A Kaukázus északi előterével már több blogbejegyzésben foglalkoztam:
http://julianusbaratai.blog.hu/2017/03/22/nagy_sandor_kapuja
http://julianusbaratai.blog.hu/2017/01/21/egy_cikk_margojara_nyilt_level_kolozsi_adam_urhoz
http://julianusbaratai.blog.hu/2017/01/01/madzsar_magyar_varos
Az MTA Kutatóhelyeinek 2013. évi tevékenységéről szóló jelentés a témával kapcsolatban a következő fontos információt tartalmazza: „A magyar őstörténethez tágabban kapcsolódó források közül elkészült a Derbendnáme, valamint egy 10. században íródott, íjászatról szóló kézikönyv válogatott részeinek a fordítása.” /http://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/Az%20MTA%20Kutatohelyeinek%20eredmenyei/akademiai_kutatohelyek_beszamoloja_2013_1c.pdf/ Sajnos a Derbendnáme fordításának publikációja tudomásom szerint ma is várat magára.
A közelmúltban egy hozzászólás írója megosztotta személyes tapasztalatait, melyeket a kaukázusi Derbent városában tapasztalt, és felajánlotta a segítségét a Kaukázusi régészeti kutatásokhoz. A hozzászólást és a Derbent és Madzsar városokkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket az alábbiakban közlöm:
„A Kaukázusi Derbent városának piacán ugy tünt magyar beszédet hallok. Mikor kiderült honnan jönnek a hangok megtudtam hogy a hegyekböl az Avar nemzetség egyik dialektusát beszélő csoport egymás között használta anyanyelvét. Mikor megtudták hogy magyar vagyok - ők is igy Madzsarnak szolitottak- elmondták hogy ősi eredet meséikben mint elment testvért emlegetnek. A Gelendzsiki piacon Alán eladó jelezte hagyjuk az orosz nyelvet nyugodtan beszéljunk a sajátunkon hiszen hallja az akcentusbol hogy földik vagyunk. Miután jeleztem hogy én igen messziről jöttem máris rávágta TEHÁT Madzsar? Ha orosz nyelvtudásommal és Kaukázusi helyismeretemmel segiteni tudok rélgészethez értő és déloroszországban kutatást tervezőknek irjanak cs.angyal@gmail.com +79280443936”Angyal Csaba", 2017.05.10., Hozzászólás az ÚJ MAGYAR ŐSTÖRTÉNET (1-2. RÉSZ), INTERJÚ SUDÁR BALÁZZSAL című blogbejegyzéshez.
Kép: A derbenti erődítmény látképe
Derbent a Világ egyik legősibb városa ( a területén 5 ezer éves településnyomokat tártak fel) viszont a világ talán legrégebbi, máig álló, több mint másfél ezer éves erődrendszere. Ma az Oroszországhoz tartozó Dagesztán második legjelentősebb városa (126 ezer lakos)
Az erődrendszert és a védelmi falakat a már akkor is jelentős kereskedő város körül az iráni eredetű Szaszanida dinasztiából származó I. Kavádh uralkodó építtette, az északabbi sztyeppékről érkező nomádok ellen a térség történetét elbeszélő XI-XII. századi krónika szerint.
Már ez előtt is voltak falak és védelmi rendszerek de azok nagy részét lerombolták a hunok akik a IV század közepén elfoglalták ezt a vidéket, majd uralták és adóztatták egészen az VI.század közepéig. Maga (a későbbi hatalmas erődöt és falakat építő) I. Kavádh Szasszanida uralkodó is hun seregek segítségével lett király. Derbent jelentőségét a különlegesen kedvező, stratégiai fekvése adja. A Kaukázus keleti láncai itt egészen szinte a Kaszpi tengerig nyúlnak és csak egy kb. 3,5 kilométer széles lapályos terület van a tenger és a hegyormok között. Ebből kifolyólag ennek a területnek a birtoklásával ellenőrizni lehet az Iránt és az északabbi sztyepvidéket összekötő egyetlen jól járható szárazföldi utat. Ezt nevezik a Derbenti kapunak.
Kép: A kaukázusi régió 565 körül. Derbent határváros a Szaszanida Birodalom és a hunok között. Forrás: Zimonyi István: A magyarság korai történetének sarokpontjai, Szeged, 2012., 114. o., http://real-d.mtak.hu/597/7/dc_500_12_doktori_mu.pdf, letöltve: 2017.05.15.
Kavádh Péroz fia, a Szászánida Birodalom királya 488-496 és 498-531 között. Nagybátyja, Balás megvakíttatása után került trónra. /Wikipédia/
Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar városokat Hoszrau Anúrsírván szászánida király alapította, aki a turániak ellen számos erődített várost épített a Kaukázus keleti oldalán, a mai Dagesztánban. /az MTA BTK Őstörténeti Témacsoport gondozásában kiadott Magyarok a honfoglalás korában, Budapest, 2015. 157. o./ Az említett két város mellett adatolt Madzsar város is, mely az Aranyhorda harmadik legnagyobb városa volt és Timur Lenk pusztította el 1396-ban.
Kép: A kaukázusi 'Magyar' várának képi ábrázolása Szerelmey Miklós 1847. évi művében.Galéria: Magyarok a Kaukázusban (Fotó: Országos Széchényi Könyvtár)
Kép: A Kaukázus északi előtere /Forrás: Google map/
Huszrau Anósírván (501 – 579. január 31., görög: Khoszroész) I. Kavád fia, a Szászánida Birodalom királya 531-579 volt. A leghíresebb szászánida király, híressé a szászánida kormányzati rendszer reformjával vált. /Wikipédia/
