Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

Benkő Mihály: JURTAMÚZEUM

2022. június 07. - Benkő István
2007-es kazakisztáni és nyugat-szibériai kutatóutam során meglátogattam egy jurtamúzeumot, melynek alapítója, Arisztan Zukabatyr Sadetuly akszakál - kazak kísérőm és munkatársam, Babakumar Kinayat rokona - érdekes történetet mesélt el.
1950-51-ben a Kínai Turkesztánban, a Keleti Tiensán hegyi legelőin legeltető, függetlenségükhöz ragaszkodó kazakok elhatározták, hogy a vörös-kínai uralom elől Kasmírba menekülnek, a világ két legszörnyűbb terepén: a TaklaMakán homoksivatagon és az átlagosan 4000 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Tibeti Fennsíkon keresztül. Négyezer család, mintegy 20000 ember indúlt útnak állataival. Néhány hónappal később 3000 ember vánszorgott be állataival együtt Kasmírba. A többiek elpusztultak a keserves, viszontagságokkal teli úton, vagy végeztek velük az ellenség golyói. A szabadságba érkezett kazakok közül még kétezren haltak meg betegségben. A többieknek a török kormány ajánlott fel letelepedésre alkalmas területet a legelőkben gazdag Anatóliai Fennsíkon. A bujdosók hajókon utazak, megmaradt állataikkal együtt Törökországba, ahol ők lettek a napjainkra már nagyszámú törökországi kazak diaszpóra megalapítói. A történetről a National Geographic Magazin 1954-ben részletesen beszámolt Kazakok menekülése a szabadságba című írásában [Milton J. Clark: How the Kazaks Fled to Freedom, The National Geographic Magazin 1954, 620-643].
Arisztan Zukabatyr Sadetuly akszakal 17 éves volt a nagy menekülés idején. Törökországból később Németországba költözött, majd a 2000-es évek elején visszatért az akkor már független Kazakisztánba és Rainbekben megalapította jurtamúzeumát. Vezéri jurtája (Orda-jurt) formájával, a nomád világra emlékeztető értékes fegyvereivel és a nomád világ egyéb tárgyi emlékeivel együtt a Magyarországon és Ázsiában látott díszjurták közül leginkáb hasonlíthat a honfoglaló magyar vezérek jurtáira.

Képek:

x58.jpg

 

x59.jpg

 

x60.jpgx61.jpg

"Az ágy neve kajkibas töszek azaz hajlítottvegű fa ágy, szétszedhető, hordozható. Szemközti oldalán faragott és festett." - Babakumar Khinayat közlése.

  

x62.jpg

 "A padlón szirmak van. Inkább szürmak-ot írnak. Így írja Vetró Mihaly könyvében. Kirgizűl sirdak, mongolul sirdeg.
Szabott-varott nemez." - Babakumar Khinayat közlése. 

A shyrdak, syrmak vagy szürmak varrott, gyakran színes filc padlóburkolat, általában Közép-Ázsiában kézzel készített. Kazahok és kirgizek egyaránt hagyományosan shyrdakokat készítenek, de főleg Kirgizisztánban a hagyomány még mindig él, és a termékek nagy részét turistáknak értékesítik.

Jegyzet: 

A kazak szürmak

A kazak asszonyok a szürmak készítéséhez hagyományosan egy fehér és egy sötétebb természetes színű nemezlapot használtak, később természetes színezőanyagokkal festették a nemezt, ma már vegyi festékekkel dolgoznak, néha már színesre festik a mosott gyapjút. A kész takaró két rétegből áll: az alapréteg az általában természetes színű, rosszabb minőségű gyapjúból készült aszti (alja), a mintaréteg pedig két ellentétes színű nemezlap, az öng beti (arculat).
Két különböző színű nemezből pontosan ugyanolyan mintákat vágnak ki. A kivágott részeket ezután felcserélik, az elemeket egyszerű öltésekkel rögzítik, a mintaréteget az alsó, durvább rétegre helyezi, és a két réteget fércöltéssel összevarrják. A tűzésnél követik a minta formáját úgy, hogy a vágás vonalának a belső, illetve a külső felén öltenek.
Mindkét rétegen átszúrnak, így mindkét oldalon minta jön létre. Közelről látható, hogy a felső oldal rendszerint szabályos vonalvezetésű, míg az alsó oldalon a tűzésben itt-ott eltérések láthatók. Középről a szélek felé haladva végzik a tűzést. A fonalat erősen meghúzzák, hogy a nemezrétegek szorosan illeszkedjenek össze. Az öltések ezért többé-kevésbé eltűnnek a nemezben, így a cérna nem kopik el olyan gyorsan.
A zsinórdíszeket a kazakoknál zsieknek nevezik. A színesre festett gyapjút orsóval fonják Z- és S-irányban. Ilyenkor az orsót az egyiknél balra, a másik zsinór készítésénél jobbra forgatják, így két ellentétes sodratú zsinórt kapnak, amit egymás mellé varrnak. A zsinór felvarrásakor is átszúrnak mindkét nemezrétegen és nagyon szorosan meghúzzák. A zsinórokat általában párosával varrják fel, de néha gyesével is, mint a paziriki nemezeken. A nemezszőnyegek külső szegélyének megerősítésére szintén zsinórt varrnak fel, így megakadályozzák a szélek esetleges megnyúlását. A takaró szélére varrt zsinórok valamivel vastagabbak.
Az átlagos méretű szürmakok rendszerint öt téglalap alakú részből állnak, a középső tükör körül négy rész adja a keretet. A középső rész neve oraszti (közepe), két rövidebb oldal zsani (oldal) vagy alakan (tányér), két hosszabb része basi (feje). Egyes esetekben a központi mező területe foglalja el majdnem az egész nemezt, és a szegély nagyon kicsi vagy teljesen hiányzik, máskor a belső tükör egészen kicsi, ennek megfelelően a szegély lesz nagy, úgy tűnik, mintha a szürmak öt, közel azonos méretű darabból állna.
A belső tükör és a szegélyek eltérő módszerrel is készülhetnek. Ebben az esetben a középső mező szabott-varrott mintájú, a szegélyt rátét vagy rávarrott zsinórozás díszíti (esetleg éppen fordítva).
A középső mező készülhet egy darab nemezből vagy két különböző színű nemezlapból kivágott, egymásba illeszkedő darabokból összevarrva. A rávarrott zsinórozás általában élénkebb (bíbor, kék, sárga), de használják a szürkét és feketét is.
A hagyományos altaji kazak szürmak korlátozott színválasztéka tetten érhető a nevekben is: a világos szürmak neve ak (fehér) szürmak, a fekete-fehér szürmak neve karaala (fekete-tarka) szürmak, ha a bíbor szín az uralkodó, akkor kizil (bíbor) szürmaknak hívják és így tovább. Az Altaj vidéki kazakok a gyapjút lazításkor bőrön (tulak) ütögetik.
Vetró Mihály Hajdúszoboszló, 2019.
Az információt Babakumar Khinayattól kaptam. Köszönet érte.

x64.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr1917850197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.06.07. 21:38:25

Újabb érdekes cikk, köszönöm!

Benkő István 2022.06.08. 04:37:47

@gigabursch: Köszönöm a visszajelzést.

gralla pokobra 2024.04.12. 06:31:28

A fényképeken látható ládán és a muzeumtulajdonos köpenyén is jól láthatóan ismétlődik az Isten olvasatú ligatúra. Ez a jel közös a magyar és a kazah népi jelkészletben. Isten szavunk eredete: vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/08/isten-szavunk-eredete.html
süti beállítások módosítása