Márc. 27-én volt az évfordulója Kőrösi Csoma Sándor születésének (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a Tibeti-Angol szótár megalkotója.
Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síroszlopáról festmény készült, mely gróf Széchenyi István tulajdonában volt. A festményt Széchenyi haláláig az asztalán tartotta. A keretbe vésette bele Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos gondolatait. A teljes szöveg a következő:
"EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR PÉNZ ÉS TAPS NÉLKÜL, DE ELSZÁNT KITARTÓ HAZAFISÁGTUL LELKESÍTVE – KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR – BÖLCSŐJÉT KERESTE A MAGYARNAK, ÉS VÉGRE ÖSSZEROSKADT FÁRADALMAI ALATT. TÁVUL A HAZÁTUL ALUSSZA ÖRÖK ÁLMÁT, DE ÉL MINDEN JOBB MAGYARNAK LELKÉBEN. AZ ITT ÁBRÁZOLT SÍRKŐ NYUGSZIK HAMVAIN. BRITT TÁRSASÁG EMELTE TUDOMÁNYOS ÉRDEMEIÉRT. NEM MAGAS HELYZET, NEM KINCS A NEMZETEK VÉDŐRE, HANEM TÖRETLEN HONSZERETET ZARÁNDOKI ÖNMEGTAGADÁS ÉS VAS AKARAT. VEGYETEK PÉLDÁT HAZÁNK NAGYAI ÉS GAZDAGAI, EGY ÁRVA FIÚN, ÉS LEGYETEK HŰ MAGYAROK TETTEL, NEM PUSZTA SZÓVAL, ÁLDOZATI KÉSZSÉGGEL ÉS NEM OLCSÓ FITOGTATÁSSAL: SZÉCHENYI ISTVÁN”
Kép: Festmény Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjáról
Széchenyi István szavai megjelennek kissé módosított formában Tóth Tibor síremlékén is. Családja így emlékezett meg Tóth Tibor (Szolnok, 1929. január 5. – Budapest, 1991. október 3.) antropológus, igazgató, a biológiatudományok akadémiai doktora, a keleti magyarok felfedezője munkásságának jelentőségéről:
"EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR, KITARTÓ KUTATÓI LELKESEDÉSTŐL VEZETVE BÖLCSŐJÉT KERESTE ÉS TALÁLTA A MAGYAROKNAK”
Dr. Tóth Tibor ugyanis 729 évvel Julianus barát 1236-os útja után 1965 áprilisában először találkozott tudományosan dokumentált módon Turgaj vidéken, a mai Kazakisztánban magát magyarnak valló néptöredékkel, akik között antropológiai vizsgálatokat is végzett. Ahogy a felfedezését és vizsgálatait ismertető tanulmányában írja:
"... Összefoglalóan megállapítható, hogy a rendelkezésre álló embertani és auxiliáris leletek tanúsága szerint a turgáji magyar csoportban sikerült egy, az Eurázsiai határövezetben kb. másfélezer évvel ezelőtt élt nagyobb etnikai egység relictumát vizsgálni...."
Tóth Tibor: AZ ŐSMAGYAROK MAI RELICTUMÁRÓL
https://julianusbaratai.blog.hu/2018/09/03/toth_tibor_az_osmagyarok_mai_relictumarol
Dr. Tóth Tibor neve teljességgel feledésbe merült volna, ha Erdélyi István és Benkő Mihály a Torgaji madiarok című könyvben meg nem emlékezik róla [Benkő Mihály, A Torgaji Madiarok - Erdélyi István előszavával. Budapest, 2003.] Bár felfedezése a XX. század magyarságkutatásának legnagyobb eredménye, megfelelő elismerést halála után sem kapott.
Kép: Tóth Tibor a Turgaj vidéken kazak kutatótársával, Szeitbek Nurhanov nyelvésszel és egy helyi tisztviselővel. A képen idézett összefoglaló Tóth Tibor: A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája (Problèmes de l'ethnogenèse des Hongrois Conquérants) Anthropologiai Közlemények IX., 1965, 4. sz. 139–149. o.) c. tanulmányában található.
