Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

DERBENT ÉS MADZSAR VÁROSOK

2017. május 11. - Benkő István

A Kaukázus északi előterével már több blogbejegyzésben foglalkoztam:

http://julianusbaratai.blog.hu/2017/03/22/nagy_sandor_kapuja

http://julianusbaratai.blog.hu/2017/01/21/egy_cikk_margojara_nyilt_level_kolozsi_adam_urhoz

http://julianusbaratai.blog.hu/2017/01/12/horvath_gabor_a_hunok_395_evi_azsiai_hadjarata_a_romai_birodalom_keleti_tartomanyai_ellen

http://julianusbaratai.blog.hu/2017/01/01/madzsar_magyar_varos

Az MTA Kutatóhelyeinek 2013. évi tevékenységéről szóló jelentés a témával kapcsolatban a következő fontos információt tartalmazza: „A magyar őstörténethez tágabban kapcsolódó források közül elkészült a Derbendnáme, valamint egy 10. században íródott, íjászatról szóló kézikönyv válogatott részeinek a fordítása.” /http://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/Az%20MTA%20Kutatohelyeinek%20eredmenyei/akademiai_kutatohelyek_beszamoloja_2013_1c.pdf/ Sajnos a Derbendnáme fordításának publikációja tudomásom szerint ma is várat magára.

A közelmúltban egy hozzászólás írója megosztotta személyes tapasztalatait, melyeket a kaukázusi Derbent városában tapasztalt, és felajánlotta a segítségét a Kaukázusi régészeti kutatásokhoz. A hozzászólást és  a Derbent és Madzsar városokkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket az alábbiakban közlöm:

„A Kaukázusi Derbent városának piacán ugy tünt magyar beszédet hallok. Mikor kiderült honnan jönnek a hangok megtudtam hogy a hegyekböl az Avar nemzetség egyik dialektusát beszélő csoport egymás között használta anyanyelvét. Mikor megtudták hogy magyar vagyok - ők is igy Madzsarnak szolitottak- elmondták hogy ősi eredet meséikben mint elment testvért emlegetnek. A Gelendzsiki piacon Alán eladó jelezte hagyjuk az orosz nyelvet nyugodtan beszéljunk a sajátunkon hiszen hallja az akcentusbol hogy földik vagyunk. Miután jeleztem hogy én igen messziről jöttem máris rávágta TEHÁT Madzsar? Ha orosz nyelvtudásommal és Kaukázusi helyismeretemmel segiteni tudok rélgészethez értő és déloroszországban kutatást tervezőknek irjanak cs.angyal@gmail.com +79280443936”Angyal Csaba", 2017.05.10., Hozzászólás az  ÚJ MAGYAR ŐSTÖRTÉNET (1-2. RÉSZ), INTERJÚ SUDÁR BALÁZZSAL című blogbejegyzéshez.

derbent01.jpg

Kép: A derbenti erődítmény látképe

Derbent a Világ egyik legősibb városa ( a területén 5 ezer éves településnyomokat tártak fel) viszont a világ talán legrégebbi, máig álló, több mint másfél ezer éves erődrendszere. Ma az Oroszországhoz tartozó Dagesztán második legjelentősebb városa (126 ezer lakos)
Az erődrendszert és a védelmi falakat a már akkor is jelentős kereskedő város körül az iráni eredetű Szaszanida dinasztiából származó I. Kavádh uralkodó építtette, az északabbi sztyeppékről érkező nomádok ellen a térség történetét elbeszélő XI-XII. századi krónika szerint.

Már ez előtt is voltak falak és védelmi rendszerek de azok nagy részét lerombolták a hunok akik a IV század közepén elfoglalták ezt a vidéket, majd uralták és adóztatták egészen az VI.század közepéig. Maga (a későbbi hatalmas erődöt és falakat építő) I. Kavádh Szasszanida uralkodó is hun seregek segítségével lett király. Derbent jelentőségét a különlegesen kedvező, stratégiai fekvése adja. A Kaukázus keleti láncai itt egészen szinte a Kaszpi tengerig nyúlnak és csak egy kb. 3,5 kilométer széles lapályos terület van a tenger és a hegyormok között. Ebből kifolyólag ennek a területnek a birtoklásával ellenőrizni lehet az Iránt és az északabbi sztyepvidéket összekötő egyetlen jól járható szárazföldi utat. Ezt nevezik a Derbenti kapunak.

kaukazusi-invazio-07.JPG

Kép: A kaukázusi régió 565 körül. Derbent határváros a Szaszanida Birodalom és a hunok között. Forrás: Zimonyi István: A magyarság korai történetének sarokpontjai, Szeged, 2012., 114. o., http://real-d.mtak.hu/597/7/dc_500_12_doktori_mu.pdf, letöltve: 2017.05.15.

Kavádh Péroz fia, a Szászánida Birodalom királya 488-496 és 498-531 között. Nagybátyja, Balás megvakíttatása után került trónra. /Wikipédia/

Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar városokat Hoszrau Anúrsírván szászánida király alapította, aki a turániak ellen számos erődített várost épített a Kaukázus keleti oldalán, a mai Dagesztánban. /az MTA BTK Őstörténeti Témacsoport gondozásában kiadott Magyarok a honfoglalás korában, Budapest, 2015. 157. o./ Az említett két város mellett adatolt Madzsar város is, mely az Aranyhorda harmadik legnagyobb városa volt és Timur Lenk pusztította el 1396-ban.

madzsar_varos6.JPG

Kép: A kaukázusi 'Magyar' várának képi ábrázolása Szerelmey Miklós 1847. évi művében.Galéria: Magyarok a Kaukázusban (Fotó: Országos Széchényi Könyvtár)

madzsar-varos-terkep_1.JPG

Kép: A Kaukázus északi előtere /Forrás: Google map/

Huszrau Anósírván (501579. január 31., görög: Khoszroész) I. Kavád fia, a Szászánida Birodalom királya 531-579 volt. A leghíresebb szászánida király, híressé a szászánida kormányzati rendszer reformjával vált. /Wikipédia/

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr4712499521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gamolta l anna valias 2017.05.16. 04:04:33

A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma: mek.oszk.hu/16100/16161/16161.pdf

Benkő István 2017.05.16. 12:51:23

@Benkő István: Kedves gamolta l anna valias! Nagyon érdekes kérdés a Szent Korona születése. Tudományos megállapításokat azonban nem célszerű keverni személyes véleménnyel. Arra ugyanis nyilvánvalóan semmiféle adat nincs, hogy Szt. István nem kérte, hanem KÖVETELTE ősei koronáját. Ez nem életszerű, különösen ismerve az adott politikai helyzetet, ami inkább kölcsönös érdekeken ÉS TISZTELETEN alapuló megegyezésről szólt, mint diktátumról. Attila Bizánctól és Rómától sok mindent követelt, az azonban egészen más helyzet volt.
A korona visszakövetelésének feltételezése anakronizmus.

gamolta l anna valias 2017.05.16. 15:55:56

Kedves István!

Szó sincs anakronizmusról, csak nem sikerült megértened azt a félmondatomat, amit erről írtam, mert nem ismered Gábor gondolatmenetét és adatát. Én Pap Gáborra hivatkoztam. Igaz röviden és utalás nélkül, de arra számítottam, hogy ennyi is elég annak, aki a koronánk történetéhez hozzá akar szólni. Gábornak van egy cikke a Szent Koronáról, abban szerepel az általad vitatott részlet.

www.minden-ami-magyar.hu/szk/papgabor_angyalikoronaszentcsillag.pdf

" az 1110 és 1116 között fogalmazott ún.
Hartwik-féle Szent István-legendát megvallatni, ahol a koronaküldésrõl
szó van. Ugyanis egy nagyon érdekes fordulata van ennek. A magyar
fordításban is kitûnik, s erre Csathó Pál hívta fel annak idején a
figyelmemet, aki nagyon sok értékes megfigyeléssel gazdagította a
Korona-kutatást, hogy tudniillik ebben a történetben lengyelek számára
készíttet a megnevezetlen pápa egy koronát , és a lengyelek kérik ezt a
koronát. Egyenesen a kérésükre készül. Ez a „kér" ige, ahányszor
szerepel a lengyelekkel kapcsolatban, mindig a quero, querere igeként
hangzik el, illetve íródik le. A pápa azonban közvetlenül a korona
www.kitalaltkozepkor.hu/szentkorona.html (41 of 47)2004.06.05. 18:29:11
Pap Gábor: "Angyali korona, szent csillag" - Beszélgetések a Magyar Koronáról
átadása elõtt álmot lát. Ebben megjelenik neki egy angyal, és közli
vele, hogy ne a lengyeleknek adja a koronát. Egy másik országból majd
követek jönnek, és az uralkodójuk részére koronát követelnek. Adja
õnekik. Hosszú ideig azt hittem, hogy itt pusztán stílusfordulatról van
szó: a magyar fordító arra törekszik, hogy elkerülje a sok kér, kér, kér
igébõl adódó károgást. Kiderült, hogy nem ez a helyzet. Az eredeti latin
szövegben is benne van ez a kettõsség, és a „követel" igének ott az a
szó felel meg, hogy flagitare. Mármost ha az ember utánanéz a
középkori latin nyelv szótáraiban a „flagitare" ige jelentéseinek, akkor a
példamondatokból kiderül, hogy az eredeti jelentése: járandóság
behajtása, visszakövetelése. Tehát egy járandóságról van szó, ami
lehet adó, és akkor annak a behajtását jelenti, de jelentheti
kölcsönadott pénznek a visszakövetelését is. Ráadásul mindezt
hevesen. "

Tehát (Pap Gábor szerint) van adat a "követelés"-re, csak eddig tévesen fordították. Azaz korántsem arról van szó, hogy egy "tudományos" adat mellé odakerült volna egy "személyes vélemény", hanem arról, hogy a "tudományos" adat nem körültekintő kutatáson alapul, hanem egy sor hazugságon és személyes véleményen. Ugyanaz az adat igazolja a követelést, mint amit eddig a kérés igazolásának véltek. Azaz a dolog életszerű, mert a kölcsönös tisztelet mellett Szent István Magyarországa olyan hatalmat képviselt, ami különleges előjogokkal járt. Például követelhette azt, ami az övé volt. Érdektelen, hogy mindezt a legnagyobb tisztelet mellett érte-e el, vagy annak ellenére - ha egyszer adat van rá, hogy elérte. Köszönöm a figyelmedet!

Benkő István 2017.05.16. 20:33:53

@gamolta l anna valias: Ez így egész másként néz ki, mert van a megállapításra adat. Enélkül azonban a megállapítás megalapozatlan volt. Önmagában semmiképpen sem elég érv, hogy valami valamikor valakinek az őseié volt, ezért követelőzhet.

gamolta l anna valias 2017.05.17. 04:38:48

A lényeg az, hogy amit írtam, az igaz és ebben a tanulmányban egyedül sikerült megválaszolnom (mindenki mástól eltérően hiteles források és nem "személyes vélemény" alapján) a Szent Korona keletkezésének kérdését.

A vitatott részben minden szavam vállalható. Ezt írom:

"Az avarokat kirabló Nagy Károly seregei a hadizsákmány részeként nyugatra vihették a Szent
Koronát is. Tőlük a pápához került, végül pedig – az ország keresztény hitre térésekor – a magyarságot
megillető koronát Szent István visszakapta (Pap Gábor pontosabb fordítása szerint nem „kérte”, hanem
„követelte”)."

Nem részleteztem a hátteret, de ettől még a tájékoztatás tartalma ugyanaz.

A megállapításban semmi sem volt megalapozatlan. Én inkább lényegesnek nevezném. Az a tény, hogy a korona Szent István őseié volt, igenis alapot adott a visszakövetelésére.

Itt volt egy finom különbség a kérni és követelni között, amit Pap Gábor vett észre - én pedig megmagyaráztam a különbség okát. A tanulmányban elmondottak fényében ez a kérni/követelni eltérés egy bizonyíték arra, hogy a Szent Korona történetét lényegét tekintve jól rekonstruáltam. Indokolt volt megemlítenem. Aki ismeri Gábor munkásságát, annak ennyi elég lehet.

A kételkedés szokásos fogadási módja a felfedezéseknek. Aki felfedezéseket tesz közzé, az kétkedéssel találkozhat. Kétségtelen, hogy ha egy lábjegyzetben többet idézek Pap Gábortól, akkor az könnyebben elfogadható lett volna. Köszönöm a figyelmet!

gamolta l anna valias 2017.05.17. 04:46:46

Úgy gondolom, hogy ha az őshaza (az egyik őshaza) területén jár a cikk, akkor érdemes azt is megemlítenem, hogy mi zajlott ott egykor. Magát a koronát ugyan a mervi oázisban készíthették, de a szabírok három csoportja közül (akik megkapták a koronát) egyet Azerbajdzsánban telepítettek le.
süti beállítások módosítása