Magyar őstörténet

Julianus barátai

BENEDICTUS

Egy székely katonacsalád ezer éve a haza szolgálatában

2018. június 04. - Benkő István

 

Emlékezzünk egy székely katonacsalád, a Benkő család ezer éves történetének áttekintésével azokra, akik hazánk és nemzetünk fennmaradását szolgálták.

A családnév eredete

A családnév eredete: A Benkő. Árpád-kori személynév, amely a bibliai eredetű Benedek (Benedictus=dicsért, áldott) név délszlávos kicsinyítéséből, a Benko-ből van magyarosítva a Bánk névvel együtt. (kiemelés tőlem – B. I.) [V. ö.: Révai 2. kötet, 547, Bánk szócikk] A Benkő, Bánk, Benedek nevek tehát ugyan annak a névnek a változatai.

A Benkőhöz hasonló - és szintén a bibliai eredetű – délszláv jellegű név pl. a Márk/Marko/Markovich vagy a János/Janko/Jankovich. A Benkő névnek is előfordul Benko/Benkovich változata, továbbá különböző régies írású változatok is fennmaradtak, mint pl.: Benkeo, valamint ugyanezen név változatai: Benke, Benk, Bánk, Benkó, Bence, Benkö. Ezek a nevek minden bizonnyal közös eredetűek, és a Kárpát-medencében már jóval a honfoglalás kora előtt megjelentek, méghozzá Pannóniában, ahol a később a magyarság részévé vált avarok érintkeztek délszlávokkal. [V. ö.: Benkő Mihály 2014: 84-86] A család Horvátországban letelepedett ágai alátámasztják azt a nézetet, hogy a magyar és a horvát népesség jelentős része avar/székely eredetű, így a 700 éves magyar-horvát politikai egység egyben két testvérnép közössége is volt.

Székely főrabonbán (5-6. század)

Miután Halab Irnák (Ernák) - Attila hun király (406 körül – 453) 3. fia – kijött a havasos Dáciába a székelyek főrabonbánja Bánk lett. [Szádeczky 1905.] Ő lehetett a Benkő nemzetség közös őse. A hun kapcsolat nem zárja ki a név bibliai eredetét, mivel a hunok már a 4. században megismerkedtek a kereszténységgel. Szent Jeromos i. sz. 403-ban írt 107. levelében említi, hogy „a hunok zsoltárt tanulnak”. [Jeromos 403.] Maga Attila gyermekkorában fejedelmi túszként Flavius Honorius nyugat-római császár keresztény udvarában nevelkedett, jól beszélt latin és görög nyelven is. [Elter 2016] Ugyanakkor megemlítjük, hogy a Thuróczy krónika és a Képes krónika szerint Attila Engadiban nevelkedett, amely település abban az időben a – szintén keresztény - Kelet-Római Birodalomhoz tartozott.

Theodorus kapkán (avar uralkodó) katonája (9. század eleje)

„Theodorus kapkán, akit jó kereszténynek neveztek „a szlávok zaklatásai elől menekülő avarok fejedelmeként 805 tavaszán személyesen járult Nagy Károly császárhoz azzal a kéréssel, hogy letelepedhessék népével Sabaria (Szombathely) és Carnuntum (Petronell és Deutschaltenburg között egykori település) táján. A császár hozzájárult kérése teljesítéséhez és ajándékokkal együtt hazabocsátotta” [Horváth 2010: 6.], [Szádeczky 1998: 306-307.]

A Theodorus kapkán által alapított Kis Avaria – ma Szlovéniához csatolt - területén található Szentbenedek járás és Benko település, amely nevét a Benkő nemzetségtől kapta.

01-szentbenedek.jpg 

Kép: Szentbenedek címere

Kis Avaria saját előkelők irányításával 830-ig állt fenn, utána átszervezték a Frank Birodalom keleti tartományait és Avariát már nem is említették. [Horváth 2010: 6.] Nézetem szerint az avarok/székelyek keleti irányban elhagyták a Frank Birodalmat és az Alföld térségében várták az akkor már az Al-Dunánál megjelenő magyarok bevonulását. [V. ö.: Benkő István 2013: http://szolnokinaplo.hu/2013/01/09/az-avar-titok/]

Árpád gyepűvédő katonái (9. század vége)

Az északi határőrvidék létrehozásáról Anonymus - Gesta Hungarorum c. művében - a következőket írja: „…az ott lakók  (székelyek – B. I.) intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot (a magyarokhoz Kiev mellett csatlakozott egyik kun/hun vezér fiát – B. I.) a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig.” [Anonymus]

Benkőfalva (Benkócz, majd Benkőfalva, ma Benkovce) település az Árpád fejedelem korában létrehozott északi gyepüterületen található. A Pallas Nagylexikon így említi a települést: „Az északi határvidéken, Nyitra, a régi Zemplén és Ung vármegyén belül, 1363-ban történik először említés a Zemplén vármegye varannói járásában található településről, melyet a hajdan ott élt Benkő családról neveztek el.”

02-benkofalva-cimer1.jpg 

Kép: Benkőfalva

Magyarország nyugati határának védelme (13-16. század)

 

 „…. I. Károly király … már a XIII. században Borostyánkő és Német-Ujvár között letelepített és megelőzőleg is szabadalmakkal bírt határőröket 1327-ben a királyi nemes szolgák sorába emelte és Miklós ispán vezetése alatt egy területre összevonta. Ezeknek az őröknek az utódai (65 külön nevű család) 1582. február 28-án Rudolf királytól Alsó- és Felső-Eőrre adományt nyertek. Ezen adománylevélben a következő családok vannak felsorolva: 1.Ádám, 2. Adorján, 3. Alberth, 4. Andorkó, 5. Balás, 6. Balla, 7. Barthomej, 8. Becsker, 9. Beökeös, 10. Benkő,…” [Vas vármegye nemes családai] A szöveg egyértelműen utal arra, hogy Felső-őr település lakóit már az Árpád korban a nyugati határ védelmével bízták meg.

03-felso-or.jpg

Kép: Felső-őr címere [Siebmacher’s]

Délnyugati határ (15–17. század)

A Benkő nemzetség Horvátországban letelepedett nemzetségágai, a Benkovicsok  Magyarország déli-délnyugati határvédelmében vettek részt. A Benković család a 15. század végén építette a benkováci várkastélyt. Az ősnemes (uradelige) Gregor Benkovich de Plavno volt 1491-ben Zágráb (Agram) várkapitánya

04-zagrab.jpg

Gregor Benkovich címere [Siebmacher’s]

Erdélyi határvédelem (13-15. század)

„…Sepsi Akadás fia Benczencz ispán … 1252. IV. Bélától a Székföldet kapta adományba a sepsi székelyek és bánsági szászok szomszédságában…” [Arcanum Pallas Nagylexikon Árapataky szócikke, https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/a-a-13/arapataky-1B8F/, letöltve: 2018-05-22] Benczencz ispán leszármazottja az árkosi Benkő család, illetőleg annak a történelmi Háromszék vármegyében elterjedt különböző előnevű ágai. [Lásd a Székely oklevéltár Árapatakával kapcsolatos perre vonatkozó iratai.]

Erdély 16–17. század

1500-ban Árkosi Benkő György Háromszék főkapitánya volt.

 05-arkosib.jpg

Kép: Az árkosi Benkő család árkosi ága által használt címer. A címer árkosi Benkő Gábor huszár őrnagy címerpajzsaként 1801-ben lett adatolva. [Siebmacher’s]

Brassótól 25 km-re, K-re a Bodzaszorosban fekszik Bodzavám (Vama Buzăului) falu. Bodzavámtól D-re, 30 km-re, a Tatárhágón, a Bodzatábla-hegy (Tabla Buţii) mellett, a történelmi határnál állt valaha a német keresztes lovagok által épített Keresztvár (Kreuzburg), majd Bodzavám/Bodzavár. A várnak fontos szerepe volt a tatár, majd a török betörések idején. A vár ásatásainál kőbevésett feliratot találtak. Egy fal építésére vonatkozó magyar nyelvű szöveg alatt a jobb alsó sarokban a következő felirat látható, : „H. F. Stph Benkő de Árkos 1633”, azaz „Itt volt árkosi Benkő István 1633”. [Ioniţă] Árkosi Benkő István a vár helyőrségének magas rangú tisztje lehetett. A vár elpusztulására nincs adat. Pusztulása feltehetőleg a törökök Rákóczi György ellen vezetett 1658-as büntető hadjáratához köthető.

 06-keresztvar.jpg

Kép: Keresztvár romjai [Várak]

Benkő Ferenc említi az erdélyi fejedelmek kűzdelmeiben szerepet játszó Nagy Benkő János nevét: „Nagy Benkő János, a Nemzeti Fejedelmek és a Nationális Insurrectiók alatt Székelyek Hadnagyja” [Benkő Ferenc: Benkő József Biográfiája, Kolozsvár, 1822, 5]. Nagy Benkő János katonai pályafutását Báthory Zsigmond alatt kezdte, majd Báthory Gábor és Bethlen Gábor testőre volt. Báthory Gábortól 1611-ben címereslevelet, Bethlen Gábortól 1619-ben címereslevelet és birtokot kapott, mindkét esetben testtőr társaival együtt.

07-benko-illyefa.jpg 

Kép: Az 1611-ben Báthory Gábor által a testőrség meghatározott tagjai, köztük Benkő János részére adományozott címer [Siebmacher’s]

Nagyajtai Cserei Mihály (1667-1756), Fogaras várkapitányának fia, székely főkirálybíró az erdélyi határvidéken átvészelt egyik háborús kalandjának színes leírásában többször említi a  Thököly Imre-féle függetlenségi harcok leverése után bujdosó társai között Benkő Mihály „székely főember” nevét. [Kazinczy 1852.]

08-benko-kisbacon.jpg
Benkő Mihály de Kisbacon címere az adománylevél eredeti példányán. Fotó: Benkő

Napoleoni háborúk (18-19. századforduló)

Ifj. Benkő József – id. Benkő József erdélyi történetíró fia - részt vett a napoleoni háborúkban, majd hazatérve Középajta jegyzője lett [Benkő Ferenc: Benkő József Biográfiája, Kolozsvár, 1822] Testvére, Benkő Sámuel huszárőrmester ugyancsak a napoleoni háborúkban, 1812-ben elesett el. [Középajtai református keresztlevelek] A középajtai és köpeczi Benkő család árkosi nemességét 1798-ban Ferenc császár igazolta. [Pálmay 1901: árkosi és altorjai Benkő szócikke]

 09-benko-cimer-16-kicsi.jpg

Kép: Az árkosi Benkő család  középajtai és köpeczi ága által használt címer. [Béldy-féle címergyűjtemény).

1848-49-es szabadságharc

Az 1848–49-es szabadságharc erdélyi küzdelmeiben is részt vettek Benkők. Az Árapatakáról származó Benkő Ignác gyalogosként Bem József vezérőrnagy erdélyi hadseregének katonája volt [http://www.poli.hu/~szucst/csalad.htm, letöltve: 2018-05-22] Részt vett a Petőfi Sándor által megénekelt Vízaknai ütközetben.

„Négy napig dörgött az ágyú
Vizakna s Déva közt,
Ott minden talpalatnyi
Földet vér öntözött”.

/Petőfi/

Az árkosi Benkő család egyik tagja századosi rangban esett el az 1848-49. évi szabadságharcban. [Árkosi református anyakönyv]

Altorjai Benkő Rafael császári százados 1845-ben hunyt el. Felesége, özv. Benkő Rafaelné dálnoki Lázár Rozália készítette az 1849-es háromszéki harcok idején a 85. székely honvédzászlóalj zászlaját, majd részt vett a szabadságharc leverése utáni ellenállásban, a Makk féle összeesküvésben, amiért börtönbüntetésre ítélték. [Egy nemesasszony a haza szolgálatában. Székely Hirmondó 2016 március 8.]

10-85-oshonv.jpg

Kép: A 85-ös székely honvédzászlóalj zászlaja [Hírmondó 2016]

A Nagy Háború, a Monarchia felbomlása (20. század eleje)

 A középajtai, kisbaczoni református templomok kertjében az első és második világháborús elesettek között több Benkő nevével is találkozhatunk. Itt egy olyan katona, idősebb Benkő Gyula történetét elevenítjük fel, aki túlélte az első világháborút, és utána is részt vett a honvédő harcokban. Idősebb Benkő Gyula Középajtán született 1899-ben. Részt vett az Isonzó és a Piáve folyók deltáiban folyó súlyos harcokban, zászlósi rangban, géppuskás szakasz parancsnokaként. Frontszolgálat után tovább szolgált a nyugat-magyarországi hansági harcokban. Egysége akadályozta meg IV. Károly király visszatérését a magyar trónra. A volt uralkodót Budaörsön visszatérésre kényszerítették 1921. okt. 23-án. [Ifj. Benkő Gyula visszaemlékezései, kézirat]

 11-arkosi-kozepajtaicimer.jpg

Kép: Az ifj. Benkő Gyula által őrzött, az árkosi Benkő család középajtai ága által használt címer. [Fotó: Benkő]

Irodalom:

Anonymus: Gesta Hungarorum, fordította: Pais Dezső, Magyar Helikon, Budapest 1975., http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm, letöltve: 2018-06-01

Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai, Szombathely, 1901

Balogh Judit A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első felében Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadása Kolozsvár, 2005

Béldi István: Címergyűjtemény, kézirat, OSZK kézirattár

Benkő Ferenc: Közép-ajtai és árkosi nemes Benkő József biográphiája, Kolozsvár 1822.

Benkő István: Avar titok, Szolnoki Napló 2013.01.09, http://szolnokinaplo.hu/2013/01/09/az-avar-titok/, letöltve: 2018-06-04

Benkő József Transsilvania Specialis, fordította és jegyzetekkel ellátta: Szabó György, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest Kolozsvár 1999.

Benkő József: Filius Posthumus, Kolozsvár 2004.

Benkő Mihály (szerk.): Hunok és székelyek, Barót-Sepsiszentgyörgy, 2014.

Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.

Elter Tamás: Attila, az Isten ostora és Aetius, az utolsó római, 2016.09.22., http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160921-a-kesoi-okor-legnagyobb-osszecsapasa-volt-a-catalaunumi-utkozet.html, letöltve: 2018-06-04]

Hirmondó 2016: Egy nemesasszony a haza szolgálatában, A cikk megjelenésének dátuma: 08/03/2016,  http://archivum.hirmondo.ro/web/index.php/riport/75697-Egy-nemesasszony-haza-szolglatban.html, letöltve: 2018-06-01

Horváth Lajos: Észrevételek az avar főhatalom hanyatlásához 795-822, In: Eleink IX. évf. 3. szám (19.), 2010. 6.

Ioniţă, Adrian: Viewpoints on the Fortress at Tabla Buţii in the Light of Archaeological Excavations, http://www.archaeology.ro/pagini/revista_EA_16.html, letöltve: 2018-06-01

Jeromos 403.: New Advent, Fathers of the Church > Letters of St. Jerome >, http://www.newadvent.org/fathers/3001107.htm, letöltve: 2018-06-04

Kazinczy Gábor: Nagyajtai Cserei Mihály históriája. Pest, 1852.

Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1993. 123. o.(Kivonat)

Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. I-XI. Budapest, 1911-1932.

Lengyel J., Benkő K., Donáth I., Kavulyák Gy. És Szigyártó Z.: Magyar-olasz és olasz-magyar szótár, Fiume, Mohovich E. könyvnyomdája, Fiume 1884 junius hava.

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. Pest, 1857-1865.

Nánási Zoltán: Székelyhíd történeti monográfiája, Székelyhíd, 2003.

Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címeres levelein, Szekszárd 1999.

Pallas Nagylexikon I-XV. köt. Budapest, 1893-1897. http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/, letöltve: 2018-05-22

Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai, Sepsi-Szent-György 1901

Pataky Károly: Magyar nemes családok (kézirat), OSZK Kézirattár

Révai Nagylexikon, Budapest 1911-1935

Siebmacher’s grosses und allgemeines Wappenbuch, Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyve, szerk.: Nagy Iván, Csergheö Géza, Bárczay Oszkár, Ivan Bojnicic (Arcanum CD kiadás)

Szádeczky Lajos: Csiki székely krónika, Budapest, 1905.

Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai, Bp., 1998.

Székely Oklevéltár I. 1219-1776. Budapest, 1872.

Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében, http://www.varak.hu/latnivalo/index/2643-Bodzavam-Keresztvar-Kreutzburg/, letöltve: 2018-06-01

 

Fotók: A Benkő névvel jelölt fotókat Benkő Mihály (1940 -) történész készítette

 

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr3114023616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.