Magyar őstörténet

Julianus barátai

Julianus barátai

Ablonczy Bálint: FORDULAT A MAGYAR EREDETKUTATÁSBAN

Heti Válasz XIII. Évf., 31. szám. 2013. augusztus 1. 14-17. o.

2016. december 03. - Benkő István

Címlapon: Sumér vagy finnugor? Az Akadémia is felfedezte magának a magyar őstörténet kutatást.

Ősök tere. A jobbik a Magyar Tudományos Akadémiától elvont forrásokból hozna létre őstörténeti intézetet, miközben ilyen kutatócsoport már létezik. Az ott dolgozó szakemberek a társadalmi érdeklődést érzékelve szóba álltak a hagyományőrzőkkel, az új kutatások nyomán pedig akár a tankönyveket is át kell majd írni.

Az őstörténet három legfontosabb kérdése és a tudományos válaszok

1. Vége a finnugor rokonságnak?

A magyar nyelv és a honfoglalók eredete két külön dolog. Nem létezik "finnugor", amiképpen "indogermán" népi eredet se: ezek nyelvtörténeti kategóriák. A kulturális gyökerek nem moshatók össze sem a vérségi, sem a nyelvi származással.

2. Mennyire ősi a székely rovásírás?

Ez még bizonytalan. Volt olyan feltevés, amely XV. századi konstrukciónak tartotta, ám ez tarthatatlan álláspontnak tűnik. Nem kellően igazolt az a vélekedés sem, amely szerint az írás az egyház üldözése ellenére maradt fenn: templomokból is ismerünk feliratokat, ez papi jóváhagyás nélkül elképzelhetetlen lett volna.

3. Az avarok magyarok?

Az érdeklődőket László Gyula kettős honfoglalás elmélete óta (amely szerint a magyarság a 670-es években, majd 895-ben érkezett a Kárpát-medencébe) foglalkoztatja a kontinuitás kérdése. Noha ezt a tudomány nem tekinti bizonyítottnak, elmozdulás tapasztalható: a kutatások fényében valószínű, hogy az avar kori népesség nagy része megérte a honfoglalás, és felmerült a székelység avar eredete is.

***

A hagyományőrzők nem nyilaztak le senkit, és a tudósok sem átkozták ki a nem szakmabelieket. A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) áprilisban Magyar őstörténet - Tudomány és hagyományőrzés címmel megtartott konferencia volt az első alkalom, hogy a honfoglalás idejét újraélők és a korszakkal foglalkozó tudósok egy rendezvényen együtt szerepeltek. Az "alternatívok" bevették volna a finnugrizmus" bástyájának tartott Akadémiát? A legkevésbé sem. Azt jelezte a tanácskozás, hogy a tudományos világ és a hagyományőrzőknek nevezett sokrétű szubkultúra legkomolyabb része párbeszédet kezdett. Erre jó példa a konferencián előadó Bíró Ádám és Bencsik Péter együttműködése: a régész és az íjkészítő közösen alkották meg a honfoglaló magyarok fegyverének eddigi leghitelesebb rekonstrukcióját.

Sarlatánok kíméljenek!

Mindez nem azt jelenti, hogy a sumér délibábokat kergetők polgárjogot nyertek: a magyar őstörténet továbbra is az egyik legösszetettebb tudományos kérdés, amelyet az internetről vagy dilettáns "kutatók" könyveiből felcsipegetett sületlenségekkel nem lehet átírni. De a társadalmi igényt jól mutatja, hogy várhatóan idén augusztusban is tízezrek látgatnak majd ki a hagyományőrző szubkultúra legnagyobb rendezvényeire, a Kurultájra és a Magyarok Szövetsége Kunszentmiklós melletti gyűlésére. Sőt a politika is napirenden tartja a kérdést, Lezsák Sándor fideszes országgyűlési alelnök például a Kurultáj elkötelezett támogatója. A Jobbik pedig július közepén jelentette be, hogy az őszi költségvetési vitában őstörténeti kutatóintézet felállítását javasolja majd. Mondván, az Akadémia nem ad helyet a vitáknak és nem szervez kutatásokat, ezért a párt pénzt is elvonna a tudóstestülettől. A radikálisok árnyékra vetődtek: 2012 februárjában alapították meg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézetén (BTK) belül a Magyar Őstörténeti Témacsoportot; a régészeket, történészeket, nyelvészeket összefogó tudóscsapat hozta tető alá az említett konferenciát.

"A magyar társadalom hihetetlen érdeklődéssel fordul az őstörténet felé, amit jó- és rosszindulatú sarlatánok egyaránt kihasználnak. Másrészt az 1996-os millecentenáriumi rendezvények óta nem született jelentősebb összefoglalás a korszakkal és s problémákkal kapcsolatos új redményekről" - idézi a kutatócsoport létrehozásának indokait Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. A történész szerint az új tudományos eredmények következtében változik a honfoglalás koráról, a magyar nép etnogeneziséről való tudásunk.

Az új intézet jó alkalom lehet a tudomány mulasztásainak pótlására. Több mint ötven éve született például utoljára átfogó kataszter a honfoglalás kori sírokról. Márpedig ennek hiányában alapvető összefüggések felismerése is nehéz. Ezért a témacsoport szakemberei nekiláttak a VI. század közepétől a XIV. század elejéig tartó korszakot feldolgozó adattár elkészítésének, amely az összes leletet ábrázolná térinformatikai eszközökkel. Egy dél-oroszországi magyar ásatásban való részvételt is támogat a témacsoportnak szervezeti keretet adó MTA BTK.

Emellett elkészülhet a hiteles rovásírásemlékek összefoglalója is. Bármennyire hihetetlen a manapság már helységnévtáblákig érő divat láttán, utoljára Sebestyén Gyula rendszerezte a székely írás emlékeit - 1915-ben. "Azóta nemcsak a felfedezett emlékek száma duplázódott meg, de rengeteg hamisítvány is kering. Az érdeklődők nem feltétlenül tudnak különbséget tenni köztük" - magyarázza Vásáry István. A turkológus irányítja a székely írás emlékeinek összegyűjtését célzó programot, egyben vezeti a témacsoportot. Ami pedig az általános őstörténet-kutatást illeti, "a legkomolyabb újdonságokat a régészettől és a genetikától várhatjuk" - teszi hozzá a professzor. Vásáry István szerint nem kell ködös emlékekbe menekülni, a valódi történelem is kellően izgalmas.

Oroszország kincsei

Nem véletlen, hogy a hozzáértők a régészetet emlegetik, mint ahonnan új információk érkezhetnek; sőt előbb-utóbb még a középiskolai atlaszokat is át kell rajzolni. A VI-VIII. századból ugyanis a kutatók nem rendelkeznek olyan leletanyaggal a Volgától nyugatra eső területekről, amelyet összefüggésbe lehetne hozni a magyarok, de egyáltalán bármely népesség Dél-Uráltól kiinduló vándorlásával. Az utóbbi térségből feltehetőleg a IX. század elején meginduló vonulás következő állomása Etelköz (a középső Dnyeper-vidék) lehetett, s innen eleink már a Kárpát-medencébe kerültek. Azaz a tankönyvekben is szereplő Levédia ebben a formában nem létezett önálló szállásterületként, vagy nem az ott megjelölt Kazár Kaganátus területén volt; ezt ugyanis tételes régészeti elemzés nem támasztja alá. Ma úgy tűnik, nem néhány száz év, hanem fél évszázad alatt jutottak el a honfoglalók a Kárpát-medencébe. E témában kutat Türk Attila, aki augusztus elején indul egy csapat élén Dél-Oroszországba, Cseljabinszk közelébe egy magyar vonatkozású régészeti feltárásra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Magyar Őstörténeti Témacsoport, valamint az MTA BTK Régészeti Intézetének közös expedíciója mintegy 30 év szünet után újítja fel a korai magyar történelem keleti régészeti kutatását. "Az ujelgi lelőhelyről került elő a Kárpát-medencei honfoglalókkal párhuzamba állítható legkomolyabb anyag. E kapcsolat mibenléte érdekel minket" - mondja a Heti Válasznak Türk Attila. A többek között az MTA BTK, illetve civilek támogatásával szervezett expedíció célállomásán harmadik éve folynak a munkálatok. "Ha az előkerülő leletekről bebizonyosodna, hogy 895 utánra keltezhetők, akkor talán a keleten maradt magyarokhoz van szerencsénk. De a IX. századi réteg inkább a honfoglalás kori anyagi műveltség keleti gyökereire mutat" - magyarázza a régész.

De nem kell ahhoz Oroszországig utazni, hogy a magyar őstörténettel kapcsolatos új fejleményeket találjunk. Idehaza a kutatókat régóta foglalkoztató avarkérdés is változások előtt áll. A szintén ázsiai eredetű népcsoportról sokáig úgy gondolták, hogy a VI-VIII. században még erős kaganátus a frankok általi legyőzése után kipusztult. Szentpéteri József régész, a témacsoport egyik titkára szerint ezt az álláspontot alighanem felül kell vizsgálni. "A temetők leletanyaga alapján ma már valószínűbb, hogy az avar kori népesség tekintélyes része megérte a honfoglalást" - mondja. Az első látásra csak a világ avarszakértőinek nem túl népes táborát izgalomba hozó információ más megvilágításba kerül egy új könyv révén. Benkő Elek régész a középkori Székelyföldről szóló monográfiájában arra jutott, hogy a korai székelység embertani szempontból a Kárpát-medence honfoglalás előtti népességéhez állt közel. Az avaroktól való származás bizonyítása régi problémát oldana meg: a székelyek különállástudata megmaradt, bár kulturális értelemben nem lehet elválasztani őket a magyaroktól. De a honfoglalás után a meghódított népekre jellemző módon katonai segéderőként alkalmazták őket.

Szentpéteri József évek óta vezeti a Solt-Tételhegyen folyó ásatásokat. A Bács-Kiskun megyei település határában fekvő lelőhelyen egykor az Avar Kaganátus központja lehetett. Később - a kutatásvezető véleménye szerint - a magyar nagyfejedelemség székhelye ugyanide került. Majd csak Taksony nagyfejedelem fia, Géza idején költözött Esztergomba a legfőbb hatalmi központ. E feltevés bizonyítása nagy előrelépés lenne.

Ukrán testvérek?

Az őstörténeti honlapok alapján a legtöbbeket izgató kérdés az, hogy a genetika eszközeivel fellehet-e deríteni a honfoglaló magyarok eredetét, rokonságát. "Fontos kérdés, mi alapján lehet a sírokból kinyert genetikai mintákat összevetni a jelenlegi adatokkal. Sok múlik a mintavételen: Ornella Semino az ukránokat, a horvátokat és a lengyeleket vélelmezte legközelebbi fiági rokonainknak. De ez nem a magyar férfiak többségének szláv eredetét bizonyítja: a vizsgálatot mátrai falvakban végezték, ahol a szlovák népesség több évszázadon át szoros kapcsolatban volt a magyar népelemekkel" magyarázza Mende Balázs Gusztáv, az MTA BZK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának vezetője. Hozzátesz: óvakodni kell a genetika csodafegyverként való kezelésétől, hiszen például egy honfoglalás kori lelet genetikai vizsgálata nem fog választ adni arra a kérdésre, hogy milyen nyelven beszélt az illető. Mende Balázs Gusztáv szerint a kutatók meglepve tapasztalták, hogy a vizsgált honfoglalás kori kiscsaládi temetőkben a közvetlen vérségi összefüggést ritkán találták meg; sokkal több volt a sírkertek közti rokoni kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy a honfoglalók a korábban gondoltakkal ellentétben jóval mobilabbak lehettek. A másik lehetőség, hogy nagy létszámú népesség temetkezett rövid idő alatt a kis létszámú temetőkbe, ezért nem voltak egymásnak rokonai az elhunytak.

Kiegészítés a cikkhez:

Irodalom:

Pallag Zoltán: Egy új magyar őstörténet felé – Interjú Türk Attila régésszel, https://szikmblog.wordpress.com/2015/03/30/egy-uj-magyar-ostortenet-fele-interju-turk-attila-regesszel/, letöltve: 2016-12-03

Magyar Péter: Lehet, hogy teljesen félreértettük eddig a magyarok őstörténetét, http://444.hu/2015/02/27/lehet-hogy-teljesen-felreertettuk-eddig-a-magyarok-ostortenetet/, letöltve: 2016-12-03

Kép:

 

honfoglalas_1.JPG

Új utakon: Türk Attila régész által rajzolt új térkép. (Forrás: A honfoglalók viselete, Helikon, 2014)

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr3412018381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoltanh721 2017.01.02. 07:46:07

Ha valakit érdekel egy 17. századi könyv amit Jagfar tarihi-nek írnak, ott pontosan leírja a Sarkel és Taraz-i háborúk utáni állapotokat. A két területen kitört háború oka, hogy a zsidó hitű uralkodó és fia megtiltotta a többi vallás szabad gyakorlását. Bizánc érdeke volt hogy megkaparintsa a selyemút két legértékesebb kereskedelmi központjait - ők áldoztak pénzt a Sarkel-i erődre, ami azért készült, mert mi magyarok Almys (Álmos) és több más csapat lelépésével a kereskedelmi útvonal védelme megszünt, amit addig szövetségben hazarákkal, és más népekkel mi láttunk el. Almys volt az, akit az arabok mint ex-kazár uralkodót emlegetik, és ő volt az aki mecsetet kért a muszlim alattvalóinak, és Ibn Fadlan be is számol róla. Almys egy madiar nőt vesz el, amiből Arbat (Árpád), egy másik házasságából pedig egy Djilki nevű is születik. Árpádék megindulása pedig azért történt, mert Bizánc egyre ritkábban adott fizetett hadi bérmunkákat, ahol harcolhattak volna, és több keményebb tél után már nem volt mit enni - ebből pedig komoly belharcok is lettek.

Ami a madiarok történetét illeti Kudjarral kapcsolatban a Shaname és a Fars-nahme-Narshiri-ben közvetlenül Laristan melletti kapcsolódó területet hívták egykor Kudjar földjének - sajnos a beszámolók szerint a perzsák egyik hadserege megtámadta és megölték őket.

Benkő István 2017.01.04. 15:14:42

@zoltanh721: Kedves zoltanh721! Az ismertetett történet számomra islamista módon motíváltnak, ugyanakkor adatellenesnek tűnik. Számomra a rendelkezésre álló adatok alapján sokkal valószínűbbnek látszik Tolsztov leírása. Ugyanis a kazár polgárháború miatt menekülő, Árpád népéhez csatlakozott kabar néprészek zsidó vallása jól adatolt. Ugyanakkor Árpád népének ősi hite is, mely szerint a honfoglalás előtt nem csatlakoztak egyik monoteista valláshoz sem, szintén adatolt. Árpád népe máshonnan jött, a kabarok/hunok/kunok pedig három különböző csoportra szakadva Kiev alatt, Kórógy érnél és a Felvidéken csatlakoztak (tium generum). Ugyanakkor köszönöm a figyelemfelhívást Sarkelre. Egyre inkább kibontakozik a szkíta-alán-hun-magyar alapnépesség körvonala a Don déli folyásától délre, ahol különböző időpontokban fennált a nagy-bolgár birodalom, dentü-mogoria, kazária. Ahogy a kazár monda mondja: a három testvér: Kazar, Bolgar, Wangar földje.

zoltanh721 2017.01.04. 18:05:53

A Jagfar tarihi, és az Ibn Fadlan utazása a volgai bolgárokhoz megemlíti hogy Álmosék nem egyszer vissza-visszacsaptak a kazárokra miután kiszakadtak, és Ibn Fadlan leírása elég vegyes képet fest az egész CSAPATRÓL, és területekről. Nemcsak külsőre, hanem vallásban is: Keresztények, animisták, muszlimok vegyesen - és leginkább a szakadt, és katasztrofális higéniájú baskírokon siránkozik. Nem az egész csapat vált egy monoteista vallás részévé. De ez még mindig csak Álmos ideje.
Kabardok - vagyis cserkeszek közt zsidó vallásúak abban a korban, hát... nem tudom megmondani. Politeista vallást, görög katolikust, és szunni muszlimról tudok. Cserkeszek ma is élnek Izraelben, és kaukázusból jöttek - de, csakis a 19. században amikor az oroszok nekikestek, elmenekültek, és támogatták izrael megalakulását. De érdekelnének az adatok, hol olvashatok még erről.

Benkő István 2017.01.05. 03:09:12

@zoltanh721: Én a történetet csak kabar vonatkozásban ismerem, a kabardok és kabarok azonosságához, rokonságához nem tudok hozzászólni. És még ha rokonok is lennének, ez akkor sem jelenti, hogy ugyanazt a vallást kellett volna követniük, hiszen az esetleges közös törzs szétválása után eltérő kulturális hatások érték, érhették őket.
A kazároktól elvált lázadók, a kabarok magyarokhoz történt csatlakozásáról a DAI tudósít. A magyar krónikák szerint Csaba királyfi Korezmi feleségétől született Ed és Edemen. Utóbbit Anonymus és Kézai Aba Sámuel ősének nevez. Aba Sámuel az első nádor, a testőrség vezére, Szt. István sógora volt. Aba Sámuelt a katolikus lexikon a kabarok vezérének nevezi.
805-ben Theodorus kapkán (nyilván keleti keresztény) népével - Nagy Károly engedélyével - Sabaria térségében telepedett le. Utóda Ábrahám kagán lett, fia Izsák kagán. Mo.-on több Ábrahám település található a mai napig. A magyar nemeseket összeríró könyvek a család több ágát nevezik meg, ami igen ősi eredetre utal. A gerlai Ábrahámffy család címre egy koronát átadó páncélos kar, ami az uralom átadására utalhat. Ez különösen azért érdekes, mert gerla (az Ábrahámffy család birtoka) közel van Kórógy vizéhez, akárcsak Ösbő és Velek birtokai. Ábrahámffy István Hunyadi híres vitéze volt. A magyarországi megyék, városok, nemesek címrerei tele vannak hatágú csillagokkal.... Érdekesek egyes ősi családnevek: Illésházy, Salamon grófok, Esterházy birodalmi hercegek... A kabarokat (lázadó kazárokat) a Révai lexikon is zsidó vallásuként jelöli meg. Persze Szt. István térítő tevékenysége után nyilván nem őrizhették meg az egyébként nem sokkal korábban felvett hitüket. azonban bizonyára hallották a szombatosokról (rejtett és üldözött vallás)... Tolsztov: Az ősi Khorezm című könyve az interneten elérhető: www.magtudin.org/Tolsztov_Az_osi_Chorezm_I.resz.pdf Ő ír a khorezmi polgárháborúról, a kazárokhoz menekülőkről majd a magyarokhoz csatlakozókról. Kapásból ennyi. A téma megér egy alapos szakszerű kutatást.
süti beállítások módosítása