Az állatok tulajdonosának azonosítására szolgáló „billog”-ok (tüzes vassal az állatok bőrébe beégetett tulajdoni jelek) vizsgálata ősi, eredetre utal. A Magyarországon adatolt billogok formája sok esetben pontos párhuzama a mongol és türk (tatár) tulajdoni jeleknek, de rokoníthatóak a székely rovásírás jeleivel, valamint a nagy sztyeppe népeinél a személyek, nemzetségek azonosítására, illetőleg hatalmi jelképként használt tamgákkal is.
Az összefüggésekre Aibolat Kushkumbajev kazak történész professzor hívta fel a figyelmet, amit ezúton is köszönök.
A billogok alkalmazása legnagyobb arányú a Nagy- és a Kiskunságban, a Jászság és a Hortobágy vidékén. Használói mintegy. 90%-ban magyarok (Ortutay 1977-1982 „bélyeg, billog” címszava).
Személyazonosító tamgák
Személyazonosító tamgákat a Krim-félszigeten és Dobrudzsában a régi régi temetőkben, a sírokövekre vésve adatoltak.
- Kép: Krim- félszigeti személyazonosító tamgák. (Forrás: Baski 2007, 170. o.)
Törzsi-nemzetségi tamgák
Törzsi-nemzetségi tamgákat orosz néprajztudósok adatoltak, így például a magyar (mazsar) nemzetség tamgáját a Nogaj Kánság törzsi-nemzetségi nomenklaturájában.
- Kép: A Nogaj Kánság törzsi-nemzetségi etnikai jelei (tamgái) [Forrás: Семенов, Н.: Туземцы Северо-Восточного Кавказа. Cпб., 1895]
Felségjelek
A krimi tatárok zászlaján is egy tamga található, akárcsak a magyarok legközelebbi nyelvrokonainak, az Oroszországban található Hanti-Manysi Autonóm Körzet zászlaján.
- Kép: A krími tatárok zászlaja Forrás: Wikipédia
- Kép: A Hanti-Manysi Autonóm Körzet - Jugra zászlaja Forrás: Wikipédia
Itt jegyezzük meg, hogy törzsi-nemzetségi tamgákat adatoltak a hajdani Kazár Birodalom jelentős erődítményének, Sarkelnek (Sarkel=Fehérvár) a kövein. Az ott talált tamgák egyike pontos párhuzama a tadzsik zászló egyik elemeként szereplő jelnek.
Ismertek az egyes tatár kánok hatalmi jelképei (tamgái), de az egyes hun, türk törzsek tamgái is. A hun törzsek tamgáit megtalálták birka lábközépcsontokra (nomád gyermekek játékaira) vésve a Gol Mod-2 előkelő xiongnu temetőben is. A mongol régészek megállapították, hogy ezek a tamgák azonosak a mintegy ezer évvel későbbi, Dzsingisz kán korabeli mongol-tatár törzsi-nemzetségi tamgákkal (Balgaszyn dan’ Gol-Mod-2 hunnugijn bulsny cudalgaa.Ulan Bator 2015. 228.)
A nyugati türk birodalom pénzein megtalálható a birodalom hatalmi jele (tamgája)
- Kép: A nyugai türk birodalom (568-740) pénzei, a birodalom hatalmi jelképével (tamgájával) Babayarov: Monetü centralnoj asii, http://www.sogdcoins.narod.ru/publications/babayarov.html, letöltve: 2017-03-10
Billogok, tamgák és rovásjelek
Érdekes összehasonlítani a magyar billogokat a székely rovásírás jeleivel, és a hun-türk eredetű mongol-tatár törzsi-nemzetségi tamgákkal.
- A magyar tulajdonjelek (billogok) 17-18. sz. (Forrás: Ortutay 1977-1982)
7.a. A dobrudzsai tamgák összehasonllítása a magyarok és más népek hasonló jeleivel (Forrás: Baski 2007, 185. o.)
7.b. A dobrudzsai tamgák összehasonllítása a magyarok és más népek hasonló jeleivel (Forrás: Baski 2007, 186. o.)
- A magyar billogok és a székely rovásírás jeleinek összehasonlítása (Forrás: Varga Géza, kézirat) A táblázat rendelkezésemre bocsátását külön megköszönöm.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a magyar billog a nagy sztyeppe népeinek közös kulturális hagyományaiban gyökerezik.
Irodalomjegyzék:
Babayarov, G.: Monetü centralnoj asii,
Balgaszyn dan’ Gol-Mod 2, hunnugijn bulsny cudalgaa. Ulan Bator 2015,
http://www.sogdcoins.narod.ru/publications/babayarov.html, letöltve: 2017-03-10
Baski Imre: Tamgák, in: Csagircsa, török és magyar névtani tanulmányok 1981-2006, Karcag, 2007, 169-187. o.
Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon, Budapest, 1977-1982
Семенов, Н.: Туземцы Северо-Восточного Кавказа. Cпб., 1895]
----------------------------------------------------------------
bélyeg, billog: az állatok, elsősorban a szarvasmarhák és a lovak, szamarak, ritkán juhok bőrébe égetett → tulajdonjegy vagy jószágjegy, amely azonosításukat szolgálja. A tavasztól az őszig kinn tartózkodó, → gulyába és → ménesbe kivert (→ kiverés) növendék állatok az 5–6 hónap alatt nagyot fejlődtek, az esetleges elbitangolásnál is a bélyeg szolgált igazolásul, lopásnál, eltulajdonításnál, az állat elpusztulása esetén, az ún. bőrivel való számonadásnál azonosításul. A bélyeget vasból készített, felizzított bilyogzóvassal égetik rá az állatok farára, nyakára, esetleg a szarvára. A bélyegezés hagyományos napja nagypéntek volt. A beégetett jelek lehetnek a tulajdonos nevének kezdőbetűi, ábrázolhatnak rovásszerű vagy felismerhetetlen jeleket, tárgyakat stb. Egy-egy bilyogzóvas gyakran apáról fiúra öröklődik, ismert olyan, amelyet 2–300 év óta használnak. Elsősorban a 16–18. sz.-ban a gazdákon kívül gyakran egyes falvaknak, megyéknek és földesúri nagybirtokoknak is volt bélyege; megesett, hogy egyetlen állat gazdájának jele mellett a községét is viselte. A hatósági bélyegekről az erdélyi szászok bilyogkönyvet adtak ki, ennek segítségével állapították meg az elbitangolt, ellopott állat származásának helyét. A bélyegezés azokon a területeken ismert elsősorban, ahol a növendék állatokat a településtől távoli → legelőkön, ún. külső legelőkön tartják. Alkalmazása legnagyobb arányú a Nagy- és a Kiskunságban, a Jászság és a Hortobágy vidékén. Használói kb. 90%-ban magyarok, de fellelhető a román, szerb, német és Békés m.-ben a szlovák lakosságnál is. A bélyeg használata Mo.-on a 13. sz. közepétől folyamatosan végigkövethető. Az 1436-ban felbukkanó Bylegh szó is kizárólag égetett tulajdonjegyet jelentett, a 16. sz.-tól már bélyegzővasak is maradtak ránk. A bélyeg szó ótörök eredetű, az eljárás a sztyeppei nomád népeknél (→ nomadizmus), pl. a baskíroknál, mongoloknál is ismert; kétségtelen, hogy a magyarság a honfoglalás előttől használja. (→ még: füljegy) – Irod. Tárkány Szücs Ernő: A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon (Ethn., 1965).
Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon, Budapest, 1977-1982