Magyar Hirlap 2015. ÁPRILIS 25. SZOMBAT. 16:56, FRISSÍTVE: 2015. ÁPRILIS 26. 11:13
„Két testvér, Madijar (ejtsd: Magyar - B. I.) és Kudijar, akik az Atil folyó mentén éltek, elindultak nyugat felé. Madijar egy szarvast követve eljutott oda, ahová készült, népével és állataival jó legelőt talált. Kudjart útközben elfogták, megölték és kettéhasították.” Benkő Mihály történész és kutatótársa, Babakumar Khinajat 2002-ben gyűjtötte ezt a mondát Kazahsztánban két kumsiki öregembertől.
Babakumar Khinajat arra hívta fel Benkő figyelmét, hogy a kettévágott testvér a kazak törzsi legendák jelképrendszere szerint azt jelenti, hogy egy nép kettévált. A madijar törzs mindenesetre ma is ettől a daliás időkbe vesző Madijar vezértől eredezteti magát – írja cikkében a Kurultaj.hu nevű internetes oldalon Margittai Gábor.
Ez a nomád rend: a madijarokkal szövetségben élő argün törzs tagjainak őse Argün, a kipcsakoké Kipcsak. Ám ami további kérdéseket vet fel: az argünök leszármazási táblázataiban a Tokal, azaz „szarvatlan, balkézi”, tehát nem teljes jogú ág Madijar vezérig vezethető vissza – ez a törzsi jelképrendszer szerint pedig azt jelenti, hogy a madijarok hajdanán kívülről csatlakozhattak a törzsszövetséghez. 
Kép: A Magyar ősapa mecset avatása Fotó: Margittai Gábor
Kazahsztán északkeleti részén (saját legendáik szerint közel 1500 éve) él a madijarok törzse. A szétszórt, laza településformákon nagyjából kétezer család tartja magát madijarnak, bár a nyelvük már kazah.
Az utóbbi évtizedeket leszámítva nem tudtak arról, hogy rokon népeik lehetnek. A kilencvenes években magyar kutatók közreműködésével elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a génmarkerek kontrollcsoportokkal történt összehasonlító vizsgálatai alapján az alföldi magyarsággal állnak legközelebbi genetikai kapcsolatban. Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultaj főszervezője 2005-ben kezdte el megszervezni a torgáji magyar törzset vizsgáló expedíciót. Az antropológiai kutatások, a genetikai mintavételezés anyagainak feldolgozása érdekes eredményeket hozott. Az SNP-analízis-eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni Madijar populáció ősei között valamikor a múltban (mai történelmi és régészeti tudásunk szerint legalább 1300–1500 évvel ezelőtt) genetikai kapcsolat állhatott fenn.
Kép: MADIAR nemzetség feliratú sírkó a szagai magyar temetőben. Fotó: Benkő Mihály
A mostani Y-kromoszóma-vizsgálat ad először egyértelműen meghatározható, azaz mérhető összefüggést és ezáltal konkrét kapcsolódási pontot a mai Kárpát-medencei magyar lakosság és egy Urálon túli terület népessége között. 2007. július elején rendezték meg Arkalikban az első Kurultajt, azaz törzsi gyűlést, amelyen Magyarország meghívottai is részt vettek. Ezt követően madijar vezetők és a magyarországi résztvevők megállapodást kötöttek a hagyományok és népi kulturális értékek kölcsönös megőrzéséről. Innentől kezdve rendszeresen hazánkban rendezik, mára a magyarság, a rokon népek és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényévé vált.
