Nézetem szerint az emberiség legnagyobb civilizációs ugrását nem a ló, hanem a szarvas háziasítása jelentette. Az állattenyésztés kiemelte az emberiséget a gyűjtögető, vadász-, halász életmódhoz kapcsolódó létbizonytalanságból. A nomád állattartás le nem települt, csordás állattartást folytató…

A honfoglalás kori veretes övről Boldog Zoltán a következőket írja: „A nomád öltözék rendkívül fontos kelléke volt az öv, amely gyakorlati szerepe mellett díszítésével és tartozékaival együtt viselője rangját is kifejezte (kiemelés tőlem – B. I.), akárcsak maga a ruházat. Több történeti példa…

Egy homokbánya 1952-ben történt megnyitása kapcsán előkerült sírok leletmentése során egy rovásfeliratos csontlemezt találtak, melyet restaurálásra beküldtek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Később feledésbe merült a lelet származási helye. Ez csak 37 évvel később, 1990-ben - csodálatos véletlennek…

Egy homokbánya 1952-ben történt megnyitása kapcsán előkerült sírok leletmentése során egy rovásfeliratos csontlemezt találtak, melyet restaurálásra beküldtek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Később feledésbe merült a lelet származási helye. Ez csak 37 évvel később, 1990-ben - csodálatos véletlennek…

Az alábbiakban ismertetjük dr. Tóth Tibor 1965. évi felfedezését és a turgaji magyarok között végzett antropológiai vizsgálatának megállapításait, majd a Tóth Tibor nyomán Bíró András Zsolt által 2006-ban vezetett tudományos expedíció antropológiai és genetikai eredményeit. Dr. Tóth Tibor leírása…

 Forrás: Eleink VI. évf. (2007) 2. szám, 22-31. o. Az alábbiakban először ismertetjük a Bíró András Zsolt által vezetett expedíció antropológiai és genetikai eredményeit, majd ehhez kapcsolódva a keleten maradt magyarok mai napig való fennmaradását igazoló történeti néprajzi adatokat. Az…