Kép: Szalagfonattal és állatornamentikával díszített korongfibula az avar korból FORRÁS: ÁMENT GELLÉRT/ÁMENT GELLÉRT
Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
Már az Európában történt megjelenésükkor is vitatott volt az avarok eredete
Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. 6. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt vitatták és vitatják származásukat. Felmerült, hogy a Zsuanzsuan Birodalom leszármazottai, akik Kína félelmetes ellenségeiként váltak ismerté, de az is, hogy egyes csoportjaik Közép-Ázsiából, illetve Kelet-Európából származhatnak.
Kép: Az Avar Birodalom a 8. század végén FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A Cell című élettudományi szaklapban április elején jelent meg az avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményeit bemutató tanulmány.
A KUTATÁSBAN ÉS A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN SZÁMOS MAGYARORSZÁGI INTÉZMÉNY VETT RÉSZT,
köztük az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is. A tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette.
Kép: Leletek a kutbátonyi avar temetőből.1-2.: fülgyűrűk, 3.: karperec, 4.: sasfej alakú jogar, vagy lovaglópálca, 5-13.:öv elemei az úgynevezett álcsatokkal (9-10.), 14.: félhold alakú aranylemez, 15-18.: kard felszerelések, 19.: korsó, 20.: ivó kürt FORRÁS: HTTPS://WWW.NATURE.COM/ARTICLES/S41598-019-57378-8
A magyarországi embertani leletek elemzésein alapuló tanulmány az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egyik keleti régiójára vezeti vissza, és megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit. A szélesebb adatbázisra és teljes genomi elemzésekre épülő új tanulmány közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az emberiség történetének egyik legnagyobb, rendkívül nagy távolságot felölelő, gyors vándorlására.
Határozott adatokat kaptak a DNS-elemzésből
A Kr. u. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. A tudományos viták ellenére eredeti hazájuk és származásuk máig tisztázatlan maradt. A történeti források elsősorban ellenségeiktől, a bizánciaktól származnak, akik az avarok hirtelen európai megjelenése után e félelmetes harcosok eredetén tűnődtek.
A történészek ez idáig azon töprengtek, hogy az avarok vándorlása egy jól szervezett népmozgás volt-e, vagy pedig türkök elől menekülő "szökevények" csoportja telepedett-e le a Kárpát-medencében. A régészeti kutatások már korábban rámutattak számos párhuzamra a Kárpát-medence és az eurázsiai nomád leletek (fegyverek, edények, lószerszámzat) között. Például a Kárpát-medencét és Mongólia területét összeköti egy közös hatalmi szimbólum, a nemesfémből készült, lunula alakú mellkasdíszek használata.
Kép: Lovával együtt eltemetett avar harcos ( a kép illusztráció) FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az is ismert, hogy a kengyelt az avarok terjesztették el tömegesen Európában. Mindezek ellenére eredetüket mégsem lehetett pontosan nyomon követni a széles eurázsiai sztyeppéken.
A KÖZLEMÉNY SZERINT A MOST MEGJELENT TANULMÁNYBAN 66 KÁRPÁT-MEDENCEI, A 4-8. SZÁZADBAN ÉLT EMBERT ELEMEZTEK,
köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőt. A genetikai elemzések az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetében kezdődtek, majd a lipcsei MPI EVA Archeogenetikai Osztályán folytatódtak, kiegészülve a harvardi laboratórium eredményeivel.
Kép: Avar régészeti leletek a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A tanulmányban a régiónkból az avar kori egyéneken kívül más (szarmata és hun kori) csoportokat is vizsgáltak. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott nyomokat szolgáltattak a népesség eredetéről. Az archeogenetikai eredmények történeti kontextusba helyezése pedig lehetővé tette, hogy a kutatók leszűkítsék az avar migráció pontos időrendjét is.
Több mint két évszázadig uralták a Kárpát-medencét
"Északkelet-Ázsiához való egyértelmű genetikai kapcsolatuk és a Zsuanzsuan Birodalom bukásához köthető eredetük mellett azt is látjuk, hogy a 7. századi avar kori elit további 20-30 százalékban valószínűleg az Észak-Kaukázushoz és a kelet-európai sztyeppéhez köthető genetikai eredettel bírt, ami közelebbi területekről is érkező migrációra utalhat" - idézik az összegzésben Guido Gnecchi-Ruscone-t, a tanulmány megosztott első szerzőjét.
Kép: Az avarok eredete - más egykori nagy sztyeppei népekéhez hasonlóan - a múlt homályába vész. Az archeogenetika új perspektívát nyitott az eredetkutatásban ( a kép illusztráció) FORRÁS: PINTEREST
Szécsényi-Nagy Anna, a tanulmány másik első szerzője hozzátette: "A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna-Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is". Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében,
KÜLÖNÖSEN A DÉL-DUNÁNTÚLI KÖLKED LELŐHELYEN.
Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot.
Kép: A korai Avar Kaganátus területe és a Kárpát-medence vizsgált helyszínei. A sárga, narancs és zöld körök a különböző Y-haplotípusokat jelzik. A 7. századi Kunbátony csoport piros, a 7-8. századi kiegészítő helyszínek fekete pöttyel vannak jelölve. FORRÁS: HTTPS://WWW.NATURE.COM/ARTICLES/S41598-019-57378-8/FIGURES/1
"Ezek az izgalmas eredmények rámutatnak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében a népvándorlás korának kutatásában" - hangsúlyozta Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója, a kutatás magyarországi kezdeményezője és vezetője.
A genetikai kutatás a HistoGenes, az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi projet része, amely a Kárpát-medence Kr. u. 400-900 közötti időszakát és népességeit vizsgálja multidiszciplináris perspektívából.
(Forrás: MTI)
Kép: A kunbábonyi kagáni sír halotti maszkjának párhuzamai Belső-Ázsiában.