Kép: Hettita, Szkíta, Magyar süveg

Kézai Simon Gesta Hungarorum című művében a következőket írja: „Ethele király … A viselet módjában és alakjában mind maga mind nemzete a médok módját tartja vala.” Vizsgáljuk meg, milyen lehetett „a médok módja” a történeti iratok, a méd-perzsa, szkíta és más képi ábrázolások és a magyar népi öltözet figyelembevételével.

Történeti források

A görög történész és filozófus, Xenophon (c. Kr. e. 430) szerint [Xenophon] a médek jellegzetes öltözete volt egy mellen pánttal összefogott köpönyeg, egy övvel összetartott, hosszú ujjú ing, a szűk nadrág és süveg. Később Herodotos említi Historia című művében, hogy a perzsák „...átvették a médek viseletét, mivel a magukénál jobbnak tartották.” [Kossuth] Az ebből a korból származó perzsa ábrázolásokon királyaikat, előkelőségeiket és a mágusokat szintén ebben a jellegzetesen méd öltözékben jelentetik meg.

A köpönyeget  Xenophon szerint kandysnak (kandüsz) hívják, amelyben köntös szavunkat ismerhetjük fel. Az avaroknak hosszú, kerek galléros gunia - gúnya - volt a viseletük. A X. századi arab utazó, Isztakhri (al Istahri) azt írja, hogy a kazárok a perzsáktól átvett qaba-ban – kabátban, vagy gubában járnak. Macedóniában kapot alakban tűnik fel. Általában, egy szűrhöz hasonló viselet elterjedt egész Elő-, Kis- és Közép-Ázsiában, India egyes részein, az urál-altaji sztyeppéken, úgyszintén Kínában és Japánban. Iránban, a török dialektust beszélő Kashgai-i nomád nép, hasonlóképpen a belső-ázsiai jogurok a mai napig ilyet hordanak. Nyugat-Anatólia több városában foglalkoznak nemezkészítéssel, mint pl. Konyában. A török nemezkészítők, a keçecik elsősorban pásztor-kepeneget és izzasztót, vagyis nyereg alá való takarót készítenek. A pásztorok merev kepenege - köpönyege - fehér és dísztelen, jól bírja a nomád körülményeket, ellenáll esőnek, szélnek, hidegnek, akárcsak pásztoraink subája vagy szűre.

A gatya és bő ujjú ing előzménye eredetileg egy a fej keresztül dugására középen kilyukasztott bő lepedő volt, derékban övvel leszorítva. Ez a stóla a későbbi perzsáknál a szasszanida királyok alatt valódi inggé és bő gatyává alakult.

Nadrágban járt minden szkíta, nem különben atyafisága (pl. dák, géta, hun és török), valamint hűbérese (pl. az iráni szauromaták és harcias hölgyeik, az amazonok). A nadrág viseletét eltanulták keleten a médek, a perzsák, továbbá a kínaiak, nyugaton a germánok, a kelták és a többi. Vagyis utóbb a fél világ szkíta nadrágot viselt. [Wikipédia]

Süveg: magas, hengeres férfi fejfedő. A csúcsos süveg már a Hettitáknál megjelenik, mint az istenkirályok jelképe. A közép-ázsiai szakáknál a királyi hatalom jelképe volt a magas, csúcsos föveg. Ilyenek ábrázolása látható például a perzsa királyi sziklafeliratokon, domborműveken, s ilyen a szaka „aranyember” fejdísze is. Csúcsos süveget hordanak a Nimród hegyen (ma Kelet-Törökország, hajdan Média területe, melyet ma a magukat a médek utódainak tartó kurdok laknak) található szoborcsoport egyes alakjai. A szoborcsoportot az egyik oroszlánon található csillagkép alapján i. e. 62-ből származónak tekintik. Ebben az időben a térségben Nagy Sádor egyik hadvezérének utódai, a Seleukidák uralkodtak. A szoborcsoport tagjainak a szakemberek megállapítása szerint görög arcvonásai vannak, de az öltözetük méd-perzsa.

Képi ábrázolások

Szuppiluliumasz hettita király (i. e. 1207-1178) ábrázolása. A fején levő csúcsos süveg isteni attributum. A Boğazkale (Bogazköy) határában levő Yazılıkaya sziklatemplom reliefábrázolása., https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Szuppiluliumasz_hettita_kir%C3%A1ly, 2019-03-19

Méd előkelő köpönyegben, http://www.napkeletegyesulet.hu/hu/erdekessegek/nepek-orszagok/16-si-viseletuenk-a-szr , letöltve: 2019-03-19

Méd-perzsa süveg a Nimród hegyen, a történeti Média területén (ma K-Törökországban) található szobrokon., https://martelyman.blogspot.com/2013/11/olaszorszagi-velence-magyaroknakhun.html, letöltve: 2019-03-19

Magyar férfi süveges feje a velencei Szent Márk téren található Dózse palota oszlopsorán. Felette a felirat ONGARI/MAGYAR., Forrás: https://martelyman.blogspot.com/2013/11/olaszorszagi-velence-magyaroknakhun.html, letöltve: 2019-03-19

Honfoglalás kori viselet (rekonstrukció), Forrás: http://www.e-kompetencia.si/egradiva/M2%20-%209%20razred/1.3%20A%20jurta%20es%20a%20viselet%20%28szokincs%29%20Fekonja/index2.html, letöltve: 2019-03-19

3. Magyar népi viselet

Népünk ruházata, - értve a férfi-viseletet, - teljesen ismeretlen és szokatlan nyugaton. A bő gatya és ing, szűrrel, subával együtt csakis a magyarság ruházata. A messze hajdankorban a skytha népeknek jellemző ruházata volt a gatya. A pontusi görögök révén ismerjük a szűk skytha gatyát, mely a mi pantalónunk őse. A mai magyar gatya és bő ujjú ingért azonban sokkal délebbre, Perzsiába kell mennünk. A méd-perzsa viselet stolája a legősibb forma, a mely eredetileg egy a fej keresztül dugására középen kilyukasztott bő lepedő volt, derékban övvel leszorítva. Ez a stóla a későbbi perzsáknál a szasszanida királyok alatt valódi inggé és bő gatyává alakult. Ezt aztán átvették a szomszéd Baktriában és talán Indiában tanyázó őseink, s elhozván Európába, megtartotta nemzetünk e mai napig. Az ingen s gatyán kívül a szűr is perzsa eredetre vall. Ezt a vastag szövetet úgy terítették vállra s kötötték össze szíjjal a mellen, hogy egy kis része, mint széles gallér, a háton lelógott. Jellemző a gallérszerű hátulsó részcsücskén a gomb vagy talán csengettyű. Egy persepolisi relief mutatja a legősibb alakot, a hol még nincs ujja a háton hordott vastag térítőnek. A magyar szűr legősibb s legeredetibb alakját a bakonyi kanász-szűr tartotta fenn. Ez voltaképen egy hosszúkás egyenlő szárú ferdény (trapéz), melynek keskenyebb vége a gallér. A bakonyi szűrnek újjá nincs. Az ujjak helyén egy rövid bevarrott zsebféle van csak. A suba keletkezését azonban már hidegebb vidékre kell tennünk. A hajdankor éjszaki népei mind hordtak vállravetett állatbőrt. A suba már több bőr összevarrása kerek köpenyformában. Jellemző, hogy a subának pár ujjnyi felálló gallérja is van, a mi persze a szűrnek, épen eredetéből kifolyólag nincs és nem is lehet.

[Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. junius 13. http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=62904]

4. Egyéb képek a közel-keletről:

Nimród erőd (Golán fennsík). Rekonstrukció. A Nimród erőd vagy Nimród kastély (ma így hívják) egy középkori muszlim kastély, amely a Hermon-hegy déli lejtőin fekszik, egy gerincen, amely kb. 800 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A Golán-fennsíkra néz, és azzal a céllal épült, hogy őrizzen egy Damaszkuszba vezető nagy utat, amelyen nyugatról érkezhettek seregek. Nincs bizonyítható kapcsolata Nimróddal. Forrás: https://ujvilagtudat.blogspot.com/2017/08/a-sziriai-nimrod-erodot-elkepeszto.html , letöltve: 2019-03-19

A Nimród erőd kövei. Az erőd roppant nagyságú kövekből épült. Földrengés rombolta le a 18. században. Forrás: https://ujvilagtudat.blogspot.com/2017/08/a-sziriai-nimrod-erodot-elkepeszto.html, letöltve: 2019-03-19

Forrásmunkák

Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. I. köt. (Miskolci Bölcsészeti Egyesület, 1999)

Fél, Hofer & Csilléry: Hungarian Peasant Art. (Corvina Press, 1969)

Gaborján Alice: Magyar népviseletek. (Corvina Kiadó, Budapest, 1969)

Gervers-Molnár, Veronika: The Hungarian Szűr - An Archaic Mantle of Eurasian Origin. (University of Toronto Press, 1973)

Herodotos: Szemelvények Hérodotos történeti művéből. Ford.: Geréb József, Budapest, 1911.

Kiszely István:„Népművészetünk egyik alapeleme, a tulipán” In: A magyarság őstörténete - Mit adott a magyarság a világnak. II: 574-592. (Püski, Budapest, 1996).

Kossuth Éva: Ősi viseletünk, a szűr. Presented at the Twentieth Annual Conference of the Hungarian Studies Association of Canada at the Congress of the Social Sciences and Humanities, University of Manitoba, Winnipeg, May 29-30, 2004., http://www.napkeletegyesulet.hu/hu/erdekessegek/nepek-orszagok/16-si-viseletuenk-a-szr, letöltve: 2019-03-19

Xenophon's Anabasis, Seven Books, by William Harper & James Wallace, American Book Co. 1893, English with the books in Greek