BENKŐ MIHÁLY (Budapest, 1940. november 22.) történész, orientalista, író.

2019. április 21. - Benkő István

Kép: Benkő Mihály a kazak-magyar Dulatov családtól kapott aranyhimzéses köntösben. Foto: Vollnhofer Artstudio 2012

TARTALOM

Életút
A keleti magyarok közötti kutatása
A Magyar-Mohammadjar (Mohamed barátja) háborúról
Lábjegyzetek

PUBLIKÁCIÓK
LINKEK
(magyar, angol, orosz nyelvű tanulmányok, cikkek szövege)

Életút

Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Munkahelye 1979 óta nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Könyvtára volt. Írt népszerű és más újságcikkeket, ifjúsági történelmi regényeket. 1988–2005 között tizenhat alkalommal járt Közép- és Belső-Ázsiában, elsősorban a mongol Altaj kazaklakta területein és a Kazak Köztársaságban. A magyar őstörténet néprajzi-történeti-régészeti párhuzamait, a keleti magyar néptöredékek emlékeit kutatja. Tudományos cikkeit magyar és külföldi akadémiai és más tudományos folyóiratokban tette közzé. (Antik Tanulmányok; Acta Orientalia Academiae Scientarium Hungariae; Information Bulletin of the Russian Academy of Sciences, the Institute of Oriental Studies).

2011-ben a keleti magyarok, a magyar őstörténet kutatása, a magyar-kazak kulturális kapcsolatok fejlesztése területén végzett több évtizedes tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatával tüntették ki.[1]

A keleti magyarok közötti kutatása

Benkő Mihály kutatásait a mongóliai majd kazakisztáni és nyugat-szibériai keleti magyarok között több, mint egy évtizedes terepmunkája előzte meg a Mongol Altajban. A kutató akkoriban történeti-régészeti-néprajzi kérdésekkel, pontosabban a honfoglaló magyarok temetkezési szokásainak máig fennmaradt, keleti párhuzamaival foglalkozott. 1986 óta kutatta a finnugornak tekintett ősmagyar halotti maszktípus (selyemre, bőrre varrott szem- és szájlemezek) belső-ázsiai (hun-türk) eredetét.[2] Kutatásait elsősorban Harmatta János, Mándoky Kongur István, László Gyula és Erdélyi István támogatták. 1990-ben Benkő Mihály Belső-Ázsiába utazott, azért, hogy ennek a temetkezési szokásnak a ma is élő formáit megismerje az északnyugat-mongóliai kazakok között. Ezt követően évente legalább egy hónapot töltött a Mongol Altajban. Kutatásainak eredményeiről „Nomád Világ Belső-Ázsiában” című, a korán elhunyt nagy turkológusnak, Mándoky Kongur Istvánnak szentelt könyvében számolt be.[3] A könyv ajánlását László Gyula régészprofesszor írta, az író tudományos konzultánsai László Gyula, Ecsedy Ildikó és Dmitrij D. Vasziljev voltak. Benkő Mihály a nyugat-mongóliai kazakok között élő mazsarokkal ennek a kutatásnak a kapcsán találkozott, és ezután írta meg róluk szóló, „Julianus nyomdokain Ázsiában” című, 2001-ben megjelent könyvét.[4]

Benkő Mihály munkája neves alapítványok - például a British Academy Stein Arnold Exploration Fund-ja, - valamint a Kazak Akadémia Keletkutató Intézete és a Kazahsztáni Magyar Nagykövetség támogatásával 2001. után sikeresen folytatódott Újfalvy Károly és Tóth Tibor[5] nyomdokain Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában is. Újabb eredményei is voltak: további keleti magyar néptöredékek felkutatása, létüket és múltjukat igazoló írásos bizonyítékok feltárása. Egymás után jelentek meg az eredményeket ismertető könyvei: A Torgaji Madiarok (Budapest, 2003) Erdélyi István régészprofesszor előszavával; Benkő Mihály-Babakumar Khinayat: A keleti magyarság írott emlékeiből (Budapest, 2007); Magyar-kipcsakok (Budapest, 2008), és tudományos publikációi az „Eleink” őstörténeti folyóiratban. Eredményeit kiegészítette a Kárpát-medencei magyarsággal fennálló genetikai kapcsolatok bizonyítása, amit dr. Bíró András Zsolt végzett [American Yournal of Physical Anthropology 189:805-810 (2009)]

A Magyar-Muhammadjar (Mohamed barátja) „háborúról”

Benkő Mihály személye ellen és kutatási eredményei megkérdőjelezése céljából 2006-ban koncentrált tudományos támadás indult, lejárató kampány kíséretében. Az utóbbi során vitairataikban többek között kétségbe vonták (diplomával bizonyítható) történészi egyetemi végzettségét, sőt, minden alap nélkül, határozottan kijelentették, hogy ilyennel nem rendelkezik. „Tudományos” állításuk szerint a kazak magyarok elnevezésének semmi köze a Kárpát-medencei magyarok népnevéhez, mivel az előbbi etnikai név a Muhammadjar (Mohamed barátja, híve) személynév név rövidített változatából, a Madjarból alakult ki. Elméletük alátámasztásaként úgy érveltek, hogy a közép-ázsiai törökök nem tudják kiejteni a "gy" betűt, így ők a magyar nevet kizárólag "mazsar" vagy "madzsar" formában ejthetik ki. Ezzel szemben valójában a közép-ázsiai törökök, így a kazakok és az üzbégek is, a palatizált "d"-t, vagyis a "gy"-t tökéletesen ejtik: ez a tény a kazakok esetében videofelvétellel is bizonyítható.[6] A kazak-magyarok elsődleges felfedezője, Tóth Tibor ellen az 1960-as évek végén hasonló típusú lejárató kampány folyt, olyan sikerrel, hogy a XXI. század elejére a közép-ázsiai (kazakisztáni és üzbekisztáni) magyarok léte tudományos körökben és az érdeklődő nagyközönség köreiben is, teljes feledésbe merült. A kérdést Benkő Mihály 2002-től, majd Bíró András 2005-től folytatott tudományos kutatóútjai támasztották fel. Benkő Mihály a személyével és kutatómunkájával szembeni érvekre tudományos cikkekben adott választ.[7] A vitában kazak részről többek között Aybolat Kushkumbayev, egyetemi tanár, a történettudományok doktora, az Arany Horda korának neves kazak kutatója, (származására nézve maga is kipcsak-magyar) is állást foglalt. A kazak tudós szerint kizárt a kazak-magyarok elnevezésének a Muhammadjar személynévből származtatása lehetősége. A török törzsi-nemzetségi nomenklatúrákban rövidített nevekből (becenevekből) kialakult törzsnevekre, nemzetségnevekre nincs adatolt példa. A hagyományőrző kazak-magyar öregek (akszakalok) a Muhammadjar nevet soha nem hallották. Önmagukra és nemzetségeikre kizárólag a „Magyar” nevet vonatkoztatják.[8]

Foto: Benkő Mihály 1995

[1] A köztársasági elnök 58/2011. (III. 16.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

[2] (Vö.: Benkő Mihály, Halotti maszk és sírobulus. A honfoglaló magyarok halotti álarcának eredetéről. Antik Tanulmányok 33:2(1987-1988) pp. 169-200; Mihály Benkő, Burial masks of mounted Nomadic peoples…Acta Orientalia Academiae Scientarium Hungariae, XVI. (1992-93, 113-133.)

[3] Nomád Világ Belső Ázsiában – László Gyula ajánlásával, TIMP Kiadó, Budapest 1998

[4] Julianus nyomdokain Ázsiában – Harmatta János előszavával, TIMP Kiadó, Budapest, 2001;

[5] Tóth Tibor: Tanulmányúton a Szovjetunióban (Újfalvy Károly nyomában) Anthropológiai Közlemények, X. (1966/4), 139.; Az ősmagyarok mai relictumáról (Előzetes beszámoló) MTA, a Biológiai osztály közleményei, 1966, 283–299.;

[6] Benkő M., Az Omszki sezserék jelentőségéről. a YouTube-on

[7] A tudományos támadás és a lejárató kampány egyes részleteit, a publikációk adatait Benkő Mihály testvére, Benkő István ismertette Keleti Magyarok - Ellenszélben c. munkájában: Eleink IX/2, 2010, 67–74

[8] Eleink, IX/2, (2010) 8–20; Eleink, IX/4, (2010) 103–107.

Publikációk

Könyvek

Új törvény Spártában, Móra Kiadó, Budapest, 1983;
Csata Nikápolynál, Móra Kiadó, Budapest 1986;
Révész László – Siklódi Csilla –Hidán Csaba – Benkő M., A honfoglalók hétköznapjai. Szerk. Siklódi Csilla. Bp., 1996.,
Nomád Világ Belső Ázsiában – László Gyula ajánlásával, TIMP Kiadó, Budapest 1998;
Julianus nyomdokain Ázsiában – Harmatta János előszavával, TIMP Kiadó, Budapest, 2001;
A Torgaji Madiarok – Erdélyi István előszavával, TIMP Kiadó, Budapest, 2003.
Benkő M. – Babakumar Khinayat: A keleti magyarság írott emlékeiből, Masszi Kiadó, Budapest, 2007.
Magyar-kipcsakok Timp Kiadó, Budapest, 2008
Hunok és székelyek. Tanulmányok Benkő József halálának 200. évfordulójára; szerk. Benkő Mihály; Tortoma–Háromszék Vármegye, Barót–Sepsiszentgyörgy, 2014
Őseink nyomában Ázsiában - Egy 18 évig tartó terepkutatás eredményei, Tortoma Kiadó, Barót, 2020

Akadémiai és egyéb tudományos folyóiratok

Benkő M., Halotti maszk és sírobulus. A honfoglaló magyarok halotti álarcának eredetéről: Antik Tanulmányok 33:2(1987-1988) pp. 169–200.
Benkő, M., Burial masks of Eurasian mounted nomad peoples in the migration period. /1st millennium A. D./ = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 46. (1992/93.) 2-3. 113-131. 1 térk. 6 t.
Benkő M., A halotti arctakaró történetéhez. = Antik Tanulmányok. 36. 1992. 1-2. 106-108.
Benkő M., Aranymaszkos ősmagyar vezérsír (a koropcsinói leletről a Dnyeper középső folyásánál) Antik tanulmányok 57. (2003.) 111-125.
Benkő M., Avagy vannak-e mazsarok a Mongol-Altajban? Válasz Kun Péternek Turán 2001. augusztus-szeptember 95-101.
Benkő M. - Erdélyi István: Néhány érdekes tudománytörténeti momentum a kazárok kutatása egykori lehetőségeiről Eleink II. évfolyam 1. szám (2003) 83-90.
Benkő M.- Babakumar Khinayat: Keleti magyar néptöredékek a kazak törzsszövetségekben Eleink III. évfolyam 2. szám (2004) 5-20.
Benkő M., Egy ajándékba kapott könyv margójára Eleink III. évfolyam 2. szám (2004) 20-31.
Benkő M., Addenda Eleink IV. évfolyam 1. szám (2005) 94.
Benkő M., Közép-Ázsiai krónikák a keleti magyarok részvételéről a kazak kánságok megalapításában. Eleink IV. évfolyam 2. szám (2005) 18-29., Kőrösi Csoma Sándor és Keleti Hagyományaink (tanulmánykötet) Kovászna, 2007.
Erdélyi István-Benkő M., Szargatkai kultura és a hunok Eleink IV. évfolyam 2. szám (2005) 5-18.
Benkő M., Hozzászólás írásban. Eleink V. évfolyam 1. szám (9.) (2006) 92-96.
Benkő M., A turgaji madiar törzs. - In: Valóság, ISSN 0324-7228, 2003. (46. évf.), 1. sz., 44-56. p.
Benkő M., Az otrári katasztrófa. - In: História, ISSN 0139-2409, 1985. (7. évf.), 4. sz., 4-6. p.
Benkő M., Állam és hadsereg. - In: História, ISSN 0139-2409, 1984. (6. évf.), 5-6. sz., 61-63. p.
Benkő M., Közép-Ázsiai krónikák a keleti magyarok részvételéről a kazak kánságok megalapításában. - In: Kőrösi Csoma Sándor és Keleti Hagyományaink, ISSN 1842-9645, 2007. Kovászna 139-151. p.
Benkő M., Beszámoló 2006 nyári nyugat-szibériai kutatóutamról Eleink VI. évfolyam 1. szám (11.) (2007) 27-37.
Benkő M., Mándoky Kongur István a kazak-magyarokról, in: Eleink VII. évfolyam, 2. szám(14.) 78-83. o.
Benkő M., Nyugat-szibériai kutatóutamról 2006-ban - In: Kőrösi Csoma Sándor és a magunk keresése, 2008. Kovászna 103-112. p.
Benkő M., Keleti magyarok eredetmondáiból- In: Kőrösi Csoma Sándor - jelek térben és időben, 2009. Kovászna 61-64. p.
Benkő M., Még egyszer a kazak-magyarokról. (Hozzászólás Baski Imre cikkéhez). Eleink VIII/2, 2009, 30–43;
Benkő M., Az omszki sezserék és kapcsolataik. In: A Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület III. Gödi Konferenciája. Őstörténeti füzetek, 8, 2009, 43–51;
Benkő M., Harmatta János és Julianus magyarjai. Eleink, IX./1, 2010. 6–13.
Benkő M., Magyar néptöredék Kazahsztánban? (Megjegyzések Bálint Csanád cikkéhez) Eleink, IX./2, 2010. 58-67. o.
Benkő M., A. K. Kuskumbajev a keleti magyarokról és Dast-i-Küpcsakról Eleink, IX./4, 2010. 106. o.
M. Benkő, The Omsk sezheres and their connections. In.: Научное творчество Л. Н. Гумилева и история народов Азии: современные подходы и перспективы. 2011. 79–82.
Benkő M, Julianus magyarjainak utódai Európa és Ázsia határvidékén, így Kazahsztánban is. Eleink XII/4 (2013), 3–13.
Erdélyi István-Benkő M., The Sargatka Culture and the Huns. In: Global Turcic (International Turcic Institute, Astana), 2015/3/4.103-117
Erdélyi István-Benkő Mihály, A Hsziung-Nuk régészeti kutatása Mongóliában. Etnográfia 2017-2018/2-3, 282-320.
Benkő M., Antonio Bonfini Mátyás királyról. Kelet Kapuja, III. évfolyam, 1. szám (2019 január-március), 38–52.
Benkő M., A keleti magyarok történetéről. Kelet Kapuja, III. évfolyam, 2. szám (2019 április-július), 92–122.
Benkő I.-Benkő M., negyven magyar – negyven hős. Kelet Kapuja, III. évfolyam, 3. szám (2019 július-szeptember), 88–98.
Benkő M., In memoriam Dienes István. Kelet Kapuja, III. évfolyam, 4. szám, (2019 október-december), 84–106.

Könyvfordítás orosz nyelvből

Nurszultan Nazarbajev: A XXI század küszöbén. Budapest, 1997.,
Szaginbek Turszynov: Kazakisztán és Magyarország Történelmi kapcsolatok és az együttműködés napjainkban, Budapest, 2005.,

Könyv, folyóirat hivatkozások

László Gyula: Árpád népe Budapest 1988. 54. o. 106. sz. jegyzet
Kristó Gyula: A magyar állam megszületése Szeged 1995. 107. 36. sz. jegyzet
Dienes István: Benkő M. ajánlása Eleink 2003. 2. szám 101-103. o.
Makkai János: Türkmagyarok, Budapest 2005. 57-58. 236. sz. jegyzet
Babakumar Khinayat: Mazsarsztandük kazahsztanusü Benkö Mihaly, Altyn Beszik 2005/6 36-39. o.
Zsilinszky Éva: M. Benkő , On the Tracks of Friar Julian. Journeys across Mongolia, Magyar Nyelv 2003/1. szám 94. o.
Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet, a magyarok korai története az államalapításig, Ballassi Kiadó Kft., Budapest, 2007. 36., 203. o.
Benkő István, Keleti magyarok (Ellenszélben), In: Kőrösi Csoma Sándor és az út, Kovászna 2010., 166-171. o.
Benkő István, Keleti magyarok (Ellenszélben). Eleink, IX/2 (18), 2010,67-74.

Linkek

Szólj hozzá!

Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

BENKŐ MIHÁLY (Budapest, 1940. november 22.) történész, orientalista, író.

Életút

A keleti magyarok közötti kutatása

A Magyar-Muhammadjar (Mohamed barátja) „háborúról”