BENKŐ Mihály egyetemi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK történelem szakán szerezte. Munkahelye 1979 óta nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Könyvtára volt. Írt népszerű és más újságcikkeket, ifjúsági történelmi regényeket. 1988–2007 között évente járt Közép- és Belső-Ázsiában, elsősorban a mongol Altaj kazaklakta területein és a Kazak Köztársaságban. A magyar őstörténet néprajzi-történeti-régészeti párhuzamait, a keleti magyar néptöredékek emlékeit kutatja. Kutatóútjairól több fotókkal illusztrált utikönyvet jelentetett meg. Tudományos cikkeit magyar és külföldi akadémiai és más tudományos folyóiratokban tette közzé. (Antik Tanulmányok; Acta Orientalia Academiae Scientarium Hungariae; Information Bulletin of the Russian Academy of Sciences, the Institute of Oriental Studies).

2011-ben a keleti magyarok, a magyar őstörténet kutatása, a magyar-kazak kulturális kapcsolatok fejlesztése területén végzett több évtizedes tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatával tüntették ki.^[1]

KÖNYVEI

A szerző 80. születésnapjára kiadott könyv

Találhatók-e magyarok keleten Julianus barát magyarjainak 1237-es elpusztítása után. Ez a kérdés régóta foglalkoztatta a magyar tudományos életet és közérdeklődésre is számot tarthat. A Mátyás király udvarába érkező hírek, majd Turkoly Sámuel "Asztrahán"-ból címzett 1725. évi levele után az első hírt 1965-ben Tóth Tibor antropológus hozta, amikor Szeitbek Nurhanov kazak nyelvész útmutatása alapján É-Kazakisztánban magukat magyarnak nevező néptöredéket talált . Fotózni azonban nem engedték, felfedezésének további kutatását nem támogatták, ezért kézzelfogható bizonyítékokat nem tudott felmutatni. Munkáját Benkő Mihály folytatta, amikor a Szovjetúnió 1991. évi felbomlása után megnyíltak az utak kelet felé.
Benkő Mihály először Nyugat-Mongóliában, a kazak kisebbség által lakott Bajan-Ölgij tartományban, majd - Tóth Tibor antropológus nyomán - Észak-Kazakisztánban, az ott élő argün-magyar törzs szállásterületén továbbá Nyugat-Szibériában, az Omszki Terület Kazakisztánnal határos Russzkaja Poljana körzetében, a kipcsák-magyar törzs szállásterületén végzett terepkutatást. Kutatásainak célja kezdetben az ősmagyar temetkezési szokások keleti párhuzamainak feltárása, majd - amikor tudomására jutott, hogy a keleten maradt magyarok reliktuma a hajdani Mongol Birodalom roppant kiterjedésű területén szétszóródva ma is megtalálható - figyelme a magukat magyarnak nevező keleti néptöredékek felé fordult. Kutatásairól több, színes fotókkal illusztrált könyvet adott ki. Új könyve, az Őseink nyomában Ázsiában a 18 évig tartó terepkutatás eredményeinek összegzése. A keleti és nyugati magyarok közös eredetét történeti, régészeti, néprajzi és antropológiai adatok ismertetésével igazolja.

Kiadó: TORTOMA KIADÓ

Oldalak száma: 200

Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS

Súly: 670 gr

ISBN: 9789738995864

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2020

Illusztráció: KÉPEKKEL

Magyar-kipcsakok

Benkő Mihály

Budapest, 2008

Benkő Mihály legújabb képeskönyve Oroszország és a Kazak Köztársaság határvidékére, az Irtis-vidéki nyugat-szibériai síkságokra visz el minket. Több tudósunk feltételezte, hogy egykor ott volt a magyar őshaza. Napjainkban ott élnek a kara-kipcsakok törzsei, köztük a magyar kipcsakok. A képeken láthatjuk a magyaros antropológiai vonásokkal bíró embereket, az idegenek által eddig sohasem látogatott Kara Tal-i magyar kipcsak temetőben a "Magyar-kipcsak törzs" feliratú sírokat, a régi fasírokat, vályogkriptákat. Láthatjuk a kazak fővárost, Asztanát, amelynek környékén valaha szintén éltek magyar kipcsakok és az almati magyar kipcsak kolóniát. Szép képeket nézhetünk Almásy György Ázsia-kutató 1900-as útjának helyszínéről: a Hétfolyóközről és a Tiensánról is. A szövegből megtudjuk, hogy a magyar kipcsak legendák napjainkig őrzik az egykor Nyugatra távozott magyarok emlékét. A könyv olyan páratlan értékű dokumentumokat is közread, amelyek őrzése korábban tiltott volt, így most kerülnek először a tudományos és érdeklődő nagyközönség elé. Ilyenek a muzeális értékű, 1930-35 között, művészi, kalligrafikus arab írással íródott ún. omszki magyar kipcsak sezsere (genealógiai táblázat) és egy 1971-ben írt kazak nyelvű elbeszélő költemény műfordítása Szarübáj vitézről, a magyar kipcsakok XVIII. században élt hős vezéréről.

Kiadó: TIMP KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 128

Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS

Súly: 710 gr

ISBN: 9789639614468

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2008

Árukód: 2101422 / 1014753

Illusztráció: SZÍNES KÉPEKKEL

A keleti magyarság írott emlékeiből

Benkő Mihály - Babakumar Khinayat

Budapest, 2007

Benkő Mihály és kazah szerzőtársa, Babakumar Khinayat könyvének célja bemutatni a keleti magyarság Kazahsztánban fennmaradt törzseinek, nemzetiségeinek írott emlékeit: az argün-magyar és a magyar-kipcsak törzs genealógiai táblázatait - az ún. sezseréket, a kazahsztáni magyar törzsek temetőinek, "Rui Madiar" (Magyar törzs, nemzetség ) feliratú sírköveit.

Kiadó: MASSZI KIADÓ

Oldalak száma: 148

Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Súly: 260 gr

ISBN: 9789639454934

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2007

Árukód: 2112592 / 1018622

Illusztráció: FEKETE-FEHÉR KÉPEKKEL

Formátum: B 5 250 X 175

A torgaji madiarok - Keleti magyar néptöredék Kazakisztánban

Benkő Mihály

Budapest, 2003

Benkő Mihály fotóalbuma, A torgaji madiarok, a szerző 2002. szeptemberi kutatóútját foglalja össze, a Kazak Köztársaság északnyugati tájaira, a Torgaj-vidék ősi mocsaraiba és pusztáira kalauzol bennünket. Ezen útján Tóth Tibornak, az életében közismert, de napjainkra szinte teljesen elfelejtett antropológusnak, a Természettudományi Múzeum Embertani Tára egykori igazgatójának 1965-ös torgaji expedícióját szándékozott megismételni. Egyben előde elfelejtett felfedezését: a Torgaj-Kosztanaj környéki argün-madijarok (madijar régies kazak nyelven magyart jelent) létezését kívánta alátámasztani fényképek és az argün-madijarok körében gyűjtött legendák segítségével. A fényképek többek között bemutatják a hatalmas torgaji pusztákat, mocsarakat és lakóikat, az argün-magyarokat, a Tien-san gyönyörű hegyeit és a Hét folyó-közt. Különös érdeklődésre tarthat számot a Szagában, a torgaji mocsárvidék központjában, a madijar temetőben fényképezett kilenc sírkő "madijar" vagy "madiar törzsbéli" felirattal. Ez a szó kazak nyelven azt jelenti - így is ejtik -, magyar.

Kiadó: TIMP KFT.

Oldalak száma: 132

Borító: KÖTVE

ISBN: 9632107691

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2003

Árukód: 2101909 / 1123293

Illusztráció: SZÍNES KÉPEK

Julianus nyomdokain Ázsiában - Fényképezőgépes barangolások Mongóliában

Benkő Mihály

Budapest,2002

Benkő Mihály elsősorban a Mongol-Altajban élő mazsar néptöredék életét mutatja be ebben a fotóalbumában. A tudomány számára szinte feltáratlan területekről készült színpompás képeknek és a hozzájuk fűzött kísérőszövegnek egyaránt van ismeretterjesztő és tudományos értékük, és a magyar identitástudat fejlesztését is segíthetik.

Kiadó: TIMP KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 132

Borító: KÖTVE

Súly: 730 gr

ISBN: 963006961X

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2002

Árukód: 2109885 / 1017577

Nomád világ Belső-Ázsiában-Nomadic life in Central Asia

Benkő Mihály

Budapest, 1998

Timp Kiadó, 1998

Benkő Mihály több év óta kutatja a Mongol Altájban a mongóliai kazakok között a sámánikus hagyományokat, az ősmagyarokéhoz hasonló temetkezési szokásokat. Terepmunkája során fényképezi mindazt, amit maga körül lát. Fotóin bemutatja az állatok terelését, legeltetését, fejését, a lovas nomád életmódot, a téli-nyári szállásokat, a jurtok lakóinak mindennapjait, a népművészetet, a sámánikus szertartásokat és temetkezési szokásokat, a magashegyi tájakat, a történeti és régészeti emlékeket. Szép, sok esetben témájuk különlegességében egyedülálló fényképeken örökíti meg a múltunk egy darabját: az egykor Eurázsia keleti részén széles körben elterjedt, de ma már csak Belső-Ázsiában létező, és rohanó világunkban gyorsan eltűnő lovas nomád életmódot. Ezt az életformát élhették egykor őseink, a IX. század végén a Kárpát medencébe Kelet felől érkező honfoglaló magyarok is. Ajánljuk e fotóalbumot az orientalista szakembereknek, a magyar őstörténet kutatóinak és az érdeklődő nagy közönségnek.

• 131 oldal
• Kötés: kemény kötés
• ISBN: 9630359928

Nomadic Life in Central Asia - Sztepnüje kocsebnyiki centralnoj Azii

Benkő Mihály

Budapest, 1998

ISBN: 9630359936

Magyarok keleten és nyugaton

Ajbolat Kuskumbajev

Fordította: Benkő Mihály

Budapest, 2011

Nemigen vitatja senki, hogy a magyarságba török ajkú közösségek különböző időszakokban beolvadtak. Gondoljunk csupán a honfoglalás korban a kabarokra, és az ezt követő évszázadokban például az úzokra, besenyőkre, majd a kunokra. A kunok esete korántsem elszigetelt jelenség, hasonló népességtörténeti folyamatok mindig is voltak, és ma is vannak. Ezzel párhuzamosan joggal merül fel a kérdés: vajon hova lettek a keleten maradt magyarok? A Julianus utazásáról szóló Ricardus-jelentés és más középkori források ugyanis tanúskodnak róla, hogy kisebb-nagyobb tömbökben maradtak magyarok Kelet-Európában, sőt akár Ázsiában (például a Kaukázusban) is. Tekintélyes részük a népvándorlás során a sztyeppeövezetet és az attól északra eső erdőövezet nagy térségeit benépesítő törökségben oldódhatott fel. Így tehát a kipcsakok között is méltán kereshetünk asszimilált magyar néprészeket. Az utóbbi időben heves tudományos vitát kavart a kazakisztáni madijarok és más, a magyarsággal összefüggésbe hozott közösségek kérdése. A vita ma is folyik, de még a turkológusok és a történészek sem képviselnek egységes álláspontot. A keleti magyarok kérdéskörének ered nyomába a szerző, aki a kipcsakok és a magyarok középkori etnokulturális kapcsolatait hangsúlyozza és elemzi. A magyar szakirodalomban sokszor máshogy interpretálunk problémákat és máshogy válaszolunk meg kérdéseket, mint az orosz nyelvű szakirodalom nagyjai. Ajbolat Kuskumbajev nemzetközi hírű kazak történész, aki főleg oroszul és kazakul publikál. Bár néhány kérdésben más véleményen van, mint sok magyarországi kollégája, de már csak az Audiatur et altera pars! elve alapján is meg kell ismerni az érintett másik fél, jelen esetben a kazakság tudományos vélekedését. Ott ugyanis tényként kezelik, hogy magyar csoportok tagozódtak be a kazak népbe, és ezt etnikus és kulturális kapcsolataink legfőbb alapjának tekintik. A kötethez Erdélyi István írt előszót a kérdés legújabb magyar szakirodalmát felvázolva.

Kiadó: NAPKÚT KIADÓ KFT

Oldalak száma: 86

Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Súly: 100 gr

ISBN: 9789632632230

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2011

Árukód: 2224555 / 1080435

Fordító: Benkő Mihály

Hunok és székelyek - Tanulmányok Benkő József halálának 200. évfordulójára

Benkő Mihály (szerk.)

Barót, 2014

Ez a tanulmánykötet Benkő József (1740-1814) erdélyi történetíró, botanikus, református lelkész emlékére, halálának 200-ik évfordulójára készült. Olvashatunk benne a hun-székely kapcsolatokról, a középkori és késő középkori magyar krónikák "erdélyi" vonalának nyomairól Benkő József műveiben, valamint a Magyarország és Háromszék történetében egyaránt nevezetes szerepet játszó Benkő család történeteiről. A mű érdekessége, hogy szerzői magának az erdővidéki nagy tudósnak vagy közvetlen rokonainak leszármazottai.

Kiadó: TORTOMA KIADÓ

Oldalak száma: 168

Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Súly: 282 gr

ISBN: 9789738995147

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2014

Árukód: 2698607 / 1165491

Csata Nikápolynál

Benkő Mihály

Budapest, 1987

1396. június. A színhely Buda. Itt gyülekeznek Európa számos országából a lovagok, hogy Zsigmond magyar király vezetésével kiűzzék a törököt Nikápolyból. Hiába harcoltak hősiesen a lovagok, Bajazid szultán győzött.

      Ugyanebben az időben Közép-Ázsiában egy másik uralkodó, Timur Lenk a régi mongol-török birodalom feltámasztásán munkálkodott, de útjában állt Bajazid szultán. 1402. július 28-án, Ankaránál Timur Lenk legyőzte Bajazid szultánt, a nikápolyi győzőt. Még négy évtized volt Nándorfehérvárig.

Méret: 16 x 23 cm

Kiadó: MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT

Oldalak száma: 72

Borító: PUHATÁBLÁS

ISBN: 9631152790

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 1987

Árukód: 6169843 / 5169435

Illusztráció: Rajzok

Új törvény Spártában

Benkő Mihály

Budapest, 1983

Móra Ferenc Könyvkiadó 1983

Spárta az i.e. 3. századra elvesztette korábbi nagyhatalmi helyzetét, és ennek egyik fő oka volt, hogy a szabadok hajdani szigorú erkölcsű katonai demokráciája szétzüllött, kiéleződtek a társadalmi ellentétek, és a gazdagok fényűzése aláásta a harci szellemet. Ágisz és később Kleomenész radikális reformokkal igyekeztek visszaállítani a spártai hegemóniát……

SZERZŐ: Benkő Mihály

SZERKESZTŐ: Tótfalusi István

GRAFIKUS: Lipták György

LEKTOR: Dr. Hahn István