Dr. Tóth Tibor antropológus neve Magyarországon nem közismert, annak ellenére, hogy nevéhez a magyarságkutatás szempontjából a XX. század legjelentősebb felfedezése fűződik. Ottó barát 1232-es és Julianus barát 1236-os útja után 1965-ben ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják. Felfedezését a Magyar Tudományos Akadémián az Antropológiai Témabizottság kibővített ülésén 1966. ápr. 12-én ismertette. Az Ősmagyarok mai relictumáról készült beszámolóját a az MTA Biol. O. Közl. 9. számában (1966) publikálta. A felfedezésről a Magyar Nemzetben Aczél Kovách Tamás 1967-ben adott hírt. Felmerül a kérdés, mi lehetett az oka a szenzációs felfedezés elsikkadásának.
A KELETI MAGYAROK FELFEDEZÉSÉRŐL
Tóth Tibor: AZ ŐSMAGYAROK MAI RELICTUMÁRÓL
ISMERETLEN MAGYAR TÖRZSRE BUKKANT EGY BUDAPESTI TUDÓS
Aczél Kovách Tamás, Magyar Nemzet, Hétfő, 1967. november 6.
ÚJ MEGLEPŐ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A MAGYAROK EREDETÉRŐL
A rejtélyes Kusán Birodalom, Magyar Nemzet 1968. november 7. Aczél Kovách Tamás
A KELETI MAGYAROK FELFEDEZÉSÉNEK HAZAI FOGADTATÁSA
ÉSZREVÉTELEK VÁSÁRY ISTVÁNNAK A KELETEN MARADT MAGYAROKKAL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSAIRA
53 évvel Tóth Tibor felfedezése után még el sem indult a program!
KECSKÉRE A KÁPOSZTÁT - AZ MTA IRÁNYADÓ SZEMÉLYISÉGÉNEK TÖRTÉNELEMHAMISÍTÓ CIKKÉRŐL
AZ MTA BOTRÁNYA – MEGGYALÁZTA A SZERZŐ EMLÉKÉT A TANULMÁNYKÖTET MTA ÁLTAL TÁMOGATOTT KIADÓJA
Egy tanulmánykötet margójára
Összeesküvés a 20. század magyarságkutatásának legnagyobb felfedezése ellen
EGY NEMZETET , AMELY TISZTÁBAN VAN A MÚLTJÁVAL ÉS AZ EREDETÉVEL NEM LEHET FÉLRELÖKNI
