www.mult-kor.hu/csodalatos-kincseket-rejtett-belso-azsia-legnagyobb-hun-sirja-20150702?print=1
Múlt héten egy átfogó monográfia jelent meg Belső-Ázsia legnagyobb hun sírjáról, a mongóliai Gol Mod 2 hun királysír régészeti feltárásának eredményéről. Az Ulánbátorban napvilágot látott kötet az Ulánbátor Egyetem oktatóinak a közös munkája.
Dimaadzsav Erdenebátor régész professzor elmondta, hogy vezetésével az Ulánbátor Egyetem Régészeti Tanszéke 2011-ben terepbejárást végzett Arhangáj megye Öndör-Ulaan járásában, ahol körülbelül 200 hun sírt azonosítottak be és ott figyeltek fel a hatalmas királysírra, amelynek a Gol Mod 2 nevet adták.
A könyv borítója
Még ugyanebben az évben a mongol régészek megkezdték az 1. számú előkelő sír kutatását, amely körül 30 mellékes sír feküdt. Maga a sír 86 méter hosszú és 46 méter széles volt, magassága pedig 2-4 méter között váltakozott. Az ásatás során kiderült, hogy ez nemcsak az eddig legnagyobb hun sír Mongóliában, de Belső-Ázsiában is.
Magát a temetkezési helyet az i. e. 1. és az i. sz. 1. század közé keltezték, ami azt jelenti, hogy az oda temetett előkelő - talán sanjü - már a nagy és egységes hun birodalom felbomlása utáni úgynevezett északi hun állam vezetője lehetett. A sírkomplexum feltárása tíz évig tartott, amelyben mind a mellékes sírok, mind a nagy királysír feltárásra került. Ez az első olyan nagy hun előkelő temetkezési hely, ahol teljes feltárást végeztek a szakemberek. Erdenebátor professzor elmondta, hogy ez az első olyan régészeti feltárás Mongóliában, amelyben csak helyi, mongol szakemberek vettek részt.
Az ázsiai hunokról most napvilágot látott mű azért különösen fontos, mert jól összefoglalja az új régészeti eredményeket, megcáfol néhány, régi elméletet. Ezekről megemlékeznek a mű bevezetőjében, ahol felsorolták az eddig feltárt nagy előkelő hun sírokat Mongólia területén. A fejezetekben a hunok gazdag anyagi kultúráját mutatják be, például a királysírból előkerült hintókat, lószerszámokat, ékszereket és díszeket, fegyvereket, edényeket stb.
Mindegyikről fényképek és pontos leírások is találhatók a monográfiában. A könyv szerkesztője, Dimaadzsav Erdenebátor kiemelte, a királysírból kiásott termékeket majdnem mindegyikét hun mesterek gyártották és nem a kíniaktól szerezték be őket. A régészek nemcsak a fémtárgyak anyagvizsgálatából állapították meg, hogy a hunok és a kínaiak eltérő fémösszetételű öntvényeket használtak, ezenkívül meg is találták a helyi hun ipari műhelyek nyomait is.
Az Ulánbátor Egyetem antropológusai a sírokban talált állatcsontokat vették vizsgálat alá, amelyből meghatározták, hogy milyen haszonállatokat tartottak a hunok. A régészek felfigyeltek a különleges állatáldozati szokásokra is, többek között a jelképes lovas temetkezés nyomaira, amit a mongolok „züld” áldozatnak neveznek. Ez a fajta állatáldozati mód már a mongóliai bronzkori sírokból is kimutatható.
Az ázsiai hunok temetkezési helyéről előkerült leletek rávilágítanak arra, hogy ez az ókori belső-ázsiai hatalom nem barbár törzsek gyülekezete volt, hanem nagyon jól szervezett államot teremtettek, erről a kortárs kínai történeti krónikák adtak hírt. A hunok ipartelepeket létesítettek és bekapcsolódtak a Selyemút menti áruforgalomba: élénk kereskedelmet folytattak a keleti és nyugati országokkal, ahonnan luxustermékeket importáltak. Ezeknek nyomait –Gol Mod 2 esetében római üvegcsészét - a régészek megtalálták a sírokban.
