Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

SZÉCHENYI ISTVÁN SZAVAI KŐRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL ÉS A HAZASZERETETRŐL

2019. március 29. - Benkő István

Márc. 27-én volt az évfordulója Kőrösi Csoma Sándor születésének (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója.

Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síroszlopáról festmény készült, mely gróf Széchenyi István tulajdonában volt. A festményt Széchenyi haláláig az asztalán tartotta. A keretbe vésette bele Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos gondolatait. A teljes szöveg a következő:

"EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR PÉNZ ÉS TAPS NÉLKÜL, DE ELSZÁNT KITARTÓ HAZAFISÁGTUL LELKESÍTVE – KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR – BÖLCSŐJÉT KERESTE A MAGYARNAK, ÉS VÉGRE ÖSSZEROSKADT FÁRADALMAI ALATT. TÁVUL A HAZÁTUL ALUSSZA ÖRÖK ÁLMÁT, DE ÉL MINDEN JOBB MAGYARNAK LELKÉBEN. AZ ITT ÁBRÁZOLT SÍRKŐ NYUGSZIK HAMVAIN. BRITT TÁRSASÁG EMELTE TUDOMÁNYOS ÉRDEMEIÉRT. NEM MAGAS HELYZET, NEM KINCS A NEMZETEK VÉDŐRE, HANEM TÖRETLEN HONSZERETET ZARÁNDOKI ÖNMEGTAGADÁS ÉS VAS AKARAT. VEGYETEK PÉLDÁT HAZÁNK NAGYAI ÉS GAZDAGAI, EGY ÁRVA FIÚN, ÉS LEGYETEK HŰ MAGYAROK TETTEL, NEM PUSZTA SZÓVAL, ÁLDOZATI KÉSZSÉGGEL ÉS NEM OLCSÓ FITOGTATÁSSAL: SZÉCHENYI ISTVÁN”

korosi_csoma_sandor_dardzsilingi_siroszlopanak_festmenye_grof_szechenyi_istvan_keretbe_vesetett_szovegevel.JPG

Kép: Festmény Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjáról

Széchenyi István szavai megjelennek kissé módosított formában Tóth Tibor síremlékén is. Családja így emlékezett meg Tóth Tibor (Szolnok, 1929. január 5.Budapest, 1991. október 3.) antropológus, igazgató, a biológiatudományok akadémiai doktora, a keleti magyarok felfedezője munkásságának jelentőségéről:

"EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR, KITARTÓ KUTATÓI LELKESEDÉSTŐL VEZETVE BÖLCSŐJÉT KERESTE ÉS TALÁLTA A MAGYAROKNAK”

Dr. Tóth Tibor ugyanis 729 évvel Julianus barát 1236-os útja után 1965 áprilisában először találkozott tudományosan dokumentált módon Turgaj vidéken, a mai Kazakisztánban magát magyarnak valló néptöredékkel, akik között antropológiai vizsgálatokat is végzett. Ahogy a felfedezését és vizsgálatait ismertető tanulmányában írja:

"... Összefoglalóan megállapítható, hogy a rendelkezésre álló embertani és auxiliáris leletek tanúsága szerint a turgáji magyar csoportban sikerült egy, az Eurázsiai határövezetben kb. másfélezer évvel ezelőtt élt nagyobb etnikai egység relictumát vizsgálni...."

 Tóth Tibor: AZ ŐSMAGYAROK MAI RELICTUMÁRÓL

https://julianusbaratai.blog.hu/2018/09/03/toth_tibor_az_osmagyarok_mai_relictumarol

Dr. Tóth Tibor neve teljességgel feledésbe merült volna, ha Erdélyi István és Benkő Mihály a Torgaji madiarok című könyvben meg nem emlékezik róla [Benkő Mihály, A Torgaji Madiarok - Erdélyi István előszavával. Budapest, 2003.] Bár felfedezése a XX. század magyarságkutatásának legnagyobb eredménye, megfelelő elismerést halála után sem kapott.

tothtibor-90.jpg

Kép: Tóth Tibor a Turgaj vidéken kazak kutatótársával, Szeitbek Nurhanov nyelvésszel és egy helyi tisztviselővel. A képen idézett összefoglaló Tóth Tibor: A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája (Problèmes de l'ethnogenèse des Hongrois Conquérants) Anthropologiai Közlemények IX., 1965, 4. sz. 139–149. o.) c. tanulmányában található.

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr314726825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása