Kép: Tóth Tibor antropológus (balról), Szeitbek Nurhanov nyelvésszel és egy helyi tisztviselővel.
Tóth Tibor 1965. áprilisában magát magyarnak nevező népcsoportot talált Közép-Ázsiában. Munkáját Benkő Mihály történész, keletkutató és Bíró András humánbiológus, antropológus, valamint kazak kutatótársaik, Aibolat Kuskumajev történész professzor, akadémiai doktor és Babakumar Kinajjat, a történelemtudomány kandidátusa folytatták.
Dr. Tóth Tibor volt, aki Julianus barát 1236. évi útja után először találkozott keleten maradt testvéreinkkel Észak-Nyugat Kazahsztánban.Utána kezdődött a keleti magyarok kutatása, és Üzbegisztánban, Nyugat-Szibériában és Nyugat-Mongóliában is sikerült magukat magyarnak nevező népcsoportokat találni. A magyarságkutatás XX. századi, de talán sok évszázad óta legnagyobb felfedezése vitathatatlanul - a mára sokak számára elfelejtett - Tóth Tiboré. A magyar néptöredékek közül ősi lovas-nomád életformájukat egyedül a Nyugat-Mongóliai kazakok között élő magyarok őrizték meg. Sajnos Tóth Tibor fényképeket nem készíthetett, azt a szovjet hatóságok nem engedték. Támogatás hiányában, majd korai halála miatt kutatását nem tudta terveinek megfelelően befejezni.
Tóth Tibor halála után örökségét Benkő Mihály vette át. A kutatás folytatásához a Brit Akadémia Stein-Arnold Alapítványa nyújtott támogatást Benkő Mihály részére, aki mondákat, írásos emlékeket, pl. leszármazási táblákat gyűjtött, eredményeit szakfolyóiratokban és négy - fényképekkel gazdagon illusztrált - könyvben publikálta: Julianus nyomában Ázsiában, Torgaji madiarok, Magyar Kipcsákok, Keleti magyarok írott emlékei.
2006-2010 között Benkő Mihály személye ellen és eredményeinek hiteltelenítése érdekében egyes szakmai körök részéről koncentrált támadás folyt. Megkérdőjelezték végzettségét, a “magyar” szó etimológiáját, a keleti magyarok eredetének történelmi bizonyítékait.
2010. óta sem történt semmi a kutatások szervezett, erre létrehozott állami intézmények keretében történő folytatása ügyében. Történik ez annak ellenére, hogy az idő múlásával egyre kevesebb történeti, néprajzi adat összegyűjtésére van remény, Az idő vészesen fogy, a 24. óra utolsó másodpercében vagyunk. Rövidesen nem lesz rá remény, hogy olyan emberekkel lehessen beszélni, akik még közvetlen kapcsolatban voltak a drámai változásokat hozó szovjet rendszert megelőző időszakot ismerő személyekkel. Idézem a MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja hivatalos kiadványának a témával kapcsolatos 2015-ben kiadott megállapítását: „a kazakisztáni ... madjarok történetének feldolgozása eddig nem történt meg". [Sudár Balázs (szerk.): Magyarok a honfoglalás korában, Budapest, 2015. 120.] Ezt éppen az a szervezet állítja, amelynek a feldolgozás lenne a feladata. Tehát a kompetens szervezet saját mulasztására mutat rá annak ellenére, hogy Tóth Tibor és Benkő Mihály felfedezése óta már igencsak hosszú idő telt el. Mindemellett a megállapítás nem is igaz, hiszen a történész végzettségű Benkő Mihály és akadémiai doktor történész tudományos fokozattal rendelkező kazak kutatótársa, Aibolat Kuskumbajev szakcikkek és könyvek sorában dolgozta fel a keleti magyarok történetét.
Tóth Tibort a munkába már nem lehet bevonni - a rendszerváltáskor halt meg - Benkő Mihályt, aki most 77 éves sem kereste meg senki az MTA részéről a gyászos emlékezetű 2006-2010. év között zajló lejárató kampány (lásd: A KELETI MAGYAROK - ELLENSZÉLBEN ) után sem.
További információk:
Kapcsolódó cikkek:
ISMERETLEN MAGYAR TÖRZSRE BUKKANT EGY BUDAPESTI TUDÓS Aczél Kovách Tamás, Magyar Nemzet, Hétfő, 1967. november 6.
ÚJ MEGLEPŐ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A MAGYAROK EREDETÉRŐL A rejtélyes Kusán Birodalom, Magyar Nemzet 1968. november 7. Aczél Kovách Tamás
A KELETI MAGYAROK FELFEDEZÉSÉRŐL Tóth Tibor publikációi és társainak visszaemlékezései
Benkő Mihály: MÉG EGYSZER A KAZAK-MAGYAROKRÓL Hozzászólás Baski Imre cikkéhez (Eleink 2009, VIII. évfolyam, 2. szám, 31-32, kiegészítve azóta szerzett adatokkal)
Benkő Mihály MADIJAR: KAZAK-MAGYAR VAGY MOHAMED PRÓFÉTA BARÁTJA? Hozzászólás Baski Imre újabb tanulmányához
KÉT HONFOGLALÁS Magyarok a kazak és üzbég kánságok megalapításában
Kép: Tóth Tibor sírja az Óbudai temetőben. A felirat: "Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül, de kitartó kutatói lelkesedéstől vezetve bölcsőjét kereste és találta a magyarnak."
