Magyar őstörténet

Julianus barátai

A VAJDAHUNYADI VÁR - FOTÓK

2017. október 02. - Benkő István

00.JPG

Kép: A vajdahunyadi vár homlokzata (Fotó: Benkő Mihály 2017)

A történelmi Magyarország legnagyobb ép gótikus vára, amely a magyar történelem egyik legjelentősebb - ha nem a legnagyobb - hős hadvezérének, Hunyadi Jánosnak a székhelye volt. Ha valaki ezt a várat megnézi, el tudja képzelni a középkori Budát.
A vár autópályán – mely rövidesen a közeli Dévát is eléri – 5 óra alatt elérhető Budapestről. Déva és Vajdahunyad között található Csernakeresztúr, magyar panziókkal, így a Magyarországról érkező turisták nyelvi nehézség nélkül tudnak szállást foglalni.
A vár idegenforgalmi propagandáját és egyúttal vonzerejét tovább kellene fejleszteni.
Első a propaganda, utána kellene valamit tenni azért, közös magyar-román projektben (Hunyadi a román népnek is hőse), hogy a helyi kiállítások Hunyadi János tevékenységének történelmi jelentőségét is kiemeljék. és a magyar emberek figyelmét felhívják Vajdahunyadra, érdekessé téve számukra ezt ezt az oly kevés magyar által látogatott, pedig Budapesttől nem is olyan távoli helyet.
Fejlesztést igényel a vár környezete is.

hunyad13_1.jpg

Kép: A vár udvara (Fotó: Benkő Mihály 2017)

hunyad12.jpg

Kép: A lovagterem (Fotó: Benkő Mihály 2017)

hunyad14.jpg

Kép: A kápolna (Fotó: Benkő Mihály 2017)

hunyad17.jpg

Kép: A hálószoba (Fotó: Benkő Mihály 2017)

06_1.JPG

Kép: A festett torony (Fotó: Benkő Mihály 2017)

hunyad07.jpg

Kép: A páncélos vitéz - Hunyadi János - a festett torony tetején. (Fotó: Benkő Mihály 2017)

01_1.JPG

Kép: A vár messziről (Fotó: Benkő Mihály 2017)

ANGOL SZERZŐ HUNYADI JÁNOS JELENTŐSÉGÉRŐL

Megjelent Roger Crowley műve Bizánc bevételéről: 1453 - Konstantinápoly utolsó nagy ostroma, Park Kiadó, 2016

Az általános részben, az ostrom előzményei előtt írja:

"Mehmed a maga részéről (Brankovics) György közvetítését kérte egy, a magyarokkal való megállapodáshoz, akiknek zseniális hadvezére, Hunyadi János kormányzó jelentette a legkézzelfoghatóbb fenyegetést a keresztény Európa felől". [R. Crowley, 1453, Budapest, 2016. 71.]. Eszerint Nyugaton nagyon jól ismerik Hunyadi szerepét és jelentőségét az akkori eseményekben. A könyv utószavát Pálosfalvi Tamás írta: "1453-1456 - egy örök téma" címen. A következőket olvashatjuk benne: "Nándorfehérvár sikertelen ostroma jelentős mértékben lelassította és más utakra kényszerítette az oszmán terjeszkedést". (321.o.) "Hunyadi János kétségkívül a a legtöbbet tette azért, hogy az oszmán terjeszkedést még idejében fel lehessen tartóztatni a Balkánon". "Nemzetközi segítséggel, de ha lehet, úgy tűnik, akár ennek hiányában is képesnek tartotta magát döntő győzelem kivívására". V. Miklós pápának a következőket írta. 1448-ban kezdett, és Rigómezőnél végetért hadjáratáról: "Mindaddig nem tágítunk, amíg az ellenségnek Európából való kiűzése valóra nem váltott reményeinket". (324-328). Ez a hadjárat ugyan Rigómezőn ért véget, de... ...Nándorfehérvárról: "Nándorfehérvár megvédéséről sajnos, aligha lehet olyan hosszú könyvet írni, mint Konstantinápoly ostromáról, - legfeljebb regényes formában. Mégis, számunkra, itt a Kárpát medencében ez marad a "nagy ostrom", a középkori Magyar Királyság legnagyobb sikere az oszmán hódítókkal szemben. (331).

 

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr9812918955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.