A neves orvos és kutató, Kásler Miklós átköltözik az Országos Onkológiai Intézet éléről az Emmi miniszteri székébe. Sokak számára meglepő lépése ez Orbán Viktornak, egy különösen érdekes ember kezébe kerül a kormány legnagyobb és egyik legfontosabb tárcája. Kásler Miklóssal beszélgettünk.

- Kásler Miklós ismert orvos és kutató. De miniszterként mit kezd majd az oktatással, a sporttal és egyáltalán minden olyan területtel, ami az egészségügyön túl az Emmihez tartozik? Sokan úgy gondolják, itt lehet majd fogást találni az új emberen.

- Arra kért fel miniszterelnök úr, őrizzem meg, sőt gazdagítsam azt a kincsestárat, amit emberi értékeknek nevezünk, és amelynek szerves részét képezik a magyarság kulturális értékei is. Ami az utóbbiakat illeti, nagyon könnyű a dolgom, mert elképesztően gazdag a magyar kulturális hagyományrendszer, beleértve a magyar művészeteket, a népi művészetet, zeneművészetet, de az irodalmat is. Ráadásul olyan kivételes személyiségeket mutatott fel a magyar történelem, amilyenekkel nem sok nép büszkélkedhet. Szenvedélyem a történelem, a művészettörténet, az irodalom, a kultúrtörténet, a filozófia. Ezt az örökséget a szüleimtől kaptam, több évezred időtálló értékeit adták át nekem. Úgy vélem, hogy az európai értékrend, életforma, a kultúra és az államalkotás alappillérei itt sohasem változtak. A görög filozófia, a görög művészetek és az összefoglaló jellegű római jog és kultúra tapasztalatán nyugszik minden. De namcsak az, amit itt látunk magunk körül, a teremtett világban, hanem az is, ami odaát van, az Olimposzon avagy a Hádeszben is. Ez az elem végigvonul a kultúránkon, hangsúlyosan jelenik meg például Danténál is. Kincseink a keresztény értékrendben koncentrálódnak. Ez köti össze az emberi kultúrát a spirituális szférákkal, és ez alapozta meg Európa látványos fejlődését, a tudományos fejlődését is. Elég, ha csak a caesareai kórház létrehozását említem a 300-as évek elején, vagy a salernói orvosi iskola megalakítását az idő szerint 600-as évekből. De így fejlődtek ki az európai egyetemek, a kereszténység által vált általánossá az írásbeliség, így jött létre az iskolarendszer, de ugyanez igaz a tudományra, művészetekre, legfőképpen az építészetre és a zeneművészetre is.

- Tehát aki templomot bont, az Európa lelkének megy neki a markológépekkel? 

A magyar kultúra rendkívül szervesen épül bele az európai kultúrába, de különbözik is tőle. Ez meglátszik a gondolkodásán. A magyarság sokgyökerű nép, a történelem során számtalan néptöredéket fogadott be. De! Gyakran hivatkoznak Szent István intelmeire a migránspártiak manapság. Az uralkodó a valóságban regnumról, a királyi udvartartásról beszélt, és azoknak a befogadását tartotta helyesnek, akik emelik az udvar fényét, gyarapítják értékeit. Roppant tiszta gondolatok ezek. És senki sem csodálkozott azon, hogy ilyenek születnek a magyarok fejében. Európában a mi országunkat archiregnumnak nevezték, ami nem régit jelentett, hanem olyat, amelyik érti és ismeri a világegyetem működését. Más ország nem kapta meg ezt a jelzőt. Olyan különleges, a történelemben páratlan jogrendszert épíett föl a magyarság, amely összeköti a földi és az égi világokat. A magyar király volt az egyetlen apostoli király, ezt a pápa is elismerte, pedig más uralkodók is térítettek és serénykedtek a kereszténység nevében.

[…]

- Az oktatási rendszerben min változtatna?

- Legelső dolgom lesz leülni a teljes vertikum szereplőivel, és meghallgatni őket, egyeztetni velük. Nagyon jó kezdeményezései voltak eddig is a kormánynak, jelentős pénzügyi és szellemi támogatásokat biztosított a rendszernek minden szinten. Ezt nem szabad abbahagyni, vagy megzavarni.

- Azért álljunk meg egy pillanatra! Az Árpádokkal kapcsolatos vizsgálatára utalva azzal riogat az ellenzék, hogy ha ön a miniszter, akkor hangsúlyosan és revizionista módon kerülnek majd szóba a magyar őstörténettel kapcsolatos elemek a közoktatásban. És ezt ők „demokráciaellenesnek” tartják.

Nemcsak a Nemzeti alaptanterv koordinálásába, de e téren is számítok az MTA támogatására. Ami a magyar eredettörtének kutatását illeti, eddig a különböző tudományágak elbeszéltek egymás mellett. Egy új intézmény keretében létre kell hozni egy interdiszciplináris központot a kérdéskör kutatására. Például a néhány hónapja alakult László Gyula Intézeten belül. Az identitásunkat megalapozó ügyről van szó, olyan világban élünk, ahol erre a kérdésre mielőtt választ kell kapnunk Egy nemzetet, amely tisztában van a múltjával és az eredetével, nem lehet félrelökni.

[…]