Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

ETHELE KIRÁLY RUHÁJA

2019. március 19. - Benkő István

 

suvegcsucs-hettita-szkita-magyar.jpg

Kép: Hettita, Szkíta, Magyar süveg

Kézai Simon Gesta Hungarorum című művében a következőket írja: „Ethele király … A viselet módjában és alakjában mind maga mind nemzete a médok módját tartja vala.” Vizsgáljuk meg, milyen lehetett „a médok módja” a történeti iratok, a méd-perzsa, szkíta és más képi ábrázolások és a magyar népi öltözet figyelembevételével.

Történeti források

A görög történész és filozófus, Xenophon (c. Kr. e. 430) szerint [Xenophon] a médek jellegzetes öltözete volt egy mellen pánttal összefogott köpönyeg, egy övvel összetartott, hosszú ujjú ing, a szűk nadrág és süveg. Később Herodotos említi Historia című művében, hogy a perzsák „...átvették a médek viseletét, mivel a magukénál jobbnak tartották.” [Kossuth] Az ebből a korból származó perzsa ábrázolásokon királyaikat, előkelőségeiket és a mágusokat szintén ebben a jellegzetesen méd öltözékben jelentetik meg.

A köpönyeget  Xenophon szerint kandysnak (kandüsz) hívják, amelyben köntös szavunkat ismerhetjük fel. Az avaroknak hosszú, kerek galléros gunia - gúnya - volt a viseletük. A X. századi arab utazó, Isztakhri (al Istahri) azt írja, hogy a kazárok a perzsáktól átvett qaba-ban – kabátban, vagy gubában járnak. Macedóniában kapot alakban tűnik fel. Általában, egy szűrhöz hasonló viselet elterjedt egész Elő-, Kis- és Közép-Ázsiában, India egyes részein, az urál-altaji sztyeppéken, úgyszintén Kínában és Japánban. Iránban, a török dialektust beszélő Kashgai-i nomád nép, hasonlóképpen a belső-ázsiai jogurok a mai napig ilyet hordanak. Nyugat-Anatólia több városában foglalkoznak nemezkészítéssel, mint pl. Konyában. A török nemezkészítők, a keçecik elsősorban pásztor-kepeneget és izzasztót, vagyis nyereg alá való takarót készítenek. A pásztorok merev kepenege - köpönyege - fehér és dísztelen, jól bírja a nomád körülményeket, ellenáll esőnek, szélnek, hidegnek, akárcsak pásztoraink subája vagy szűre.

A gatya és bő ujjú ing előzménye eredetileg egy a fej keresztül dugására középen kilyukasztott bő lepedő volt, derékban övvel leszorítva. Ez a stóla a későbbi perzsáknál a szasszanida királyok alatt valódi inggé és bő gatyává alakult.

Nadrágban járt minden szkíta, nem különben atyafisága (pl. dák, géta, hun és török), valamint hűbérese (pl. az iráni szauromaták és harcias hölgyeik, az amazonok). A nadrág viseletét eltanulták keleten a médek, a perzsák, továbbá a kínaiak, nyugaton a germánok, a kelták és a többi. Vagyis utóbb a fél világ szkíta nadrágot viselt. [Wikipédia]

Süveg: magas, hengeres férfi fejfedő. A csúcsos süveg már a Hettitáknál megjelenik, mint az istenkirályok jelképe. A közép-ázsiai szakáknál a királyi hatalom jelképe volt a magas, csúcsos föveg. Ilyenek ábrázolása látható például a perzsa királyi sziklafeliratokon, domborműveken, s ilyen a szaka „aranyember” fejdísze is. Csúcsos süveget hordanak a Nimród hegyen (ma Kelet-Törökország, hajdan Média területe, melyet ma a magukat a médek utódainak tartó kurdok laknak) található szoborcsoport egyes alakjai. A szoborcsoportot az egyik oroszlánon található csillagkép alapján i. e. 62-ből származónak tekintik. Ebben az időben a térségben Nagy Sádor egyik hadvezérének utódai, a Seleukidák uralkodtak. A szoborcsoport tagjainak a szakemberek megállapítása szerint görög arcvonásai vannak, de az öltözetük méd-perzsa.

Képi ábrázolások

hettita-relief.jpg 

Szuppiluliumasz hettita király (i. e. 1207-1178) ábrázolása. A fején levő csúcsos süveg isteni attributum. A Boğazkale (Bogazköy) határában levő Yazılıkaya sziklatemplom reliefábrázolása., https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Szuppiluliumasz_hettita_kir%C3%A1ly, 2019-03-19

medelokelo.jpg 

Méd előkelő köpönyegben, http://www.napkeletegyesulet.hu/hu/erdekessegek/nepek-orszagok/16-si-viseletuenk-a-szr , letöltve: 2019-03-19

nimrod-hegy03.jpg

Méd-perzsa süveg a Nimród hegyen, a történeti Média területén (ma K-Törökországban) található szobrokon., https://martelyman.blogspot.com/2013/11/olaszorszagi-velence-magyaroknakhun.html, letöltve: 2019-03-19

 szentmark-ter-attila_feje-jav.jpg

Magyar férfi süveges feje a velencei Szent Márk téren található Dózse palota oszlopsorán. Felette a felirat ONGARI/MAGYAR., Forrás: https://martelyman.blogspot.com/2013/11/olaszorszagi-velence-magyaroknakhun.html, letöltve: 2019-03-19

honfoglalok-ruha.jpg

Honfoglalás kori viselet (rekonstrukció), Forrás: http://www.e-kompetencia.si/egradiva/M2%20-%209%20razred/1.3%20A%20jurta%20es%20a%20viselet%20%28szokincs%29%20Fekonja/index2.html, letöltve: 2019-03-19

3. Magyar népi viselet

Népünk ruházata, - értve a férfi-viseletet, - teljesen ismeretlen és szokatlan nyugaton. A bő gatya és ing, szűrrel, subával együtt csakis a magyarság ruházata. A messze hajdankorban a skytha népeknek jellemző ruházata volt a gatya. A pontusi görögök révén ismerjük a szűk skytha gatyát, mely a mi pantalónunk őse. A mai magyar gatya és bő ujjú ingért azonban sokkal délebbre, Perzsiába kell mennünk. A méd-perzsa viselet stolája a legősibb forma, a mely eredetileg egy a fej keresztül dugására középen kilyukasztott bő lepedő volt, derékban övvel leszorítva. Ez a stóla a későbbi perzsáknál a szasszanida királyok alatt valódi inggé és bő gatyává alakult. Ezt aztán átvették a szomszéd Baktriában és talán Indiában tanyázó őseink, s elhozván Európába, megtartotta nemzetünk e mai napig. Az ingen s gatyán kívül a szűr is perzsa eredetre vall. Ezt a vastag szövetet úgy terítették vállra s kötötték össze szíjjal a mellen, hogy egy kis része, mint széles gallér, a háton lelógott. Jellemző a gallérszerű hátulsó részcsücskén a gomb vagy talán csengettyű. Egy persepolisi relief mutatja a legősibb alakot, a hol még nincs ujja a háton hordott vastag térítőnek. A magyar szűr legősibb s legeredetibb alakját a bakonyi kanász-szűr tartotta fenn. Ez voltaképen egy hosszúkás egyenlő szárú ferdény (trapéz), melynek keskenyebb vége a gallér. A bakonyi szűrnek újjá nincs. Az ujjak helyén egy rövid bevarrott zsebféle van csak. A suba keletkezését azonban már hidegebb vidékre kell tennünk. A hajdankor éjszaki népei mind hordtak vállravetett állatbőrt. A suba már több bőr összevarrása kerek köpenyformában. Jellemző, hogy a subának pár ujjnyi felálló gallérja is van, a mi persze a szűrnek, épen eredetéből kifolyólag nincs és nem is lehet.

[Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. junius 13. http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=62904]

 

4. Egyéb képek a közel-keletről:

 

nimrod_vara_a_golan_fensikon-rekonstrukcio.jpg 

Nimród erőd (Golán fennsík). Rekonstrukció. A Nimród erőd vagy Nimród kastély (ma így hívják) egy középkori muszlim kastély, amely a Hermon-hegy déli lejtőin fekszik, egy gerincen, amely kb. 800 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A Golán-fennsíkra néz, és azzal a céllal épült, hogy őrizzen egy Damaszkuszba vezető nagy utat, amelyen nyugatról érkezhettek seregek. Nincs bizonyítható kapcsolata Nimróddal. Forrás: https://ujvilagtudat.blogspot.com/2017/08/a-sziriai-nimrod-erodot-elkepeszto.html , letöltve: 2019-03-19

nimrod_vara1-kovek.jpg 

A Nimród erőd kövei. Az erőd roppant nagyságú kövekből épült. Földrengés rombolta le a 18. században. Forrás: https://ujvilagtudat.blogspot.com/2017/08/a-sziriai-nimrod-erodot-elkepeszto.html, letöltve: 2019-03-19

 

Forrásmunkák

Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. I. köt. (Miskolci Bölcsészeti Egyesület, 1999)

Fél, Hofer & Csilléry: Hungarian Peasant Art. (Corvina Press, 1969)

Gaborján Alice: Magyar népviseletek. (Corvina Kiadó, Budapest, 1969)

Gervers-Molnár, Veronika: The Hungarian Szűr - An Archaic Mantle of Eurasian Origin. (University of Toronto Press, 1973)

Herodotos: Szemelvények Hérodotos történeti művéből. Ford.: Geréb József, Budapest, 1911.

Kiszely István:„Népművészetünk egyik alapeleme, a tulipán” In: A magyarság őstörténete - Mit adott a magyarság a világnak. II: 574-592. (Püski, Budapest, 1996).

Kossuth Éva: Ősi viseletünk, a szűr. Presented at the Twentieth Annual Conference of the Hungarian Studies Association of Canada at the Congress of the Social Sciences and Humanities, University of Manitoba, Winnipeg, May 29-30, 2004., http://www.napkeletegyesulet.hu/hu/erdekessegek/nepek-orszagok/16-si-viseletuenk-a-szr, letöltve: 2019-03-19

Xenophon's Anabasis, Seven Books, by William Harper & James Wallace, American Book Co. 1893, English with the books in Greek

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr4614701902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2019.03.21. 13:46:47

Hát én ehhez nem értek, de nadrágot már a gallok is hordtak. Szerintem nem valami népviselet, hanem egyszerűen lovas népnek ez a legpraktikusabb. A Földközi-tenger partvidéke nem volt alkalmas lótartásra, így az antik népeknek azért volt fura, de az ő szoknyaszerű alsó ruháikkal nem lehet kényelmesen lóra ülni, mert vagy az ember lábát feszíti a lóhoz, vagy a bráner lóg ki belőle. A nadrágban viszont független a két láb, kényelmesen lehet benne lovagolni.

Benkő István 2019.03.21. 17:03:13

@Benkő István: Ezt hívják "nyitott kapuk dögetésének". Nem vitatom, hogy a szkíták, hunok és a médek is lovas nép voltak. A legrégebbi, 3000 éves szkíta nadrágot a Tarim medencében találták a régészek. Akkor most mi a vita tárgya?
"Több ázsiai néphez hasonlóan a médeknek is a lovasság volt a fő hadneme. A több évszázados méd lótenyésztésről az asszírok és Hérodotosz is említést tettek.[62] A lovaknak nagy hasznát vette a katonaság, amely így gyorsan be tudta járni a birodalmat, és meg tudta védeni a területét. A modern tudósok szerint kelet-nyugat irányban gyalog a birodalmat három hónap alatt lehetett bejárni.[63]"

Fredddy 2019.03.21. 17:43:28

@Benkő István: Ja, nem vitatkozni akarok az állításokkal, csak annyi, hogy szerintem a nadrág mindenhol kialakult, ahol lovakat tartottak, akár egymástól függetlenül is, pl az amerikai indiánoknál is. (miután ott is megjelentek a lovak) Ókori írott forrásaink nagy része viszont éppen a görögöktől és a rómaiaktól származik, pont attól a két néptől, akiknek a területeik földrajzi jellegzetessége miatt nem nagyon voltak lovaik, így nadrágjuk sem. Emiatt valahogy kevésbé magától értetődőnek tűnik az ókori nadrághordás, mint amennyire valójában az volt.

Benkő István 2019.03.21. 18:16:59

@Fredddy: Szerintem pedig ez egy értelmetlen vita egy részletkérdésen, ami eltereli a figyelmet a lényegtől. Itt nem csak írott forrásokra történik hivakozás, csak végig kellene olvasni, hanem több adat egymást kiegészítő értékeléséről. És nem a nadrág hordásról általában, hanem annak eredetéről és arról, hogy mit hordott Ethele király. Nagyon szépen köszönöm, hogy hozzászólásra méltatott, de nem várok további választ, csak akkor, ha releváns új tényre akarja felhívni a figyelmem. Még egyszer köszönöm. Tisztelettel.
süti beállítások módosítása