Magyar őstörténet

Julianus barátai

HUN-MAGYAR FOLYAMATOSSÁG

Tanulmányok, cikkek

2018. június 11. - Benkő István

mongol2.jpg

A magyar történelem meghamisításának kérdésével már 2008-ban foglalkoztam [Aranyhroda titka, http://www.hetek.hu/hatter/200810/az_arany_horda_titka, letöltve: 2018-06-12 ] Megállapítottam, hogy a magyarság hun eredetének a 19. század közepétől szinte egyeduralkodóvá vált tagadása összefüggésben állhatott a Habsburg ház 48-as forradalom utáni hatalmi technikájával, de a rendi társadalom lebontása iránti igénnyel is, mely a felvilágosodás ideológiájának egyik fontos eleme. A helyzet 1945 után sem változott. A hun-magyar kapcsolatot - most már az osztályharc jegyében - továbbra is az Árpád-ház legitimitását és a nemesség uralmát szolgáló fantáziaszüleménynek, mesének  nyilvánították. Mára történelmünk rehabilitációja elkerülhetetlenné vált. „A tudomány alapja a kérlelhetetlen igazságkeresés kell legyen. A tudomány nem lehet a politika prostituáltja.” A történelmi tényeket mindenképpen tiszteletben kell tartani, akkor is, ha nem szolgálják az aktuális politikai érdekeket. A meghamisított történelemből nem lehet tanulni, megérteni a jelent, tervezni a jövőt. Alkalmatlan a "historia est magistra vitae" elv megvalósítására. És akkor a legfontosabbról, a közös történelem ország- és nemzetmegtartó jelentőségéről - a sikerekből merített erőről és a kudarcokból származó tapasztalatokról - még nem is beszéltünk.

Amikor egy parlamenti képviselő javasolta az MTA-tól pénzek elvonását és egy független őstörténetkutató intézet megalapítását, az MTA 2013. évben lázas tevékenységbe kezdett. Kijelentette, hogy nincs szükség új intézetre, mert az MTA MÖT (Magyar Őstörténeti Témacsoport) megalakításával a szervezeti keretek már 2012. évben létrejöttek, fordulatot hirdetett, reprezentatív konferenciát tartott, kiadványok sorát adta ki. Bebizonyosodott azonban, hogy „kecskére bízták a káposztát”. Elfogulatlanságot nem lehet várni a rendszerváltás előtt pozicionált személyektől. Márpedig az MTA önkormányzatisága, eljárásrendje ilyen személyek bebetonozását biztosítja. 2015. február 28-án kibújt a szög a zsákból. Vásáry István akadémikus a Magyar Nemzet Magazinjában megjelent Múltunk kacatjai című cikkében meghirdette, hogy az őstörténetkutatás a rendszerváltás előtt is helyes úton járt, a hun-magyar kapcsolat, a turanizmus gondolata továbbra is a „tudománytalan” kategóriába tartozik. Maga a cikk címe pedig utal arra, hogy mi a véleménye a múlt kutatásának a hasznosságáról.

A helyzet 2018-ban reménytkeltően változott. Létrejött a László Gyula Intézet, melynek irányítását olyan tudós kapta meg, aki az igazság képviseletét a mellőzés, ellehetetlenítés veszélyének ellenére vállalta. Az intézet névadója, László Gyula is ilyen személy volt. Több reménytkeltő nyilatkozat, tanulmány is megjelent a tudományos és a népszerű tudományos sajtóban. Bízunk abban, hogy a jövőben az intézet névadója, a kettős (többes) honfoglalás elméletét kidolgozó László Gyula mellett Tóth Tibornak, a keleti magyarok felfedezőjének munkássága is méltó elismerést kap.

TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS: okok, célok, módszerek

 

 

FORDULAT AZ EREDETKUTATÁSBAN

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr8514041748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.