 19. sír: FODOR 2013, 457–470.
Lelet: lemezes tarsoly
Nép: cseremisz
Megtalálás helye: Veszelovo, Oroszország
Kora: X. század
Jelenlegi helye: ismeretlen
Anyaga: ezüst
Leírás: lemezes tarsoly
Forrás:
http://www.tarsolyosok.hu/etelkozi.htm
http://epa.oszk.hu/00600/00691/00165/pdf/EPA00691_mtud_2017_06_723-731.pdf
34–36. Mardzsani-gyűjtemény (Dél-Urál): РУДЕНКО 2016, 76, 78–79, Рис. 12–14; Fodor 2017, 3. kép 2–4.
Aranyozott ezüst tarsolylemez Oroszország déli részéről (Mardzsani Gyűjtemény, 9. század vége-10. század elő fele). Felülete gravírozott, egymással szembeforduló oroszlánok és palmetták díszítik. A középütt kivágott zárószerkezetű lemezes tarsolyokat a legkorábbi típusoknak tartja a kutatás, a Kárpát-medencében a banai tarsolylemez tartozik ehhez a körhöz A bőrből készült tarsolyokat az övön viselték, a tűzgyújtáshoz szükséges kovát és taplót, illetve egyéb apró holmikat, pl. borotvát tartottak benne.
Aranyozott ezüst tarsolylemez Dél-Oroszországból, Mardzsani gyűjtemény, Moszkva,
Fotó: G. Szapozsnyikov
37–38. Birka 644. és 819. sír: ARBMAN 1940–1943, Taf. 129/1a–1b. 222–223, 295.
Lelet: lemezes tarsoly
Nép: viking
Megtalálás helye: Birka/Björkö Bj 819, Hemlanden, Svédország
Kora: IX-XI. század
Jelenlegi helye: Historiska museet, Stockholm, Svédország
Anyaga: bronz, fém, bőr, textil
Leírás: Tarsolyt fedő lemez.
Beküldte: Nagy Péter
Forrás:
http://vikinghandcraft.blogspot.hu/2012_07_01_archive.html
http://mis.historiska.se/mis/sok/fid.asp?fid=567133&page=1&in=1
https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/nyilvanos/katalogus/ferfi-viseletek/ferfi-viseletek/kiegeszitok-es-ekszerek/kiegeszitok/taskak-tarcak/tarsolyok
Irodalom
АРМАРЧУК, Е. А. – МАЛЫШЕВ, А. А. 1997 Средневековый могильник в Цемесской долине. Историко-Археологический Алъманах 3. Армавир–Москва. 92–114.
АРМАРЧУК, Е. А. 2003 Памятники Северо-Восточного Причерноморья X–XII. вв. Крым, Северо-Восточное Причерноморье и Закавказье в эпоху средневековья: IV–XIII. века. Москва. 2006 Конская упряжь из могильников Северо-Восточного Причерноморья X–XIII. веков. Москва.
АРМАРЧУК, Е. А. – НОВИЧИХИН А. М. 2004 Украшения конской упряжи X–XII вв. из могильника «Андреевская щель» близ Анапы. Краткие Cообщения Института Aрхеологии. Москва. 216. 59–71.
ДИТЛЕР, П. А. 1961 Могильник в районе поселка Колосовка на р. Фарс. Сборник материалов археологии Адыгеи. Майкоп. 1961. Т. II.
ДЗАТТИАТЫ, P. 2014 Аланские древности Даргавса. Владикавказ.
ЗАВЬЯЛОВ, В. И. 2006 Результаты археометаллографического исследования стремян и удил из могильников Северо[1]Восточного Причерноморья. In: Е. А. Армарчук (Red.): Конская упряжь из могильников Северо[1]Восточного Причерноморья X–XIII веков. Москва. 110–117.
ИВАНОВ, П. П. 1952 Материалы по истории мордвы VIII-XI. вв. [1]. Крюковско-Кужновский могильник. Дневник археол. раскопок П. П. Иванова; Ред. и вступ. статья д-ра ист. наук проф. А. П. Смирнова; Моршан. краевед. музей. Отд. истории края. - Моршанск [б. и.], 1952. - 232 с. : ил.; 32 см.
КОНЬКОВА, Л. В. 2004 Состав металла и технология изготовления украшений конской сбруи из могильника «Андреевская щель. Краткие Cообщения Института Aрхеологии, Вып. 216. Москва. 71–78.
КОРОЛЬ, Г. Г. 2005 Семантика уникального декора предметов конской упряжи XI–XIII. вв. из Северо-Восточного Причерноморья. Этнографическое обозрение 6. Москва. 157–167. 2006 Декор украшений конского убора из могильников Х–XIII вв. Северо-Восточного Причерноморья. In: Е. А. Армарчук, Конская упряжь из могильников Северо-Восточного Причерноморья X–XIII веков. Москва. 127–137. 2008 Искусство средневековых кочевников Евразии. Очерки. Москва, Кемерово.
НИКИТИНА, Т. Б. 2013 Поясные кошельки/сумочки в средневековых могильниках Ветлужско-Вятского междуречья. По[1]волжская археология 2013/2, Казань. 151–161.
НОВИЧИХИН, А. М. 1993 Исследование средневекового могильника Андреевская щель в 1991 и 1992 гг. In: Вторая Кубанская археологическая конференция. Тезисы докладов. Краснодар. 76–77. 1998 Итоги работ археологического отряда Анапского музея в 1991–1995 гг. Древности Кубани (Краснодар) 7. 26–41. 2008 Воинский кенотаф с захоронением боевого коня на средневековом могильнике Андреевская щель. In: О. В. Двуреченский (Red.): Военная археология. Сборник материалов семинара при Государственном историческом музее 1. Москва. 26–41. 2014 Предметы вооружения, воинского и конского снаряжения из разрушенных погребений могильника Андреевская щель. In: О. В. Двуреченский (Red.): Военная археология. Сборник материалов семинара при Государственном историческом музее 3. Москва. 55–93. 2015 Детские погребения средневекового могильника Андреевская щель. Историко-Археологический Алъманах (Армавир–Москва) 13. 99–111. 77
ОРЛОВ, Р. С. 1984 Средневековая традиция художественной металлообработки в X–XI. вв. Культура и искусство средневекового города. (Москва)
ПЬЯНКОВ, А. В. 1988 Средневековый могильник Черноклен из Краснодарского края. XV. «Крупновские чтения». (Махачкала) 2000 Биритуальный средневековый могильник Циплиевский из Западного Закубанья: предварительное сообщение. Вестник Абинского народного музея. Вып. 3. Абинск. 12–25.
ПЪЯНКОВ, А. В. – ЦОКУР, И. В. 2011 О реконструкциях сабли из могильника Колосовка-1 (Адыгея). Военная археология. Сборник материалов Проблемного совета «Военная археология» при Государственном Историческом музее. Выпуск 2. (Москва), 153–167.
ПЪЯНКОВ, А. В. – ХАЧАТУРОВА, Е. А. – ЮРЧЕНКО, Т. В. 2014 Возвращенные сокровища Кубани. Составители: Пьянков А.В., Хачатурова Е.А., Юрченко Т.В. Краснодар: Традиция.
РУДЕНКО, К. А. 2016 Редкие находки эпохи Хазарского Каганата (Заметки о хазарско-венгерском искусстве). Теория и практика археологических исследований 15/3, (Барнаул), 63–82.
УСПЕНСКИЙ, П. С. 2013 МОГИЛЬНИКИ С ТРУПОСОЖЖЕНИЯМИ VIII–XIII. вв. НА СЕВЕРО-ЗАПАДНОМ КАВКАЗЕ (динамика ареала погребального обряда). Российская Археология 2013/4. 86–98. ЧХАИДЗЕ, В.Н. 2008 Таматарха. Раннесредневековый город на Таманском полуострове / Российская Aкад. Наук, Инcтитут Aрхеологии. Москва. 2012 Фанагория в VI–X. веках / Российская Aкад. Наук, Инcтитут Aрхеологии. Москва. AH 1996 The Ancient Hungarians. Exhibition Catalogue (Ed. István Fodor) Budapest.
ARBMAN, Holger 1940 Birka I. Die Gräber. Uppsala. ASADOV, Farda 2012 Khazaria, Byzantium, and the Arab Caliphate: Struggle for control over Eurasian Trade Routes in the 9th–10th centuries. The Caucasus and Globalization 2012. 6/4. 140–150.
BELAVIN, Andrej M. – KRILASZOVA, Natalja B. 2011 Tarsolylemez Perm környékéről. Folia Archaeologica 54. 243–250.
BOLLÓK Ádám 2015 Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében: formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez. Budapest.
CALLMER, Johan 1996 Oriental Beads and Europe, A.D. 600–800. In: A. Ellegárd – G. Ákerstrom-Hougen (eds.): Rome and the North. Papers read at a symposium arranged by the Góteborg University, 18-19 November 1993, under the auspices of the ESF project „The Transformation of the Roman World.” Studies in Mediterranean Archaeology and Literature 135. Jonsered. 53–71.
CSALLÁNY Dezső 1970 Weiblicher Haarschmuek und Stiefelbeschläge aus der ungarischen Landnahmezeit im Karpatenbecken. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungariae 22. 269–308.
DI COSMO, Nicola 2014 A Note on the Formation of the “Silk Road” as Long-Distance Exchange Network. In: M. Bulut (ed.): Resilkroad. Istanbul. 17–26.
DIENES István 1956 Un cimetière de Hongrois conquérants à Bashalom (Fouilles exécutées par L. Kiss) Acta Archaeologica Aca[1]demiae Scientiarum Hungariae 7. 245–277.
- 1959 A perbetei lelet. Milyen volt a honfoglaló magyarok öve? Archaeológiai Értesítő 86. 145–158.
- 1964 Honfoglalás kori tarsolyainkról. Folia Archaeologica 16. 79–112.
- 1975 A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Hajdú Péter (szerk.): Uráli népek. Budapest. 77–108.
- 1986 A Felső-Tisza vidék a X. században. In: Dercsényi Dezső – Entz Géza (szerk.): Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Budapest. 92–114.
DÓKUS Gyula 1900 Árpádkori sírleletek Zemplén vármegyében. Archaeológiai Értesítő 20. 39–61.
ERDÉLYI István 1977 Az ősmagyarság régészeti emlékei Kelet-Európában. In: Bartha Antal – Czeglédy Károly – Róna-Tas And[1]rás (szerk.): Magyar Őstörténeti Tanulmányok. Budapest. 65–77.
FETTICH Nándor 1931 Adatok a honfoglaláskor archaeológiájához. Archaeológiai Értesítő 45. 48–112. 1937 A honfoglaló magyarság fémművesség. (Archaeologica Hungarica 21.) Budapest. 1942 Die altungarische Kunst. Berlin.
FIGUEIREDO, Ana – VALENTIM, Joaquim Pires – DOOSJE, Bertjan 2015 Theories on intergroup relations and emotions: A theoretical overview. Psychologica 57/2. 7–33.
FODOR István 2012 Őstörténeti viták és álviták. In: Molnár Ádám (szerk.): Csodaszarvas IV. Budapest. 125–146.
- 2013 A veszelovói tarsolylemez. In: Révész László – Wolf Mária (szerk.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Budapest–Szeged. 457–470.
- 2017 Honfoglalás kori tarsolylemezeink és keleti párhuzamaik. Magyar Tudomány 2017/6. 723–731.
FÜREDI Ágnes 2012 Honfoglalás kori tarsolylemez Pest megyében. A Bugyi-Felsőványi 2. sír. Archaeológiai Értesítő 137. 207–234. 2016 Tarsolyok. Rubicon 2016. 7. 66–71.
GHAZARYAN, H. 2013 Soil Resources of Armenia. In: Yusuf Yigini – Panos Panagos – Luca Montanarella (eds.): Soil Resources of Mediterranean and Caucasus Countries. Extension of the European Soil Database. Luxembourg. 2–15.
GREGORATTI, Leonardo 2013 The Caucasus: a communication Space between Nomads and Sedentaries (1st BC–2nd AD). In: Mountain Areas as Frontiers and/or Interaction and Connectivity Spaces. Arachne. 525–540.
HAMPEL József 1900 A honfoglalási kor hazai emlékei. In: Pauler Gyula – Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar honfoglalás kútfői. Budapest. 509–826.
- 1901 Öntőminta tarsolylemez készítésére. Archaeológiai Értesítő 21. 448.
HORVÁTH Ciprián 2004 Adatok a honfoglalás kori kő- és üveg- betéttel díszített fegyverek, tarsolyok és veretek kérdésköréhez. Communicationes Archeologicae Hungariae 2004. 151–171.
ISMAYILOV, Amin 2013 Soil Resources of Azerbaijan. In: Yusuf Yigini – Panos Panagos – Luca Montanarella (eds.): Soil Resources of Mediterranean and Caucasus Countries. Extension of the European Soil Database. Luxembourg. 16–36.
ISTVÁNOVITS Eszter 2003 A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2., Nyíregyháza, 161. Tábla, 663
JÓSA András 1895 A tarczali sírleletről. Archaeológiai Értesítő 15. 75–76. 1896 A bezdédi honfoglaláskori temető. Archaeológiai Értesítő 16. 385–412.
- 1900 Emlékek a honfoglalás korából. Archaeológiai Értesítő 20. 214–224.
- 1914 Honfoglaláskori emlékek Szabolcsban II. Archaeológiai Értesítő 34. 169–184, 303–340.
KADA Elek 1912 Kecskemét vidékéről való leletek. Archaeológiai Értesítő 32. 323–329. KAMINSKY, V. N. 1996 Early medieval weapons in the north Caucasus – a preliminary view. Oxford Journal of Archaeology 15/1. 95–105.
KISS Lajos 1920 Eperjeskei honfoglaláskori temető. Archaeológiai Értesítő 39. 42–55.
KISS, Á. – BARTHA, A. 1970 Graves from the Age of the Hungarian Conquest at Вana. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hunga[1]riae 22. 219–260.
Natalja B. KRYLASZOVA – Andrej M. BELAVIN – TÜRK Attila 2014 Újabb adatok a honfoglalás kori tarsolyok és tűzkészségek klasszifikációjához. In: Anders Alexandra – Balogh Csilla – Türk Attila (szerk.): Avarok Pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. Budapest. 457–496.
LEHÓCZKY Tivadar 1870 A szolyvai hun sír. Archaeológiai Értesítő 3. 201–206.
LO MUZIO, Ciro 2010 Archaeological Traces of Early Turks in Transoxiana: An overview. In: Michael Alram – Deborah E. Klimburg-Salter – Minoru Inaba – M. Pfisterer (eds.): Coins, Art and Chronology II. The First Millennium C.E. in the Indo-Iranian Borderlands. Vienna. 429–442.
NICOLLE, David 1999 Arms & Armour of the Crusading Era, 1050-1350: Islam, Eastern Europe and Asia (Vol 2).
RÉVÉSZ László 1996 A karosi honfoglaláskori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza vidék X. századi történetéhez. (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 1.) Miskolc.
- 2008 Heves megye 10–11 századi temetői. (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 5.) Budapest.
SCHULZE-DÖRRLAMM, Mechthild 1988 Untersuchungen zur Herkunft der Ungarn und zum Beginn ihrer Landnahme. Jahrbuch des Römisch-Germa[1]nischen Zentralmuseums Mainz 35. 373–478.
- 2010 Deckel einer Jagdtasche. In: Frings, Jutta (Hrsg.): Byzanz: Pracht und Alltag. München 187.
SZABÓ János Győző 1969 Heves megye régészeti emlékei II. In: Bakó Ferenc (szerk.): Heves megye műemlékei I. Budapest. 41–64.
- 1980 Das silberne Taschenblech von Túrkeve-Ecsegpuszta. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungariae 32. 275–298.
D. SZABÓ László 2013 A „bárándi” tarsolylemez. Debreceni Szemle 1. 125–132.
TAJFEL, Henri 1982 Social Psychology of Intergroup Relations. Annual Review of Psychology Vol. 33. 1–39.
H. TÓTH Elvira 1974 Honfoglaláskori sír Kiskunfélegyházán. Archaeológiai Értesítő 101. 112–126.
- 1976 The Equestrian grave of Izsák-Balázspuszta from the Magyar Conquest. Cumania 4. 141–173.
URUSHADZE, Tengiz F. – GHAMBASHIDZE, Giorgi O. 2013 Soil Resources of Georgia. In: Yusuf Yigini – Panos Panagos – Luca Montanarella (Eds.): Soil Resources of Mediterranean and Caucasus Countries. Extension of the European Soil Database. Luxembourg. 77–96.
VINOGRADOV, V. B. 1983 Altungarische Parallelen zu einigen Gräbern des alanischen Gräberfeldes bei Martan-Ču. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungariae 35/1–2. 213–256.