Ha Anonymus közléseit és a kapcsolódó földrajzi neveket, összevetjük, független és egybehangzó bizonyítékokat találunk a közlések valóságáról. Ugyancsak Anonymus hitelességét erősítik meg a székely jelképek is.

Személyes érintettség miatt - Anonymus székelyekről írt közléseit vizsgáltam:

1. A székelyek csatlakozása a Tisza középső folyásánál:

Anonymus közlése: „Árpád vezér és nemesei ... sereget küldtek Mén Marót BIHARI vezér ellen. ... Ezek ... BŐD-révnél áthajóztak a Tisza folyón. ... KORÓGY vize mellett ütöttek tábort. Ott a székelyek, akik előbb Attila király népe voltak... békés szándékkal elébük jöttek...Ősbő serege előtt első hadrendként indultak Mén Marót ellen a táborba." (Kiemelés tőlem - B. I.)

A közlést igazoló földrajzi nevek: Korógy vize Szentes mellett ömlik a Kurcába. Bőd rév Szentes egyik kerülete. A székelyek BIHARI jelenlétét bizonyítják a székely eredetű bihari helynevek: Odurján keresztény változata Adorján, Ábrán mai alakja Vedresábrány, Adony, Halom, Székelyszáz, belőle lett Székelyhíd, Tulogd (Székelyhíd mellett volt), Véd (ma Védpuszta), Várcsehi, Csatár, Szántó, Kovácsi, Diószeg, Telegd, Székelytelek, Ártánd, Kereki és társaik. A keleti székekbe való áttelepedésük alkalmával magukkal vittek bihari helyneveket is.

2. Anonymus székelyek másik - északi - csoportjának csatlakozásáról is tudósít, azonban ebben az esetben „ott lakók”-ként említi őket. Földrajzi név ennek a közlésnek a valóságát is igazolja:

Anonymus közlése: „…az ott lakók intelmeire … kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a LENGYELEK FÖLDJE FELÉ, hogy … az ország határait… gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig,...”

A közlést igazoló földrajzi nevek:
Böngér fia Bors a székelyekkel a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén találkozott – itt található Székely, Benk(ő), Mátyus település, és az északi határt a közülük toborzott gyepüőrséggel erősítette meg.
A lengyel határ melletti székely gyepüőrséget jelzi a hajdani Benkócz, a kiegyezés után Benkőfalva, ma Benkovce település, mely 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

„..Benkőfalva nevét a valaha ott élt Benkő családról kapta...” (Pallas) Az ősi székely primor Benkő családról elnevezett település jelzi, hogy Böngér fia Bors a lengyelek földje felé elhelyezkedő gyepüterület őrségét a már korábban „ott lakó” székelyekből tobozozta.

BENKŐFALVA címere:

SZÉKELY KÖZSÉG CÍMERE (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

A címer álló, kerek talpú pajzs kék mezejében zöld talajra állított, jobbra fordult, felajzott ezüstíj, arany nyílvesszővel. A pajzs jobb felső sarkában arany Nap-arc, bal felső sarkában emberarcú, növekvő ezüst Hold lebeg. A sisak szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüstsisak, vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával. A sisakdísz a sisakkoronán nyugvó arany heraldikai liliom. A foszlányok mindkét oldalon kék-arany színűek. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, íves aranyszalagon feketével nagybetűs felirat: SZÉKELY. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A címer úgynevezett "beszélő" címer, vagyis névcímer, amely a településnév képi megfelelője. A község az ide telepített íjjal, nyíllal felfegyverzett határőriző székelyekről kapta a nevét. Rájuk utal a felajzott íj, valamint a székelyek jelképe, a Nap és a Hold.

A heraldikai mázak - fémek és színek – jelentése:
Fémek:
Arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsösség.
Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.
Színek:
Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség.
Zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, örökkévalóság, egészség.
Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom.

3. Anonymus szerint a székelyek "előbb Attila király népe voltak", ami azt jelenti, hogy korábban a hunok soknemzetiségű politikai egységéhez tartoztak, akárcsak az avarok. A közlés megalapozottságát támasztja alá a székely jelképek vizsgálata.

A LEGRÉGEBBI ADATOLT SZÉKELY CÍMER 1480-BÓL

A székelyek ősi címere 1480-ból. A Besztercei evangélikus templom (Beszterce-Naszód vármegye) portáléján látható.

A Nap és a Hold imádata a hun hitvilág legfontosabb eleme.

A Xiongnu Enciklopédia szerint:

„ A kőkorszaktól kezdve a bronzkorig és a korai vaskorig a régi népek hittek a Napban és a Holdban, és imádták is ezt a két égitestet. Számos kép van a mongóliai sziklarajzokon, amelyek embereket ábrázolnak a Nappal és a Holddal. Szintén elterjedt ábrázolás a napé, a holdé és a csillagoké, sőt, ami több, szarvasé, ököré lóé és jávorszarvasé Nap fejjel vagy Nap szarvakkal (kör sok sugárral) különböző mongóliai lelőhelyeken. A mongóliai szarvasos kövek tetejére rendszerint felvésték a Napot és a Holdat. Egy Gobi-Altaji lelőhelyen különös szikarajz figura került elő: egy ember, összekapcsolva a Nappal, a Holddal és egy csillaggal. A Nap és Hold imádatának hagyományáról egyaránt szólnak régészeti és írott források. Például a Si Ji szerint „A Xiongnu Sanju reggel a Naphoz, este a Holdhoz imádkozik”. „Csatában, támadáskor megvizsgálták a Nap és a Hold elhelyezkedését, támadtak, amikor a Hold megjelent, és visszavonultak, amikor a Hold eltűnt”.

„A koporsók tetején arany Napot és Holdat fedeztek fel a Noin Ulai és Gol Mod temető sírjaiban, vas Nap és Hold ábrázolásokat a Burkhan Tolgoi és Shombuuzin Belxhir köznépi temetkezéseken. A jelképek a koporsók tetején voltak, és igazolják a Xiongnuk Nap és Hold imádatát.”[Encyclopaedia Xiongnu 2013 (Szerk: Ts. Turbat) Ulanbaatar: Inst. of Archaeology]

A mongóliai, egin goli  hun sírokból Napot és Holdat ábrázoló vas- és arany fejfedő díszek kerültek elő. A régészek rekonstruálása alapján az égitesteket ábrázoló jeleket – hatalmi jelképként – törzsi vagy közigazgatási vezetők varrták süvegükre. [Obrusánszky Borbála: 2011 Új hun leletek Mongóliából. Alfahír 2011. 08. 30. Weboldal: http://alfahir.hu/%C3%BAj_hun_leletek_mong%C3%B3li%C3%A1b%C3%B3l-20110830, Letöltve: 2016. január 10.]

Mindezek alapján megállapítható, hogy a székelyek által megőrzött Nap és Hold jelképek is megerősítik Anonymus közléseinek valóságát.