Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

SZÉCHENYI ISTVÁN SZAVAI KŐRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL ÉS A HAZASZERETETRŐL

2019. március 29. - Benkő István

Márc. 27-én volt az évfordulója Kőrösi Csoma Sándor születésének (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója. Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síroszlopáról festmény készült, mely gróf…

Tovább

Tóth Tibor: AZ ŐSMAGYAROK MAI RELICTUMÁRÓL - Kivonat

MTA Biol. Oszt. Közl. 9. (1965) 283-299

A turgáji magyar csoport törzsi-nemzetségi helyzetével kapcsolatban elkerülhetetlen egy elméleti aspectus: a törzs és nemzetség fogalmának gyakori összefonódása. Nincs egységes vélemény arra vonatkozólag, hogy az amak (középkori ojmak, omak) terminus hármas fogalma: nemzetség, nagy-nemzetség, törzs,…

Tovább

A MAGYAR ÉS HORVÁT NEMESSÉG SZÉKELY EREDETE

Családtörténeti kutatásaim során meglepődve láttam, hogy az ősi székely primor Benkő család egyes ágai nem csak Székelyföldön, hanem a történelmi Magyar Királyság nemesi vármegyéiben is - ideértve a most Horvátországhoz tartozó Szlavóniát – nemesként megtalálhatók. Erre a tényre a magyarázatot a…

Tovább

ETHELE KIRÁLY RUHÁJA

  Kép: Hettita, Szkíta, Magyar süveg Kézai Simon Gesta Hungarorum című művében a következőket írja: „Ethele király … A viselet módjában és alakjában mind maga mind nemzete a médok módját tartja vala.” Vizsgáljuk meg, milyen lehetett „a médok módja” a történeti iratok, a méd-perzsa, szkíta és más…

Tovább

A MAGYAR NÉPNÉV

A „magyar” népnév régi és mai írásképe eltér egymástól. Az eltérés írástörténeti okokra vezethető vissza. Az államalapítás és a kereszténység felvétele után Magyarországon a latin írásbeliség terjedt el. A „magyar” népnév először latin nyelvű szövegeinkben jelent meg szórvány kifejezésként. A latin…

Tovább
süti beállítások módosítása