Kép: Benkőfalva és Benkőfalva címere (történelmi Zemplén megye Varannói járás)
A Benedek már az egyelemű magyar névrendszerben a gyakori nevek közé tartozott (az ÁÚO. mutatója közel hat hasábon utal a Benedictusokra), nem meglepő tehát, hogy a két elemű nevek kialakulásában is jelentős szerepe volt: családnévként mindmáig sűrűn előfordul (1. például a mindenkori budapesti telefonkönyvek adatait), keresztnévként - legalábbis a XIX. sz-ig - ugyancsak (1. Karácsony Sándor Zsigmond: MNyTK. 28. sz. 13). A Benedek "népszerűsége" nyilván összefügg a Benedek-rend működésével: a bencéseknek a középkori Magyarországon 81 monostoruk volt. A gyakori személyneveknek rendszerint számos becéző formája alakult ki, ez alól a Benedek sem kivétel. Ezek jelentős része családnévként szilárdul meg, történeti adataik is gyakran csak ilyen funkcióban lelhetők fel. Az EtSz. a Benedik szócikkében a következő becéző alakokat sorolja: Bene, Benécs, Bencs, Bencse, Bense, Bencső, Benk, Benke Benkő, Benkes, Benő, ? Bena, ? Bence. Közéjük tartozónak tekinti a Beda, Bede, Bedécs, Bedő neveket is, besorolásuk azonban Benkő Loránd szerint (MNy. XLIV, 55) aligha fogadható el: a régi adatokban a Benedeknek Bedenek hangátvetéses alakja egyszer sem fordul elő.
A Benkő kétségtelenül a Benedek becéző alakja, ezt igazolják a tipológiai összefoglalások (Melich: MNyTK. 15. sz. 21; Benkő Loránd: Msn. XVII, 71) és a becézőnév rendszertani viselkedése is: a -ká, -kő képző a megrövidült tő zárt szótagjához csatlakozik (Rácz Endre: MNy. XLII, 52). Ugyanezt bizonyítják a kővetkező történeti adatok is: "1653: En Colosvarat lako Feyervari Benedek ...adom tuttara mindeneknek, hogy Fwlep Marton felesegeuel, Smelczer Borkaual egyűtt, jeőttek uolt ...hozzam, kiuanuan Smelczer Borka, hogy miuel az en felesegem, Istenben el nyugutt Ombozi Kata aszony ...nekys edes Annya volt volna, mind szinten az eő teőlle ualo gyermekinek Feieruari Istoknak es Benkeönek, ergo eötetis illetne valami Jus" (Szabó T. Attila: NyTudÉrt. 59. sz. 75). 1727: Réz benedeknén~k",Rez Benkőne (Schram Ferenc, Magyarországi boszorkányperek. II. 316). Az EtSz. szerint "a Benkezdetű régi szn.-ek esetleg Benjámin-ból valók is lehetnek": A magyárázatot Ladó János Magyar Utónévkönyve már biztosnak tekinti. Ez a származtatás aligha megalapozott. Az EtSz. a Benjamint ugyan gyakori régi keresztnévnek tartja, azonban az ÁÚO.-ban mindössze négy adat van (L. Kovács, Index), a VárReg.-ban három, Karácsony Sándor Zsigmond nagy XVI-XVIII. sz.-i gyűjtésében (NytudÉrt. 28. sz. 14) is csak nyolc. Nyilvánvaló, hogy családneveink kialakulásában - a BenedekéveI ellentétben - csekély szerepe volt, s így becéző alakjainak is ilyenfajta felhasználásával aligha számolhatunk.
Benkő Loránd "A tőrténeti személynévvizsgálat kérdései" cimű tanulmányában a számos elvégzendő feladat kőzőtt említi a névtípusok, kűlőnösen a családnévtípusok feltérképezésének fontosságát (MNy. XLV, 252). Ehhez a programhoz kapcsolódik az alábbi adattár és a mellékelt térkép, amely a Benkő családnév XV-XVIII. sz.-i elterjedését (és – valószínüleg csak megközeIítően - a gyakoriságát) mutatja be. Az Országos Levéltár XVIII. sz. eleji adatait XVII. századinak tekintem, az összeírt családfők nyilván ebben a században születtek).
Bihar megye. 1588: Benkeő ~1 (Felsőábrány; Jakó 199), 1720: Demetrius BenkO (Esztár; OL. 3142. sz. 199).
Csíkszék. 1559: Benkő Ferencz (Csíkrákos; Kempelen II, 95), 1569 k.: Benkein Damokos (uo.; SzékelyOkI. II, 270), 1589: Benkő 0 (uo.; Kempelen II., 95), 1602: Benkő Imre (Szentdomonkos; SzékelyOkI. V, 221), Benkő Máté (Csíkrákos; i. m. V, 224), Benkeő János (Szépviz: i. m. V, 228), Benkő István (Szentkirály; i. m. V, 233), 1713: Benkő Mihály (Szentsimon; OL. 8652. sz. 30).
Gömör megye. 1720: Georgius Benkő (Felsőbalog; OL. 3132. sz. 71).
Györ megye. 1626: Michael Benkő (Csanak; Úriszék 332), 1720: Stephan(us) Benkő (Győr; OL. 3146. sz. 176).
Háromszék. 1500: Paulo Benko (Mátisfalva SzékelyOkI. V, 33), 1538: Lazaris Benkew (Dálnok;i. m. Ill, 267); 1563: Stephan( us) Benkeo (Bőlön; TörtTár. 1881. 360), 1589: Benkő Demeter (Albis; Kempelen II, 95), 1602j Benkő Tamás [Maksa: SzékelyOkI. V, 177), Benkő László (Dálnok; i. h.), Benkő Péter (Albis; i. m. V, 179), Benkő Máté, Benkő Pál, Benkő János (Altorja; i. m. V, 182), Benkő Péter (Lemhény; i. m. V, 186), Benkő Péter, Benkő Gergely (Kézdivásárhely; i. m. V, 191), Benkő Bálint [Szentiván; i. m. V, 202), Benkő Tamás, Benkő Antal (Illyefalva; i. m. V, 205), Benkő Gergely (Kilyén; i. m. V, 207), Benkő János (Középajta; i. m. V., 213), 1610: Benkeo János (Kézdivásárhely; ErdSzT. Ill, 1147), 1617: Benkő Balázs (Maksa; Kempelen II, 95), 1623: Benkeő Gieőrgi (Márkosfalva; ErdSzT. Ill, 14, 501), 1641: Benkeő Gaspar (Altorja; i. m. II, 327), 1655: Benkő Márton (Kőpec; Kempelen II, 97), 1685: Benkő Sámuel (Altorja; ErdSzT. 1,386),1698: Benkő János (Kilyén: i. m. IV, 1037),1713: Stephan(us) Benkö (Kézdivásárhely; OL. 8652. sz. 17, 21).
Heves megye. 1548: Stephanus Benkeo (Szentgyörgy; Heves m. It. 58), 1576: Ben( e)d(ictus) Benkeo (Vezekény; N. Kiss 964').
Kolozs megye. 1623: Benkeő Gieörginek, Benkeő Gasparnak (Kolozsvár; ErdSzT. Ill, 251),1648: Benkeo Balint (uo.; i. m.I, 639), 1656: Benkeo Balint (uo.; NyTudÉrt. 59. sz. 75), 1703: Benkő~ (uo.; Kempelen II, 99), 1714: Benkő Bálint, 1721: Benkő János (uo.jNyTudÉrt. 59. sz. 75).
Máramaros megye. 1600: Andr(eas) Benkeo (Visk; Bélay 215).
Marosszék. 1602: Benkő györgy (Lukafalva; SzékelyOkI. V, 278), 1603: Georgius Benkő, Stephanus Benkő (uo.; i. m. V, 262), Georgius Benkő (Koronka; i. m. V. 263), 1606: Benkő 0 (Lukafalva; Kempelen II, 95), 1637: Benkeo Janos, 1640: Benkő Janos (Marosvásárhely: NyIrK. 15 : 236).
Nógrád megye. 1720: Lucas Benkő (Tarnóc; OL. 3137. sz. 92).
Pest megye. 1720: Jacobus Benkő (Visegrád; OL. 3138. sz. 132), Stephan( us) Benkeő (Kecskemét; i. m. 321).
Sopron megye. 1620: Michelem Benkő (Úriszék 407), 1720: Steph(anus) Benkő (Keresztény; OL. 3131. sz. 291).
Szabolcs megye. 1720: Benkő ~ (Tomyospálca; OL. 3134. sz. 44).
Szörény megye. 1572: Nicolaus Benkeo (?; Pesty F. Ill, 394).
Torda megye. 1602: Benkő Mihály (Bölön; SzékelyOkI. V, 212), 1619: Benkő János (Újtorda; Kempelen II, 96), 1713: Benkö Márton (Torda; OL. 8649. sz. 169).
Udvarhelyszék. 1590: Joannes Benkő (Szombatfalva; Új SzékelyOkI. 1, 138), Benkeo Imreh (Bögöz; i. m. 1, 155), 1591: Benkeő Marthon (Kissolymos; i. m. 1, 242), 1592: Benkő Imre (Bögöz; i. m., 56), Gregorius Benkeo (Szombatfalva; i. m. II, 87), Benko Janosne (uo.; i. m. II, 232), Benkeő Janos (uo.; i. m. II, 331), 1597: Benkeo Janos (uo.; i. m. II, 330), Joannis Benkeo (uo.; i. m. II, 348), 1602: Benkő Jánosf Ábrahámfalva; SzékelyOkI. V, 291), Benkő László (Kisbacon; i. m. V, 292), Benkő András (Abásfalva; i. m. V, 294), Benkő Péter (Oklánd; i. m. V, 300), 1607: Benkő András (Bögőz: Kempelen II, 95), 1654: Benkő János [Oklánd; i. m. II, 97), 1721: Samuel BenkO (Kisbacon: OL. 8654. sz. 18).
Ugocsa megye. 1509: Benkew 0 (Alsókaraszlő; Szabó 1. 275).
Vas megye. 1554: Benkew Gergely (Vönöck; Baán K. 18), Benkew ~ (Felsőőr; Kovács M. 79), 1582: Benkeo ~ (uo.; i. h.), 1598: Benkő ~ (Náraj; Kempelen II, 100), 1648: Benkeő Bálint [Ostffyasszonyfa; Úriszék 705), 1696: Gasparus Benkő (Vönőck; Schneider 6), Paulus Benkő [Alsóőr; i. m. 18),1720: Benkeő ~ (Felsőőr: Kovács M. 82), And(reas) Benkő (Németgencs; OL. 3145-3146. sz. 74), And(reas) Benko (Széplak; i. m. 169).
Zala megye. 1720: Stephanus Benkő (Ederics; OL. 3148. sz. 206).
Zemplén megye. 1476: Thoma Benken (Kasó; ZichyOkm. XI, 193), 1596: Benkő Antal (Rátka; NyK. VI, 334).
Az adattárban. illetőleg a mellékelt térképen (ezen az adatok számát is jelölöm ) a Benkő családnév nyelvfőldrajzában - az előfordulások arányát is figyelembe véve - két góc élesen elhatárolódik: a Székelység (a négy székely szék: Csík, Háromszék, Marosszék, Udvarhelyszék) és Vas megye.
Az a tény, hogy az adatok több mint 60%-a ezen a két területen lokalizálható, azt igazolja, hogy a Benedek személynév Benkő becéző alakja elsősorban e két területen volt használatban és családnévi funkciójaban is itt szilárdult meg. Az egyebütt felbukkanó szórványos adatok megjelenésének okaként valószínüleg a XV-XVII. sz.-i erős migrációt jelölhetjük meg.
A felvázolt nyelvföldrajzi kép - mint minden történeti elemzés - nyilván relatív értékű, hiszen további források vizsgálata esetleg módosítaná a megjelölt határokat. Ha számbavesszük azonban, hogy nagyméretű ősszeírásokban. mint a Bács, Bodrog, Csengrád megyei dézsmalajstromban (MNyTK. 105. sz.), Maksaí Ferenc A középkori Szatmár megye c. munkájában, a baranyai, zalai stb. forrásokban (1. MNy. LXXXIII, 480) egyetlen adat sincs a Benkő családnévre, nagyon valószínű, hogy a valóságot sikerült megközelíteni.
A Benedek, a Benke, [Benkovics], Benkes, Bencse, Bencső, Benő stb. családnevek nyelvföldrajzi határainak kijelölése további vizsgálatok feladata.
Forrásjelzések (a Magyar Nyelvben szokásos rövidítések kivételével).
Baán K. = Baán Kálmán, Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. Kny. a Magyar Családtörténeti Szemle 1940. V-X. sz.-ából.
Bélay = Bélay Vilmos, Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. Bp., 1943.
ErdSzT. = Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Szerk. Szabó T. Attila. I-IV. Bukarest, 1975-1984.
Heves m. lt. = A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai. 1. Dézsmajegyzékek. 1. Heves és Külsö-Szolnok vármegye. 1548. Szerk. Kovács Béla. Közzéteszi Bán Péter. Eger, 1981.
Jakó = Jakó Zsigmond, Bihar megye a török pusztítás elött. Bp., 1940.
Kempelen = Kempelen Béla, Magyar nemes családok. I-XI. Bp., 1911-1932.
- Kiss = N. Kiss István, 16. századi dézsmajegyzékek. Bp., 1960.
Kovács M. = Kovács Márton, A felsőőrl magyar népsziget. Bp., 1942.
- OL. + a mikrofilmszalag száma. = Magyar Országos Levéltár. Archivum regnicolare: az évi összeírás, ill. Gubernium Transylvanicum: Vegyes conscriptiok.
Pesty F. = Pesty Frigyes, A szörényi bánság és Szörény vármegye története. 1-111.Bp., 1877-1878.
Schneider = Schneider Mikós, Vas vármegye 1696. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1943.
Szabó 1. = Szabó István, Ugocsa megye. Bp., 1937.
Új SzékelyOkl. = Új Székely Oklevéltár. Új sorozat 1-11. Udvarhelyszéki törvénykezési jegyzökönyvek. Közzéteszi Deruény Lajos és Pataki József.
Úriszék = Úriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Szerkesstette Varga Endre. Bp., 1958.
1 A családnév utáni ~ itt és a továbbiakban azt jelzi, hogy a forrás a keresztnevet nem közli.
