Magyar őstörténet

Julianus barátai

VÉLEMÉNYEK A KAZAK TÖRZSI RENDSZERBEN TALÁLHATÓ MAGYAR TÖRZS EREDETÉRŐL ÉS A TOVÁBBI KUTATÁS SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL

2018. szeptember 13. - Benkő István

Kép: 2011-ben Benkő Mihályt a keleti magyarok, a magyar őstörténet kutatása, a magyar-kazak kulturális kapcsolatok fejlesztése területén végzett több évtizedes tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatával tüntették ki. A Kazahsztánban, illetve a környező…

Tovább

BENKŐ MIHÁLY

Életút Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Munkahelye 1979 óta nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Könyvtára volt. Írt népszerű és más újságcikkeket, ifjúsági történelmi regényeket. 1988–2005 között tizenhat alkalommal járt Közép- és Belső-Ázsiában,…

Tovább

A SZARVAS NÉPE

Szkíta, hun, magyar

Nézetem szerint az emberiség legnagyobb civilizációs ugrását nem a ló, hanem a szarvas háziasítása jelentette. Az állattenyésztés kiemelte az emberiséget a gyüjtögető, vadász-, halász életmódhoz kapcsolódó létbizonytalanságból. A nomád állattartás le nem települt, csordás állattartást folytató…

Tovább

EGY EGYHÁZI INTÉZMÉNY OKTATÓJÁNAK JÉZUS KRISZTUSSAL KAPCSOLATOS ALAPTALAN VÁDASKODÁSA

ÁLLÍTÁS „Tábori László író a párthus-magyar Jézus nézetrendszer jelenkori legfőbb magyarországi képviselője. Ő a Kőrösi Csoma Buddhológiai Intézetben, az ELTÉ-n és Jénában végezte tanulmányait, ám tudomásunk szerint ebbe iráni nyelvi és filológiai képzések nem tartoztak bele. Több művében (melyeket…

Tovább

Tóth Tibor: AZ ŐSMAGYAROK MAI RELICTUMÁRÓL

Előzetes beszámoló, MTA Biol. Oszt. Közl. 9. (1966) 283-299.

Kép: Balról jobbra: Tóth Tibor, Szeitbek Nurhanov és egy helyi tisztviselő Tóth Tibor atropológus (TTM Emberani Tár, Budapest) 1965 áprilisában magát magyarnak nevező népcsoportot talált Kazahsztánban. Embertani vizsgálatokat folytatott közöttük, melyek eredményéről 1966. április 12-én a Magyar…

Tovább