Magyar őstörténet

Julianus barátai

SZKÍTA-HUN-AVAR-MAGYAR FOLYAMATOSSÁG KORABELI FORRÁSOK ALAPJÁN, TÉRKÉPEKKEL

2017. április 14. - Benkő István

A szkíta-hun-avar-magyar folyamatosságot ókori és középkori források kifejezetten vagy közvetett módon kijelentik. Az alábbiakban ismertetett források kapcsolódnak a Kaukázuson keresztül (észak-déli irányban) folytatott hadjáratokhoz.

1. Herodotosz (ie. 484 – 425.körül) a szkítáknak a méd Cyaxares idejében (ie. 625–585) indított hadjáratáról. (A hadjáratra Szent Jeromos is hivatkozik, amire később kitérünk).

Herodotosz I. Könyvéből:
104. ... A scythak azonban nem törtek be ezen a részen, hanem egy föllebbi, sokkal hosszabb, úton kanyarodva, jobbukon lévén Kaukáz hegye. Itt a Medok megütközven a scythákkal és meggyőzetvén a csatában, megfosztattak uralmuktól. A scythák pedig egész Ázsiát foglalták el.
[...]
106. A scythák mintegy huszonnyolcz évig uralkodtak Ázsiában ..."
[TÉLFY JÁNOS: GÖRÖG FORRÁSOK A SCYTHÁK TÖRTÉNETÉHEZ, Pest, 1863]

kaukazusi-invazio-01.JPG

1. Kép: A szkíták hadjáratai [Forrás: http://kingofwallpapers.com/scythia/img-001.php?pic=/scythia/scythia-001.jpg, letöltve: 2017-04-14] A térkép jobb felső negyedében feltüntetett „Scythian migration route”-tal nem értek egyet. Mészáros Gyula nyelvészeti és régészeti adatokkal alátámasztott tanulmánya szerint a szkíták a Kaukázus déli oldaláról érkeztek az ie. 12-6. század népmozgásai során. Vö.: Mészáros Gyula: Chattiak és skythak, Szeged, 1938., http://eco-invest.hu/chattiak_es_skythak.pdf, letöltve: 2017-04-14,

2. Iosephus Flavius (isz. 37 – 100 körül) az alánok Média ellen indított 35. évi hadjáratáról

„...az alán nép a Tanais-folyó és a Maiótis-tó közt lakó skytha törzs. Ez a nép ebben az időben elhatározta, hogy rablóhadjáratot indít Médiába és még azon túl is; ebben az ügyben tárgyaltak a hyrkaniaiak királyával, mert ez az ura annak a szorosnak, melyen Nagy Sándor király vaskaput csináltatott (a kaukázusi Derbend szoros- a szerk.), hogy el lehessen zárni. Miután a hyrkaniaiak királya megengedte nekik az átvonulást, nagyszámú csapattal megrohanták a gyanútlan médeket, és teljesen kifosztották a népes országot..."
/FLAVIUS Bel. Jud. =Josephus Flavius:Azsidó háború. Fordította:RévayJózsef.Bp.1964. /

A Kaukázus északi előterében – a hunok megjelenése előtt – a szarmaták gyakorolták a hatalmat. A szkíta törzsként említett alánok a szkíta kort követően a szarmata törzsszövetségben is megtalálhatók voltak. Napjainkban az oszétek tekintik magukat az alánok utódainak.

kaukazusi-invazio-03a.JPG

2. Kép: „Ázsiai Szarmacia” melyet a Tanais (Don folyó) választ el az Európai Szarmacia-tól, görög írásos források alapján, egy Londonban kb. 1770-ben nyomtatott térképen. Az alánok a térkép jobb felső negyedében (az Asiatica szó alatt találhatók), [Forrás: http://www.mlahanas.de/Greeks/LX/Sarmatians.html, letöltve: 2017-04-14]

3. Szent Jeromos (347-420.) 77. levele, 399., a hunok 395. évi hadjáratáról a Római Birodalom keleti tartományai ellen

„Az a hír érkezett, hogy a hunok hordái törtek előre a Maeotistól özönlöttek a jeges Tanais és a durva Massageták között, ahol Nagy Sándor kapuja zárta a vad népeket a Kaukázus mögé és gyorslábú lovaikon nyargalnak ide-oda, megtöltve a világot pánikkal és vérontással. ... Ezekről a hunokról mondja Hérodotosz, hogy Dáriusz méd király idején 20 évig rabságban tartották és az egyiptomiaktól és etiópoktól éves adót szedtek. ...”

[/hagibal.blogspot.hu/2013/04/hun-invazio-kozel-keleten-395-ben.html, letöltve: 2017-01-12]

Szt. Jeromos a hunokkal azonosítja Herodotosz szkítáit. Herodotosz szerint a hadjáratra nem a méd (valójában perzsa) Dárius, hanem a méd Cyaxares (ie. 625–585) idejében került sor.

kaukazusi-invazio-04_1.JPG

3. Kép: A hunok 395. évi hadjárata, [hagibal.blogspot.hu/2013/04/hun-invazio-kozel-keleten-395-ben.html, letöltve: 2017-01-12]

4. Priszkosz Rhétor ([410-420 között] – 472 után), 474 körül

„Mikor megkérdeztük, milyen úton jutna el Attila Perzsiába, Romulus azt felelte, hogy a médek országa nincs nagy távolságra Szkítiától, és a hunok számára nem ismeretlen az út. ...Ezek a hunok amint a rómaiaknak mondták, átkeltek egy sivatagos területen, majd egy folyón (Romulus úgy gondolta, hogy a Maeotison), 15 nap alatt átkeltek néhány hegységen (a Kaukázuson – a szerk.) és bevonultak Médiába. Miután végigdúlták és pusztították a vidéket, szembetalálkoztak a perzsa hadsereggel, megtöltötték fejük felett az eget nyilakkal, meghátráltak a hirtelen jött veszedelem elől és visszavonultak a hegyeken túlra.”

A szöveg kifejezetten nem említi a Kaukázust vagy Nagy Sándor kapuját, de a leírás alapján megállapítható, hogy a Kaukázuson keresztül vezető útról és a hunok – még Attila uralkodása előtti -, 396. évi, Perzsia elleni hadjáratáról van szó.

[Horváth Gábor: Hun invázió a közel-keleten 395-ben, hun-invazio-kozel-keleten-395-ben.html, letöltve: 2017-01-12]

kaukazusi-invazio-06.JPG

4. Kép: A hun Attila birodalma, [Forrás: http://www.sheppardsoftware.com/Europeweb/factfile/Unique-facts-Europe34.htm, letöltve: 2017-04-14]

5. a) Szevillai Szent Izidor (556 – 636) a szkíta-hun-avar-magyar folyamatosságról. A szövegezésből nyilvánvaló, hogy azt Szent Jeromos 3. pont szerinti levele alapján írta. A szöveg a méd Cyaxares (ie. 625–585) idejében a szkíták által indított hadjáratra utal.

„…A magyarokat azelőtt hunoknak hívták, és utána – királyuk neve után – avaroknak, és ezelőtt ezek a távoli Maeotis és a jeges Tanais (Don) a masszagéták vad népe között éltek. Aztán a fürge lovaikon kitörtek a Kaukázus sziklái közül, ahol Nagy Sándor Kapui visszatartották a vad népeket. A keletet húsz évig tartották rabságban, az egyiptomiaktól és etiópoktól pedig évi adót szedtek...”/A latin Patrologia 82-ik kötet kilencedik könyv második fejezet 66. cikk./

b) A Szent Izidor korában (6. század) lezajlott történt eseményekről ír Malalas (6. századi történetíró) és a Derbentname (11. századi krónika):

„… a magyar népnév a történelmi forrásokban először nagy valószínűséggel Malalas 6. századi bizánci szerzetes krónikájában fordul elő, aki a Fekete-tenger északi partvidékén élő kutrigur hunok uralkodójának személyneveként örökíti meg azt. A Derbendnâme nevű 11. századi forrás ugyanerre az évszázadra és a Kaukázus északi részére vonatkoztatva arról számol be, hogy a Szasszanida Birodalom sahja, I. Huszrau Anósírván (501-579) egyéb városok mellett megalapítja Kicsi Madzsart (Kiči Majar) és Ulu Madzsart is….” [Milyen eredetű a magyar nyelv?, tortenelemportal.hu, 2012. október 1., (http://tortenelemportal.hu/2012/10/torok-eredetu-e-a-magyar-nyelv-turkologiai-konferencia-ankaraban/, letöltve: 2017-02-18)]

kaukazusi-invazio-07.JPG

5. Kép: A Kaukázus északi előtere és a Kaukázustól délre eső területek a 6. században Forrás: Zimonyi István: A magyarság történetének sarokpontjai, Szeged, 2012, 114. o., http://real-d.mtak.hu/597/7/dc_500_12_doktori_mu.pdf, letöltve: 2017-04-14]

6. Rubruk (1255):

„…Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy-Magyarországnak. Isidorus azt mondja róluk, hogy fürge lovaikkal áttörtek a falakon, melyeket Sándor állított a Kaukázus szirtjein a vad törzsek megfékezésére, úgyhogy Egyiptomig az egész területről nekik adóztak. Franciaországig is feldúltak minden országot, tehát nagyobb hatalomra tettek szert, mint manapság a tatárok….”

[A tatárjárás emlékezete. Szerk. Katona T. Bp. 1981. 95-100. Fordította: Györffy Gy.]

Rubruk korában (13. század) fontos események történtek a keleten maradt magyarok sorsában. A hét vezér Szkítiából történt kijövetele (Anonymus, Riccardus) után „a keleti magyarság zöme … az uráli-kazakisztáni sztyeppéken maradt, később „behódolt a mongoloknak, és betagozódott az Aranyhorda katonai szervezetébe, a „madzsar” (magyar) etnikai név megőrzése mellett. Az ő utódaik lehetnek a kazak-magyarok és az Üzbegisztánban, Szamarkand környékéről leírt kipcsak-magyarok. [Vö.: Etnicheskij Atlas Üzbekistana, 2002 Tashkent, 59; Catherine Poujol, Dictionnaire de L’Asie Centrale, 2001 Paris, 193]” .

A magyarok nemcsak az üzbégek, hanem velük szomszédos rokonaik: a nogajok etnonomenkatúrájába is bekerültek. (Nogaj Horda, Mangyt Jurta). Erre hiteles adatok is szolgálnak. V. V. Trepavlov alapvető munkájában a Nogaj Horda történetéről megnevezi a nogaj törzsi-nemzetségi szervezeteket, ezeken belül említi a „madzsarokat” is. A magyar „el” (ulusz) elnevezése szerepel XVI-XVII. századi orosz hivatalos dokumentumokban is – „mozsar nemzetség” néven. [Trepavlov, 2002, 502.].

05-nogajterkep.JPG

6. Kép: A Mangüt Jurt (Nogaj Horda) a 15-18. században

 04-nogajjelek.JPG

7. Kép: A keleti magyar törzs (nép) önelnevezése és tamgája a Nogaj-horda törzsi-nemzetségi nomenklaturájában [Семенов, Н.: Туземцы Северо-Восточного Кавказа. Cпб., 1895].

8. Egy 19. századi történész összefoglalója:

Fejér György (1840)
„…Isidorus, Zosimus Comes, Paulus Orosius, Blondus, Carolus Sidonius és mások szerint az a nép, amelyet régebben hunoknak és újabban magyaroknak neveznek, kezdetben ismeretlen nép volt, nevük sem volt, ismeretlenek voltak, akiket egykor  – úgymond – a hegyek mögé zárt (Nagy Sándor kaukázusi kapujára utal – a szerk.), utolérhetetlen vidéken tanyáztak, hirtelen felbőszülve dühödten törtek elő, (…) a gótokat és az alánokat saját lakóhelyükről elűzték, mígnem a lakóitól megfosztott Pannóniát elfoglalták…”
[ Aborigines et incunabula Magyarorum, ac gentium cognatarum populi Pontici, Pontus. Budae, 1840. 22. (Ism. Athenaeum 1842.)]

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr5912426303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.