Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

A RÉGI MAGYAROK VALLÁSÁRÓL

2019. december 12. - Benkő István

05-kurdzaszlo.JPG
A régi magyarok vallását Cornides Dániel alábbi előadása, a magyar címerek szimbolikája, és a nap és hold különböző népeknél, különösen a fehér hunoknál megtalálható tisztelete alapján vizsgáltam.

1. Cornides Dániel (1732-1787) a göttingeni akadémián 1785-ben latinul székfoglaló előadást olvasott fel a régi magyarok vallásáról. Az előadás az Eleink Magyar Őstörténet folyóirat 2010. évi 3. számában jelent meg Nagy Ilona fordításában. Az előadás legfontosabb megállapításait az alábbiak szerint foglalom össze.

Isten szavunk "egészben véve egyezik a PERZSA jisdan [1] szóval, melynek jelentése Isten. Mások szerint a CHALDEAI (káldeus, babiloni) esta-ból származik, mely tüzet jelent, s megegyezik az örök tüzet jelentő görög észtia (latin vesta) v. isztia névvel"

Theophülaktos Historia című műve szerint: "A turkok (értsd: magyarok) szentnek tartják a tüzet, a levegőt és a vizet tisztelik, a földet himnuszokkal dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette. Neki lovakat, ökröket, juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége."

Joggal hihetjük, hogy a magyarok áldozataikhoz fehér lovakat használtak. Fehér lovakat áldoztak már a PERZSÁK is, miként az Hérodotosz, Sztrabón és Oviídius tanúsítják. A fehér lovat más népek is előnyben részesítették [2]. A DÁNOKNÁL is a fehér lovak voltak a legértékesebbek, ami Saxo Grammaticus könyvéből kitűnik.

A Legfőbb Isten jelképének az égi örök tüzet, a Napot tartották - hasonlóan a perzsákhoz.

"… a perzsák az egyistenben valamiféle háromságot véltek felfedezni…(Jacobus Thomasius: De Persarum Platonicorumque a De origine et progressu idolatriae)…" Ez is átkerülhetett a magyarok vallásába, mivel amikor segítségért folyamodtak, háromszor kiáltották: Isten! Isten! Isten!. (Magyar Krónika II. rész, 3. fejezet).

A régi magyarok vallási szertartásaikat is perzsa módra hajtották végre, magas hegyek tetején, szabad ég alatt mutattak be áldozatokat. A magyarok is ugyanezt tették, miként Anonymus 16. fejezetében áll.

Solinus ezt írja a szkítákról művének XX. fejezetében: "Úgy kötnek szövetséget, hogy kölcsönösen isznak egymás véréből. Ez a szokás nemcsak náluk, hanem a MÉDEKNÉL is megfigyelhető." Ezt a vérszerződési ritust alkalmazták a magyarok is, amikor békét vagy egyéb megállapodásokat kötöttek. Mivel pedig azok semmiféle teremtett dolgot Istennek kijáró tiszteletben nem részesítettek, fel kell tennünk, hogy esküt senki másnak, csakis a Legfőbb Istennek tettek.

2. A történelmi Magyar Királyság egyik országának (Horvátország), egyes vármegyéinek, városainak és nemeseinek címereiben, valamint a Szentkoronán található, korong (vagy hatágú csillag-, vagy sugaras) formában megjelenő - általában arany színű - napról és ezüst színű félholdról ma már kevesen tudják, hogy valójában szkíta-hun eredetű ősmagyar jelkép.

Ha Vas vármegye egyes települései és Székelyföld jelképeit vizsgáljuk, meglepő párhuzamokat állapíthatunk meg. (Megjegyezzük, hogy párhuzamok állapíthatók meg a székelyföldi és vasmegyei személy- és településnevek vizsgálatakor is.)

Általában a magyar vármegyék címereiben a vörös és a fehér szín az uralkodó. Vas vármegye és Székelyföld címerére viszont a kék szín jellemző, és ez a szín jellemző a Vas vármegyével határos Szlavónia és Szlovénia és a régi Horvátország (Lásd a jelenlegi horvát címer koronáján található címer sor bal szélső címerét) címerére is.

Szombathely, Vasvár és a ma Ausztriához csatolt Felső-Eör címerében egyik oldalon arany hatágú csillag, másik oldalon ezüst félhold található. A székelyföldi Háromszék (ma Kovászna) megye címerében és a - hagyomány szerint Zsigmond király által adományozott és a Mária Terézia féle Erdély címerben is megjelenő - székely jelképek: a sugaras nap és az ezüst félhold.

Megjegezzük, hogy - esetenként a holddal együtt - hatágú csillagok találhatók Hont, Túrócz, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, valamint a Szerb-Horvát királyság megalakulása előtt mindig a Magyar Királysághoz tartozó Szlavónia címerében is. Hatágú csillag található továbbá a Szlavóniával és Vas vármegyével határos Szlovénia címerében is.

Mi lehet a magyarázata a Vas vármegyei és a Székelyföldi címerek párhuzamainak?

A Frank Birodalom eseményeit rögzítő Fuldai évkönyv szerint 805-ben a szlávok támadása elől menekülő Theodorus avar kapkán személyesen kért engedélyt az akkor a Dunáig terjedő Frank Birodalomban történő letelepedésre. Nagy Károlytól ajándékokat és engedélyt kapott, hogy népével Sabaria (Szombathely) és Carnuntum között letelepedjék. Ez a kis Avaria 805 és 830 között volt viszonylag önálló igazgatású terület, ezt követően a Frank Birodalmi iratok már nem tesznek említést a Pannonián belüli Avariáról. Mivel az avarok részére történő fegyvereladást a Frank törvények 805-ben megtiltották, feltételezhető hogy az avarok az akkor már a Kárpátok bérceinek közelében, Etelközben megjelenő rokonaik elé, a Duna-Tisza közére és az Alföldre húzódtak. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy leszakadó néprészeket hagytak hátra Pannoniában. Anonymus Gesta Hungarorum című legkésőbb a XIII. században keletkezett műve szerint a székelyek a Tisza mellett, a Kórógy vizénél csatlakoztak a bevonuló magyarokhoz, majd Bő révnél átkelve a Tiszán elővédként vonultak a Bihar vára ellen. A Kórógy-ér Szentes mellett található, Bő rév pedig ma Szentes egyik városrészének neve. Biharban található több olyan település, mely a székelyek hajdankori jelenlétét jelzi. Ilyen például Székelyhíd és Telegd is, mely utóbbiról nevezték el a telegdi székelyeket. Biharból a székelyek áttelepítése Székelyföldre a hagyomány szerint Szent László királyunkhoz kötik. A Vas vármegyei és székelyföldi szín és jelkép párhuzamok tehát a honfoglalás előtti avar/székely népesség honfoglaló magyarsághoz történt csatlakozását és területi elhelyezkedését jelzi. Székely eredetű népesség tehát nem csak Székelyföldön található, önálló székely identitásukat azoban csak ezen a különleges határőr területen őrizték meg.

1-kep.JPG

A színek, a zászlókon, hadi jelvényeken, címerekben és pecséteken megjelenő jelképek már ókorban az egyes népek, nemzetségek, így különösen a nemzetségi alapon szervezett katonai egységek megkülönböztetését szolgálták. Így ezek kialakulása általában sokkal korábbi, mint a róluk hírt adó első írásos adat. A nap és hold jelképeknek egyiptomi, mezopotámiai és indoszkíta (kusan, heftalita) gyökerei vannak.

A Biblia szerint a Nap és Hold tisztelete Isten nemzetekkel közölt kijelentéséből származik (V. Móz. 4, 19.). (Fontos megkülönböztetni a bálványimádástól, mely az emberek által fából és fémből készített szobrok, illetőleg képek tisztelete.)

Az egyiptomi napisten neve: Amon Ré. A mezopotámiai - ősi sumer eredetű - Úr-Kaszdim jelentése: a Holdisten városa. Innen származott Ábrahám is. Az együtt szereplő csillag és félhold a hunok vallási jelképei: nap főisten és a holdisten. A Pamír térségében és Észak-Indiában Kr. e. 1. századtól Kr. u. 3. századig fennálló Kusán Birodalom népe kínai nevének (jüe-csi) jelentése: a hold népe. A csillag és félhold jelképek megtalálhatók az India egyes területein Kr. u. 460-tól kb. 556-ig uralkodó fehér hunok, a heftaliták érméin, és az általuk épített Radzsasztáni templomok jelképei között [3].

Nem idegen a csillag és hold együttes szerepeltetése a keresztény szimbolikától sem.

Magyarországról szólva, ezek a jelképek megtalálhatók például a Pannonhalmi Bencés Főapátság címerében is. A címerleírás szerint: "A Pannonhalmi Fõapátság címere 1870 körül keletkezett a magyar tartományi címer és a hiteles helyi pecsét képének egyesítésével. A hasított pajzs bal oldali kék mezejébe pedig az 1252 előtti időkből származó pecsétkép került. A pecsétkép közepén trónuson ül Szent Benedek, fején glóriával övezett püspöksüveggel, jobb kezének két ujját esküre emelve, bal kezében pásztorbotot tartva. Lába alatt kimúlt sárkány, ami a bûn legyőzését jelképezi. Feje mellett jobb oldalon faágon álló, csőrében kenyeret tartó holló. A szent alakjától jobbra térdelõ szerzetes egy kelyhet tart, amely Krisztus vérét, az új szövetséget jelenti. A másik oldalon imádkozó szerzetes áll. A pásztorbot csigája alatt lebegő hatágú csillag a Szűzanyát, a térdelõ alak előtt lebegő félhold pedig feltehetőleg a szentírás ószövetségi részét jelképezi…"

Más értelmezés szerint a keresztény ábrázolásokon szereplő nap és hold Istennek a világ feletti uralmát illetőleg Krisztust jelképezi, Ő a Világ Világossága (Ján. 8: 12.). Érdemes megemlíteni, hogy a Szentkorona felső részén - a pántos rész zárólemezén - ahol Krisztus, a mindenség uraként (Pantokrátor) látható, mellette két életfa, melyek nagyon hasonlítanak a keleten ábrázolt stilizált bazsalikom bokorra, feje mellett pedig napkorong és a holdsarló. A Szentkoronán a holdsarló vízszintes elhelyezkedése mezopotámiai eredetre utal. A babiloniak a holdat Holdsarlóként ábrázolták, melyet az égbolton vízszintes helyzetben láttak, mint valami bikaszarvat.

A szkíta-hun-magyar hagyományra egyesek úgy tekintetnek, mint feudális csökevényre, a "civilizált" modern társadalmakhoz való csatlakozás akadályára. Ezzel szemben valójában nemzeti önismeretünk elmélyítése, hagyományaink megőrzése hozzájárulhat nemzeti egységünk erősítéséhez, és más nemzetekkel kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló kapcsolattartásunkhoz.


Jegyzetek

1. A Jesdan kifejezés szerepel Irán 1933-1979 között érvényes himnusza első bekezdésében a következők szerint (latin betűs átírásban és az angol fordítás):
"Schahansche ma sendeh bada
pajad keschwar befarrasch dhawedan
pajad keschwar befarrasch dhawedan
kas pahlewi schod molke iran
kas pahlewi schod molke iran
sad rah behtar se ahde basetan
sad rah behtar se ahde basetan
as doschmanan budiy parischan
as doschmanan budiy parischan
dar sajehasch asudeh iran
dar sajehasch asudeh iran
iranjan peywasteh schadan
iranjan peywasteh schadan
hamwareh JESDAN bowad ura negahban."

"Long live the Shah, our King of Kings,
hamwareh JESDAN bowad ura negahban."

"Long live the Shah, our King of Kings,
And may his glory make immortal our land.
And may his glory make immortal our land.
For Pahlevi improved Iran
For Pahlevi improved Iran
A hundredfold from where it once used to stand.
A hundredfold from where it once used to stand.
Though once beset by the foemen's rage,
Though once beset by the foemen's rage,
Now it has peace in his keeping sure;
Now it has peace in his keeping sure;
We of Iran, rejoice in ev'ry age.
We of Iran, rejoice in ev'ry age.
Oh, may GOD protect him both now and evermore."

2. A fehér lónak a különböző nemzetek mitológiájában különleges jelentőssége van:
"White horses (which are rarer than other colours of horse) have a special significance in the mythologies of cultures around the world. They are often associated with the sun chariot, with warrior-heroes, with fertility (in both mare and stallion manifestations), or with an end-of-time saviour, but other interpretations exist as well. Both truly white horses and the more common grey horses, with completely white hair coats, were identified as "white" by various religious and cultural traditions."
A fehér ló tiszteletére utal a "Fehér ló fia" című, mitológiai jellegű mese, mely a nagy sztyeppe több népének (magyar, oszmán türk, ujgur, jugur, kazak, kirgiz) mesevilágában szerepel.
A Szentírásban a végidőkben megjelenő királyok Királya is fehér lovon ül: Jelenések könyve, 19, 11–16: "És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, amit senki nem tud, csak ő maga. És vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik. És mennyei seregek követik vala őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve. És az ő szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a pogányokat; és ő fogja azokat legeltetni vasvesszővel; és ő nyomja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját. És az ő ruháján és tomporán oda vala írva az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura."
A hindu mitológiában is szerepel Uccaśravas Indra főisten hófehér színű, hétfejű szárnyas lova:

3. A fehér hunok legfõbb istene a Napisten, valójában az egyetlen, tehát egyisten hívõk, s ez Radzsasztánban épített õsi templomaikban - akárkinek is szentelték azt később a hinduk - ott látható. Udaipurban, s a régi mewári fõvárosban: Csittorban, s a legszebb, legjobban fennmaradt Napisten templomegyüttesben: Moderában /dél-Mewár/. A templomok valamelyik oltárnál ott látható a Napisten, sugaras fejdíszel, homlokán legtöbbször borostyánból, vagy narancsszínû achátból a napkorong látható /maga a szobor rendszerint márvány/, elõtte szekér, melyet hét ló húz, hiszen hitük szerint a ló a Napisten szent állata /másik szent állata az oroszlán/. Éklingdzsí templomában megtalálhatók több helyen a Napisten szobrai Minden szobron, sõt a hívek márvány hálatábláin megtalálható bevésve jobb oldalon a Napkorong, baloldalon a Holdsarló. A Nap maga a Napisten, vagy a Fény istene, a Hold az istenanya, azaz a Matadzsí.

Érdekesek az óiráni mitológia istennevei is: Apam Napat, Apaosha, sőt maga a Tishtriya-Tisia nevezet is, nem beszélve Zarathustra ASHA-fogalmáról. /Kiss Irén/

"A szanszkrít "Isvar" szó is hasonlít a mi Isten szavunkhoz, abból is származhatott. Ismert már az indiai forrásoknól, hogy a szkíták - pl. egy győzelem alkalmából, vagy a király halálakor - "asvamédát", azaz lóáldozatot mutattak be, tőlük vették át az indusok még a védai korban. A régi magyarok is egy Teremtőben hittek és a Nap volt ennek a Teremtőnek a fő megjelenési formája…” jelképe.

szekelycimer1-cs-h.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr9915350004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoltanh721 2019.12.13. 00:23:46

Az Isten szavunk nem perzsa, hanem hettita/hurri név... Istanu vagy Estanu formában. A perzsa és méd kapcsolat jóval utána következik időben. Ugarit, és a hettiták, hurriták mind Nimród népei. Ankissa vagy Anat mint Nimród felesége is egy hurrita nő volt...

zoltanh721 2019.12.13. 00:26:33

Sümeg -> Hurri Simegi - nap-isten neve....

Benkő István 2019.12.13. 09:11:57

@zoltanh721: Köszönöm szépen. Magam is írtam korábban a hettita eredetről az Isten szavunk eredete c. cikkben. most nem szerkesztettem össze a két cikket, itt Cornides Dánielt idézem. A hettita kapcsolatokkal Attila öltözeténél is foglalkoztam korábban. Úgy gondolom, a perzsa szó is a hettitából ered.
süti beállítások módosítása