Magyar őstörténet

Julianus barátai

KOMMENTÁR - KOVÁCS NOÉMI: NEM ALKOTTAK EGYSÉGES NÉPCSOPORTOT A SZKÍTÁK

Origo, 2016. 09. 10.

2016. szeptember 18. - Benkő István

Állítások:

"Az ősmagyarok együtt járták a sztyeppéket az aranyba öltözött szkítákkal. Akkor tanultak meg íjászkodni, és néhány iráni szót is átvettek tőlük. A csodás aranytárgyaikat bemutató kiállítás kurátora szerint minden, íjat használó lovas-nomád népnek kulturális rokonai. De nem egy egységes népcsoportról volt szó: a görög történetírók több száz lovas-nomád népet hívtak így.

……..

Mi is egyfajta örökösei vagyunk a szkítáknak, ugyanakkor nincs genetikai, etnikai rokonság köztünk.”

http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160908-szkita-magyarsag-ostortenet-kiallitas.html

03terkepszkita.JPG

1. Kép: A szkíta világ, a Kárpát-medencétől az Altajig

Kommentár:

Együtt jártunk velük, több száz népet hívtak így, csak minket nem szabad tőlük származtatni. Különös tekintettel arra is, hogy az Ön által idézett Veres Péter szerint nem mi vettük át tőlük a lovas-íjászatot, hanem a többiek vették át tőlünk, mivel „a mi népünk volt a lovas-nomád ökotípus felfedezője”. Továbbá Harmatta János szerint a ló, nyereg stb. lótenyésztéssel kapcsolatos szavak esetén szóegyezés van a finn-ugor-magyar, a török, az óiráni nyelvekben.

 "Veres Péter:

A világtörténelmi jelentőségű lovas nomadizmus ökotípusának szerepe a magyar nép etnogenezisében.

Minden vonatkozó adatot összegyűjtve arra következtetésre jutottunk, hogy őseink egyáltalán nem idegen népektől vették át a lovas nomád életmódot, ahogyan eddig hagyományosan hangoztatták tudósaink, akik általában törököket gyanúsították ezzel a nagy népvándorlás korában. Az ősmagyarság nem külső kulturális hatásra másoktól vette át ezt a sztyeppei ökológia környezethez optimális mértékben adaptálódott specializált gazdálkodási formát. Véleményünk szerint ez a híres ökotípus belső fejlődés és külső természeti hatás szerves összefonódása eredményeként, konvergens módon jött létre őseinknél. Vagyis eleink rendkívül aktívan részt vettek magának az eurázsiai lovas nomád életmód kialakításában, amely kronológiailag a Kr. e. 2-1. évezredek határán jött létre."

A félreértések elkerülése érdekében leírom: a cikk gondolatmenetében durva logikai hiba van. Ha a szkíta a nagy sztyeppén élő íjfeszítő népekre vonatkozó gyűjtőfogalom, amelyhez több nép tartozik, köztük elődeink is, akkor a magyarok elődei szkíták voltak, de nem minden szkíta nép volt magyarelőd. Vagyis nem lehet azt állítani, hogy nincs a magyarok és a szkíták között genetikai kapcsolat. Ha pedig az ősmagyarok fedezték fel a lovas-nomád ökotípust, ami a közlekedés és harcászat forradalmát is jelentette, akkor ők voltak a sztyeppe urai, a többiek tőlük tanultak. Erre utal az a tisztelet, amely a "magyar" nevet övezi az eurázsiai sztyeppeövezetben még ma is. Gyermekeket neveznek el Magyar-nak, a magyar szót földrajzi nevek, öltözet, tánc, legendák őrzik.

Kedves Kovács Noémi! Az egyik szavával üti agyon a másikat. Nem veszi észre. Vagy a "tudósok" vezették félre és a "józan paraszti ész"-re nem hallgatott?aranyember2.JPG

2. Kép: Az Aranyember

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr2111719341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.