Egy közelmúltban megjelent népszerű tudományos könyv a következők szerint ismerteti a magyarságtudomány legszenzációsabb 20. századi felfedezését:
„Tóth Tibor antropológus fedezte fel a magyar közönség számára a kazakisztáni torgaji madjarokat (érthetetlen, hogy a szerző miért ír "madjar"-okat, amikor a kazakisztáni cirilbetűs sírfeliratok olvasata egyértelműen "magyar" – a szerk.). Ők a közelmúltban mint a magyarok rokonai híresültek el hazánkban. A felvetés éppen lehetséges, keleten maradt, magyar nevet viselő néprészek léte a sztyeppei népalakulások ismeretében teljesen logikus volna, és valóban tudunk is ilyenekről. Mindemellett a madjarok történetének feldolgozása eddig nem történt meg…” [Sudár Balázs (szerk.): Magyarok a honfoglalás korában, Budapest, 2015., 120. o.]
1. Kép Balról: Tóth Tibor, Szeitbek Nurhanov nyelvész, egy helybeli hivatalos személy
Dr. Tóth Tibor 1965-ban csak kevés időt tölthetett a Torgaji magyarok között. Később szeretett volna Magyarországról visszamenni a Torgaj-vidékre magyarokból álló néprajzos, nyelvész-, régészexpedícióval. Szenzációs felfedezéséről népszerű formában a Magyar Nemzetben írt Aczél Kovách Tamás 1967-ben és 1968-ban. Azonban a megálmodott expedíció nem jött létre. Már az is csoda volt, hogy Tóth Tibor egyáltalán eljutott a külföldiek számára szigorúan zárt területre. Fényképezésre nem kapott engedélyt. Tóth Tibor meg nem értett, csalódott emberként halt meg 1991-ben - éppen abban az évben, amikor megalakult a független Kazak Köztársaság, és ezzel elhárultak az adminisztratív akadályok a kazak földön folyó elfogulatlan néprajzi, történeti, régészeti kutatások elől. Dr. Tóth Tibor emlékét Magyarországon szinte teljesen elfeledték. Kazak földön viszont mindmáig jól emlékeznek rá mind tudományos körökben, mind a torgaji, szarikopai madijarok között.
Dr. Tóth Tibor sírjára a következőket írták:
„EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR, PÉNZ ÉS TAPS NÉLKÜL, DE KITARTÓ KUTATÓI LELKESEDÉSTŐL VEZETVE BÖLCSŐJÉT KERESTE S TALÁLTA A MAGYARNAK…”
2. Kép Dr. Tóth Tibor síremléke az Óbudai Temetőben
A sírfelirat - amellyel családja megemlékezett Dr. Tóth Tiborról - egy idézet, méghozzá a legnagyobb magyartól, Széchenyi Istvántól és eredetileg Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozott.
Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síroszlopáról festmény készült, mely gróf Széchenyi István tulajdonában volt. A festményt Széchenyi haláláig az asztalán tartotta. A keretbe vésette bele Kőrösi Csoma Sándorral kapcsolatos gondolatait. A teljes szöveg a következő:
EGY SZEGÉNY ÁRVA MAGYAR PÉNZ ÉS TAPS NÉLKÜL, DE ELSZÁNT KITARTÓ HAZAFISÁGTUL LELKESÍTVE – KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR – BÖLCSŐJÉT KERESTE A MAGYARNAK, ÉS VÉGRE ÖSSZEROSKADT FÁRADALMAI ALATT. TÁVUL A HAZÁTUL ALUSSZA ÖRÖK ÁLMÁT, DE ÉL MINDEN JOBB MAGYARNAK LELKÉBEN. AZ ITT ÁBRÁZOLT SÍRKŐ NYUGSZIK HAMVAIN. BRITT TÁRSASÁG EMELTE TUDOMÁNYOS ÉRDEMEIÉRT. NEM MAGAS HELYZET, NEM KINCS A NEMZETEK VÉDŐRE, HANEM TÖRETLEN HONSZERETET ZARÁNDOKI ÖNMEGTAGADÁS ÉS VAS AKARAT. VEGYETEK PÉLDÁT HAZÁNK NAGYAI ÉS GAZDAGAI, EGY ÁRVA FIÚN, ÉS LEGYETEK HŰ MAGYAROK TETTEL, NEM PUSZTA SZÓVAL, ÁLDOZATI KÉSZSÉGGEL ÉS NEM OLCSÓ FITOGTATÁSSAL: SZÉCHENYI ISTVÁN”
3. Kép Festmény Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjáról
Kőrösi Csoma Sándor legalább halála után kapott elismeréseket. Iskolák, utcák, művelődési házak vannak elnevezve róla. Neve közismert még azok között is, akik részletesebben nem foglalkoztak kutatásaival.
Dr. Tóth Tibor neve azonban teljességgel feledésbe merült volna, ha Erdélyi István és Benkő Mihály a Torgaji madiarok című könyvben meg nem emlékezik róla [Benkő Mihály, A Torgaji Madiarok - Erdélyi István előszavával. Budapest, 2003.] Bár felfedezése a XX. század magyarságkutatásának legnagyobb eredménye, megfelelő elismerést halála után sem kapott.
Kapcsolódó cikkeink:
ttp://julianusbaratai.blog.hu/2016/05/17/a_keleti_magyarok_felfedezeserol_300
ttp://julianusbaratai.blog.hu/2016/05/20/dr_toth_tibor_oroksege
ttp://julianusbaratai.blog.hu/2016/05/20/a_keleti_magyarok_felfedezesenek_hazai_fogadtatasa
