Magyar őstörténet

Julianus barátai

VENGEROVO (NY-SZIBÉRIA) CÍMERE ÉS A HONFOGLALÓ MAGYAROK

2016. szeptember 08. - Benkő István

A Szovjetunió felbomlásával új lehetőségek nyíltak meg a magyarságkutatás szempontjából. Olyan körzetekbe is el lehet ma már jutni, melyek korábban az idegenek elől el voltak zárva. Az utóbbi időben egyre másra érkeztek a hírek a volt Szovjet tagállam, Kazahsztán, és a környező országok kazak nemzetiségi területein élő, magukat magyarnak valló törzsekről. Az egyik hír volt a Nyugat-Szibéria Omszki Terület Ruszkaja Pojana körzet kicsiny kazak auljában (cca 150 lakos), Kara Talban található temető törzsi hovatartozást jelző sírfelirata „magyar küpsak”. Ezért különös figyelmet érdemel, hogy nem messze ettől a helytől, de már a Novoszibirszki Területen található egy körzet, melynek a neve: Vengerovo (magyar) Rayon. A körzetközpont neve azonos a körzet nevével, azaz Vengerovo. A kutatások eredménye: magának Vengerovo nevének nincs, Vengerovo címerének és annak a területnek, ahol Vengerovo található közvetlen kapcsolata van a honfoglaló magyarsággal.

Vengerovo az Om folyó partján helyezkedik el. A Novoszibirszk Terület nyugati szélén található. Az Om folyó Omszknál torkollik az Irtis folyóba. Vengerovo közelebb van Omszkhoz, mint Novoszibirszkhez, és legfeljebb 250 km-re van attól a helytől, ahol a bevezetőben említett „magyar küpsák” törzs sírfeliratokat találták.

Vengerovo jelenlegi nevét egy – az I. Világháborút követő polgárháborúban résztvevő -Vengerov nevű katonáról kapta 1933-ban. Tehát – mint említettük - a körzet és település nevének nincs közvetlen köze a honfoglaló magyarokhoz. Ugyanakkor Vengerovo pontosan annak a régészeti kultúrának, a Szargatkai-kultúrának a kellős közepén található, ahol a tudósok a magyar őshazát feltételezik. A Szargatkai-kultúra területétől északra található a Hanti-Manysi Autonóm terület, melyet most – régi neve után újból – Jugrának neveznek. A hanti-manysi (más néven vogul és osztyák) nyelv a magyar legközelebbi nyelvrokona. Báró Wilhelm Herberstein moszkvai követ 1549-ben készült térképén pedig az Uralon túl, a térkép jobb oldalán a következő szöveg szerepel: „IVHRA INDE UNGARORU ORIGO” – azaz „Jugra, ahonnan a magyarok származnak”(A báró „Jegyzeteinek” 1556-os bázeli kiadása alapján). Moszkvában tehát a XVI. században úgy tudták, hogy a magyarok őshazája az Urálon túl, Nyugat-Szibériában volt.

Nyugat-Szibéria déli részének végtelen sztyeppéje hajdan a lovas nomádok országútja volt. Ezt jelzi, hogy a Novoszibirszki terület 43 körzete közül több körzet címerében szerepel ló. Ezek közül is kitűnik az említett körzet címere. Az ezen szereplő címerállat sokkal inkább mítikus állatábrázolás, mint valóságos ló.  A címerállat első két lába befelé görbül. A két hátsó láb palmettás indává formálódik. A címer egy ősi kultúra különleges üzenetét hordozza. A címerállat kialakítása beleilleszkedik abba az honfoglaláskori indás, palmettás kultúrába, amely a magyarság művészetére jellemző volt.

A járás címerének eredetére vonatkozó kutatás megdöbbentő eredménnyel járt.

A járás címere pontos párhuzama Dienes István régész A Honfoglaló magyarok (Budapest, 1972) c. könyvében közzétett „szarvasi karperec elnövényesedő állatalakja”-nak, és a Balatonújlak mellett 2003-ban útépítés során talált X. századi hajfonatkongnak.

 loszarvasi-vengerovo.JPG

  1. Kép: A szarvasi karperec elnövényesedett állatalakja és Vengerovo címere.

 vengerovo-szargatka-balatonujlak.JPG

  1. Kép: Vengerovo címere, hafonatkorong Balatonújlak X. sz. és a Szargatkai-kultúra területe.

 Vengerovo címerének indokaként hivatalosan az állattenyésztés és növénytermelés egységét jelölték meg.

A címer történeti előzménye az indokolás szerint a Vengerovo-ban a XIX. század végén és XX. század elején található Szargatkai Ménes.

A „Szargatka” szónak ismét a magyarságra utaló jelentése van a következők miatt.

Az Omszktól kb. 70 km-re északra található Szargatka nevű helyiség területén talált régészeti leletekről „Szargatkai kultúra”-nak neveznek egy kb. i.e. VI. századtól sz. III. századig fennálló, szkíto-szarmata jellegű, az időszak végén hun befolyási övezetet jelző kultúrát. A kultúra hordozóiként a magyar őstörténettel foglalkozó Fodor István és mások is a magyarokat jelölik meg, lásd: Erdélyi István - Benkő Mihály A szargatkai kultúra és a hunok c. cikkét (Eleink IV. évf. 2. szám, 2005. 5-18. o.).

Alaposan feltételezhető, hogy a szarvasi karperec, a balatonújlaki hajfonatkorong és a vengerovoi címer lóábrázolása azonos gyökerekből, a hun-szkíto-szarmata szargatkai kultúrából eredeztethető.

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr511687891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nakika 2016.09.08. 20:38:10

Vengerovó a mai nevét csak 1933-ban kapta egy Mihail Tyimofejevics Vengerov partizán komisszár tiszteletére, aki a falu szülötte volt, (forrás: Историческая справка, работы П. М. Пономаренко.)
infomania.ru/vengerovo/view_news.php?id=11

nakika 2016.09.08. 20:57:28

Bocs, elírtam a nevet. Helyesen: Mihail Trofimovics Vengerov !

nakika 2016.09.08. 21:35:57

Михаил Трофимович Венгеров (1888–1919) pодился в селе Спасском Каинского уезда Томской губернии в батрацкой семье. gaidarteka.ru/document/546

Benkő István 2016.09.09. 04:09:20

@nakika: Köszönöm szépen a korrekciót. Én 1925-re emlékeztem, ahogy azt a cikkben írtam. A különös véletlen, hogy a cikkben ismertetett fontos bizonyíték éppen ilyen nevű településhez kapcsolódik. Ha nem így lenne, fel sem figyeltem volna a településre, rajonra (körzetre) és annak címerére sem. A lényeg a Szargatkai-kultúra és a honfoglaló magyarság kapcsolatának meglepő bizonyítéka. Jó lenne felvenni a kapcsolatot a címer tervezőjével, és megtudni a címerterv forrását. Analógia Rakamaz és Nagytarcsa címere. Mindkét esetben régészeti lelet a címer alapja: rakamazi honfoglaláskori ragadozómadár ábrázolás-hajfonatdísz, nagytarcsai szkíta korabeli sámáncsörgő.

Megköszönve a hozzászólást jelzem, hogy szeretném, ha a mellékszál helyett a figyelem a bizonyíték jelentőségére irányulna. Itt mondom el, hogy venger/magyar férfi, Vengerov/magyar, mint családnév, vengerovo/magyar családnevű személyről elnevezett földrajzi-település-név. Itt a Szargatkai-kultúra és a honfoglaló magyarok kapcsolatának bizonyítéka, a mítikus állatábrázolás párhuzama az érdekes, a cikk erről szól. Az csak a sors iróniája, hogy a járás és a j-i székhely éppen egy Vengerov nevű személyről lett elnevezve. A Szargatkai-kultúra és a magyarság téma részletes történészi-régészeti feldolgozását Mogilnyikov 1992-ben megjelent cikke alapján Erdélyi István és Benkő Mihály ismertette: eco-invest.hu/szargatka.pdf . Én is írtam erről egy cikket Attila a hunok és médek királya címmel: julianusbaratai.blog.hu/2016/06/24/attila_a_hunok_es_medek_kiralya .

nakika 2016.09.09. 15:50:22

Láttam ezt a témát 2008-ban az indexen (mutash1.). Engem a mellékvonal kutatása érdekel (hogy keletkeztek a magyar, ugor, venger helynevek), de bennem is elsőként felmerült a gondolat, hogy mi motiválhatta az orosz címerkészítőt. Utána néztem és kielégítő választ kaptam. A fő (hivatalos) vonal ismert: „A járás címerének indokaként hivatalosan az állattenyésztés és növénytermelés egységét jelölték meg.” De ennél több van benne! Itt a régészeti leletek segítenek. Az orosz 11-13. századi ékszereken, függőkön a Szenmurv és Szimarrgl (Сэнмурв, Симаргл) ábrázolások, valamint az életfa motívumok, a végtelen csomó és az ornamentika párhuzama megtalálhatók a magyar artefaktumokban is. A forrás közös: perzsa. Ebből fejlődött ki a szlávoknál a Pereplut isten (démon) kultusz, nálunk a Turul, az életfa a végtelen csomó és az ornamentikus motívumok. A közös forrás nem jelenti azt, hogy a belőle merítők valaha is találkoztak! Ebből engem a nyelvi párhuzam érdekel. Ugyan ez a helyzet a szláv „jövevényszavakkal”! Például az udvar szó eredeztetésénél. Ma azt tanítják, hogy ez szláv átvétel a magyar nyelvbe! De a szláv nyelvészek (pl. Vasmer) is elismerik, hogy ez szanszkrit eredetű: dvára, dváram, dhuvara (udvar < kapu). A szituáció ugyan az, mint szarvasi karperec és a vengerovoi címernél. Hogy a szlávok az iráni eredetű szavakat a jászoktól, vagy az avaroktól, vagy a magyaroktól, vagy az alánoktól vették e át, már részletkérdésnek tűnik.

Benkő István 2016.09.09. 16:47:23

@nakika: Köszönöm. Egy adat nem adat. Az összes rendelkezésre álló adat együttes mérlegelése alapján azonban le lehet vonni megalapozott következtetéseket . Pl. azt is, hogy ki az a mutash1

Benkő István 2016.09.09. 17:41:36

@nakika: Akkor bizonyára láttad a Szargatkai kultúra eredetére vonatkozó publikáiókat is, aminek alapján nem okozhat gondot a történeti tényállás megállapítása sem, amit én egyáltalán nem tekintek részletkérdésnek.

nakika 2016.09.09. 17:49:10

Bocs, félreérthető voltam! Kiegészítem: kizárólag számomra, és csak egy szempontból. (Nem általában!)

Benkő István 2016.09.09. 18:52:16

@nakika: Kedves Nakika! Először is nagyon köszönöm a hozzászólásokat, információkat. A szimurg ábrázolásokhoz, legendához, griffes-indás ábrázolásokhoz én is eljutottam. Nem volt rejtve előttem az iráni eredet sem. Honfoglaláskori elnövényesedő állatalak-leletek sorát is megismertem: karosi, aldebrői, ibrányi korong. Most már csak arra kérnélek, ha van rá lehetőséged, küldjél hasonló elnövényesedő állatábrázolást nekem máshonnan, ami hasonló Vengerovo címeréhez. Előre is köszönöm. e-mail: benkoe.istvan@gmail.com Tisztelettel: B.I.

nakika 2016.09.09. 19:46:28

Lehet, hogy ismered, de itt a 2. ábrán a középső kép erősen motiválhatta a címerkészítőt (szerintem)
via-midgard.info/news/in_midgard/meropriatia/rusalii-i-bog-simargl-pereplut-b-a-rybakov.htm

Benkő István 2016.09.09. 20:29:56

@nakika: Köszönöm. Persze a legjobb lenne beszélni a címerkészítővel. Én megpróbáltam, de nem sikerült kapcsolatot találnom vele, nem válaszolt és már el is felejtettem a nevét (keresem, eddig nem találtam, pedig biztos felírtam). Az én tippem az, hogy a címer egy helyi leletből ered (lásd: Rakamazi hajfonatkorong, Nagytacsai sámáncsörgő), mert ilyen esetben nagyobb a helyi kötődés. Amíg persze nem tudjuk szóra bírni a címerkészítőt, maradunk bizonytalanságban. Persze nem kizárt, Dienes István szarvasi leletének a felhasználása. Az már a címer tervezésénél publikálva lett. Ez esetben a tervező lehet magyar kötődésű, pl. kipcsák-magyar. Keresem a címerkészítő nevét, talán te fel tudod venni vele a kapcsolatot.

nakika 2016.09.09. 21:11:10

Itt le van írva részletesen a címer jelentése, a készítő valószínűleg egyetért vele. Egyértelműen Pereplutra utalnak: Изображение коня переходит в изображение древнерусского бога Переплута в виде переплетенных корней, что символизирует связь с землей, с семьей, сохранение традиций и уважительное отношение к памяти предков.
www.vengerovo.nso.ru/page/242
Itt a szerző:
Автор идеи герба - Нивалёнова Т.А.
Геральдическая доработка герба - Кошелев А. В., Журавков А. Ю.
Изобразили герб - Нивалёнова Т.А., Журавков А. Ю.
Герб Венгеровского района утвержден решением сессии Совета депутатов Венгеровского района Новосибирской области первого созыва от 17 марта 2006 года № 84 «Об утверждении герба Венгеровского района»

Benkő István 2016.09.10. 05:14:20

@nakika: Nagyon szépen köszönöm!