Magyar őstörténet

Julianus barátai

ÚJ MEGLEPŐ KUTATÁSI EREDMÉNYEK A MAGYAROK EREDETÉRŐL

A rejtélyes Kusán Birodalom, Magyar Nemzet 1968. november 7. Aczél Kovách Tamás

2016. július 07. - Benkő István

aczel-kovach3-ciml.JPG

A történelem egyik, ha ugyan nem a legrejtélyesebb hatalma a Kusán Állam, amely kétezer évvel ezelőtt az Aral-tó és az Indiai-óceán között, a mai szovjet Közép-Ázsia, Kelet-Irán, Afganisztán, Nyugat Pakisztán és Észak India földjén terült el. A kusán titok már hosszú ideje vonzza ide más földrészről is a tudósokat. Ennek fő oka nem az, hogy századunk közepéig nagyon kevés írott forrás és tárgyi emlék került elő, s a terület valóságos tudományos szűzföld, ahol egy-egy új lelet esetleg halomra dönt már elfogadott feltevéseket. Sokkal fontosabb az, hogy a Kusán Birodalom, amely Róma idején 400 évig állt fenn, Kelet és Nyugat között nem elválasztó határ volt, hanem összekötő kapocs. Mi több Kelet és Nyugat közös szülötte, semmi máshoz nem hasonlítható állam, hol különféle ősi kultúrák ötvöződtek egybe.

Magyar tudósok a közép-ázsiai szimpozionon

Az ötvenes és a hatvanas években a szovjet tudósok a Kusán Állam magvát alkotó ókori Baktria északi részén, az Amu-Darja mellett, üzbég és tadzsik földön a kusán idők sok emlékét tárták fel. Nagy meglepetést okoztak az afganisztáni és más ásatások is. Ezért az UNESCO elhatározta, hogy az első nemzetközi közép-ázsiai szimpoziont a kusán korról tartják Szovjet-Tadzsikisztán fővárosában, Dusanbében, nem messze onnan, ahol a legjelentősebb új feltárások vannak. A tanácskozáson, amely októberben fejeződött be a szovjet, iráni, afgán, indiai és pakisztáni tudósokon kívül részt vett sok angol, amerikai, olasz, német, lengyel, török, mongol, japán és magyar tudós is. Nagy sikere volt a kiváló ókorkutató Harmatta János nyelvész-történész, Erdélyi István régész és Tóth Tibor antropológus felszólalásának. Harmattát a szimpozion elnökévé is választották.

Hazánkban még a Kusán Állam neve is alig ismert. Mégis várható, hogy a szimpozion nagy érdeklődést kelt, tudományos körökben pedig sok vitát okoz. Ez természetes, hiszen a magyar nép őstörténete a kusán időkbe nyúlik vissza és elődeink hajdan nem messze éltek a Kusánok országától. De van más ok is: egy új felfedezés.

Madzsar, madiar

Ma egy éve a Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy Tóth Tibor Szovjet-Kazahsztánban, az Ural- hegységtől keletre, a kusztanáji területen ismeretlen magyar (madiar) törzsre bukkant. A név, a hely és az embertani adatok összevetése után feltételezte, hogy a madiarok, a vándorló ősmagyarok egyik nagyon régen elszakadt csoportjának leszármazottai. Ugyanakkor lapunk azt is jelentette, hogy Tóth Tibor másik ismeretlen magyar (madzsar) csoport nyomát is megtalálta Közép-Ázsiában, Üzbegisztán déli részén.

A nyomok azóta új felfedezéshez vezettek, Tóth Tibor az Amu-Darja mentén találkozott a madzsarokkal, s az idén embertani kutatásokat is folytatott köztük.

A mesés hírű Bokhara és Szamarkand városától délre a Kaska folyó északi partján a térkép egy kis falut mutat. Neve: Madzsar kislak, vagyis Magyar szállás. Tóth Tibor első útja ide vitt, de a faluban már csak négy-öt madzsar család élt. Annál nagyobb volt az öröm, amikor a Huszár folyó mellett három, a térképről nem ismert Madzsar nevű falut talált. Nevük: Szauligar Madzsar, Adak Madzsar és Jukari Madzsar. Erre már nagyobb számban élnek madzsarok is. De a közelben van még egy madzsar lakta helység: Gulisztán kislak. Vagyis Rózsakert szállás.

Újabb meglepetés fogadta a tudóst Csim faluban. Itt jászok laknak. Úgy élnek együtt madzsarok és a jászok, mint nagyon messze onnan, a Duna mentén a magyarok és a jászok.

A nyár ezen a vidéken nagyon forró, a 40-50 fokot is eléri a hőmérséklet. A tél pedig hideg. De az öntözött föld bőven terem a Kaska és a Huszár folyó között. Fő termény a gyapot, és sok dinnyét, paradicsomot, szőlőt adnak a kertek is. Kazahsztánban a madiarok állattenyésztők. Üzbegisztánban a madzsarok fölművesek. De régen a madzsarok is nomádok voltak, juhot tenyésztettek és tevét.

A régi Tokarisztán

A madzsarok haja fekete, a szeme is sötét és üzbég nyelven beszélnek. Kazahsztánban a madiarok kivétel nélkül tudták, hogy milyen nemzetségből erednek. A madzsarok között ennek tudata elmosódott. Az idősebbek megemlítették, hogy messziről vándoroltak ide, s az egyik öreg szerint nevük egykor nem madzsar, hanem magyar volt.

Ha egy magyar antropológus a feltételezett őshaza környékén magyar nevű törzset fedez fel, ez érthetően nagy feltűnést kelt, még ha a névegyezés esetleg a véletlenek játéka is, hiszen Julianus kora, vagyis 700 év óta az első jelentősebb nyom. S ha a magyar tudós másik ismeretlen magyar csoportot is talál, az érdeklődés rohamosan nő és sok-sok kérdés azonnal választ kíván.

Közismert, hogy a Kaukázusban volt egy Madzsar nevű helység. De vajon hogyan maradhatott az ismeretlenségben négy Madzsar nevű helység az Amu-Darja mentén, ott, ahol ma is élnek madzsarok! Könnyebb megmagyarázni azt, hogy miért nem tudunk a madiar és a madzsar törzsről. E két csoport már rég elvesztette ősi nyelvét, beolvadtak a kazah és üzbég népbe, mint velük együtt élő, a nevük után ítélve egykor török és iráni nyelvű törzsek, s már csak származásuk tudata él, de a letelepedéssel az is gyorsan elhalványul. Valóban egy perccel tizenkét óra előtt fedezték fel a két csoportot. Ezért most már remélhetőleg megkezdődnek a nagyobb régészeti, nyelvészeti és néprajzi kutatások is, hogy megállapítsák: milyen kapcsolatban van a két törzs a magyarsággal.

Ezt megkönnyíti a kusán szimpozion anyagának feldolgozása is. Mert hol élnek ma a madzsarok? A régi Tokharisztánban. A tokharok földje pedig a Kusán Állam magva volt.

Milyen segítséget adhat a szimpozion a magyar őstörtént megismeréséhez?

Száz előadás tanulságai

A száz előadás sokoldalú képet rajzolt a Kusán Állam életéről. Ugyanakkor nagy helyet kapott a Kusán Állam és a környező népek kapcsolatának tanulmányozása. Az új ásatások bebizonyították, hogy Közép-Ázsiában már sok száz évvel az időszámítás előtt az őslakók letelepedtek, s öntözéses gazdálkodással fejlett kultúrát teremtettek. Több város keletkezett itt, s már i. e. V. században állt Szamarkand és Baktra, a „városok anyja”. Baktra körzetének már korán nagy gazdasági szerepe volt, s ezt megőrizte a perzsák uralma alatt és Nagy Sándor hódítása után is. Baktria északi részén éltek a tokharok. Ősi kínai forrás elmondja, hogy az egyik törzs, a kusán legyőzte a többi négyet, s magához ragadta a hatalmat. Ezzel kezdődött a kusán Batria történet. A kusánok gyorsan terjeszkedtek, Irán, Afganisztán, Pakisztán földjén és i. u. az I. században Vima Kadfiz meghódította Észak-Indiát is.

Az egyik legjelentősebb nyelvemléket, a Surkh Kotai-i feliratot Harmatta János fejtette meg. Ezzel új iráni nyelvet fedezett fel. A görög betűket használó „baktriai” nyelv értelmezéséhez felhasználta a kusán pénzek feliratait. Egyiken az olvasható: saonano sao. Könnyű felismerni a mai iráni sahin sah: királyok királya megjelölést.

A khalcsajáni, airtami és más ásatások új szemszögből világították meg a kusán művészetet. A múltban főként a görög és római hatást emelték ki a tudósok. A feltárt anyag meggyőzően mutatja, hogy alkotóan egyesítették a görög-római és az indiai hatásokat, s a művészeti alkotásokban kifejeződik a helyi nagy múltú kultúrák öröksége is. A kusán idők művészete a középkorban sok közép-ázsiai és indiai művészt ihletett meg.

Kusán földön vitt a Nagy Selyem Út

Gazdag anyag gyűlt össze már eddig is, hogy teljes képet rajzoljanak a Kusán Állam összekötő szerepéről. Kusán földön vitt a „Nagy Selyem Út” Kína és Róma között. A közép-ázsiai kereskedők elterjesztették Nyugat termékeit Kínában és Indiában, a keleti árukat pedig – selymet, gyöngyöt, fűszert – a római birodalomban. Kusán pénzt találtak Skandináviában, Kijev mellett, a Káma-folyó mentén – a finnugor törzsek lakóhelyén -, sőt Etiópiában is. Indiai elefántcsont tárgyak kerültek elő Pompeiből és római üvegáruk a begrami kusán palotából. S a kereskedelem révén terjedt el a kusán korban az ázsiai Mithrasz kultusz, egyebek között Pannóniában is.

A tanácskozáson Tóth Tibor a kusán idők és a megelőző korok embertani leleteinek tanulmányozása eredményeként kifejtette, hogy az ősmagyarok és a Káma menti csoportok között nagyobb eltérések vannak, mint elődeink és az Észak-Káspi mellett élt törzsek között. Az összehasonlítás révén azt is megállapította, hogy a magyarságnak embertani kialakulása az Észak-Káspi mellett, a Volga alsó folyása és a Mugodzsári hegység között már az i. e. I. évezredben megkezdődött, és az egész kusán korban tartott.

Ugor és iráni csoportok találkozása?

Más szóval: a magyar nép keletkezésében döntő jelentősége van az ugor és az iráni nyelvű csoportok találkozásának.

A szimpozion megerősítette a feltevést, hogy a magyar őstörténetben az iráni elemnek sokkal nagyobb szerepe volt, mint azt eddig sejtették. De elhangzott olyan feltevés is, hogy az iráni nyelvű kusán állam kisugárzó hatása elérte az ősmagyarságot is, s esetleg nemcsak a ma kusán földön élő madzsar csoport az egyetlen kapocs a magyar és a kusán történelem között. Mindez azonban még csak elgondolkoztató feltevések sorozata.

A kiváló szovjet kusanológus, Gafurov akadémikus új feladatként jelölte meg a kusán örökség kutatását a közép-ázsiai és a szomszéd népek történetében. Ez csak nemzetközi tudományos együttműködéssel valósítható meg. Várható, hogy a kutatások elősegítik majd sok magyar őstörténeti kérdés és a madiar-madzsar rejtély megoldását is. Meggyorsítja a helyes válaszadást az UNESCO következő nemzetközi közép-ázsiai tanácskozása, amely Timur és a timuridák korának történeti kérdéseit vizsgálja meg. Az új szimpozion előkészítése is megérdemli az érdeklődést, hiszen vannak nyomok, hogy más ismeretlen magyar csoportok is élnek Közép-Ázsiában, vagyis még számolhatunk újabb meglepetésekkel.

*************************************************

Kiegészítés

A HONFOGLALÓ MAGYAROK TÍPUSAI

Három olyan embertani típus van, melyek a környező népekben nem szerepelnek, s ezért megkülönböztetnek minket a szomszédainktól: ezek a turanid, az uráli és a pamíri típusok.

Mindhárom típusra rövid és széles agykoponya jellemző. Habár mindhárom kialakulása Európán kívül történt, döntő mértékben az europid formakörbe tartozó jellegegyüttessel írhatjuk le. Mindhárom típus a X. századi honfoglalás kori népesség legfelső társadalmi rétegében fordul elő. A típusok kialakulásának története nem követhető vissza olyan messze az időben, mint az európaiaké. Ennek a leglényegesebb oka, hogy kialakulásuk Közép-Ázsiában, régészetileg kevéssé kutatott területen történt.

Közép-Ázsia népessége az időszámításunk kezdetéig europid volt, csak az első évezredben jelentek meg közöttük a mongolid népek.

Turanid típus: Térben és időben Dél-Szibéria bronzkoráig vezethető vissza. Nagyobb lélekszámú cro-magnoni típusú (Andronovo, paleoszibirid) europid népesség élt hatalmas kiterjedésű területen Dél-Szibéria és a mai Észak-Kazahsztán pusztáin. Az ezt követő évszázadokban szétterjedtek az egész ázsiai sztyeppén nagy létszámú népességet létrehozva a Kaszpi-tengertől az Altaj hegységig. Az időszámítás utáni első évezredben fokozatosan, a különböző területeken eltérő mértékben mongolid népességekkel keveredve jött létre az a típus, amely nem tűnt el az idők folyamán, ma is jól felismerhető Közép-Ázsia török nyelvet beszélő népei, elsősorban a kazahok között. Magyarországon a honfoglalók vezető rétegében, majd a kunok és a besenyők között gyakori.

Uráli típus: Europid és mongolid népességek folyamatos együttélése révén alakult ki, valahol az Ural és a Szaján hegység között. Az ugor nyelvet beszélő nyugat-szibériai voguloknak és osztyákoknak ez az uralkodó típusa. A magyar honfoglaló vezető rétegben is előfordult, a köznépből hiányzott.

Pamíri típus: Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüregek jellemzők. Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetén europid típusú, Iráni eredetű lovas nomád népek, a szakák éltek. Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Ez a típus kis számban megtalálható a X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben.

Dr. Fóthi Erzsébet

(Magyar Természettudományi
Múzeum, Embertani Tár)
 

[http://www.matisz.hu/uploads/media/genetika.pdf, 2016-07-07]

A bejegyzés trackback címe:

https://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr368873238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benkő István 2016.07.07. 18:53:45

A sulinet-en megtalálható volt Fóthi Erzsébetnek egy részletesebb meghatározása a Pamíri típusról (ma már sajnos nem elérhető):
"Pamíri típus. Térben és időben Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüreg jellemző. Nem közismert, hogy Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetéig europid típusú lakosság élt. Iráni eredetű lovas nomád népek voltak. Több hullámban érkeztek, a korábbiak a szakák, a későbbiek az uszunok voltak. Ők tulajdonképpen az ázsiai szkíták. Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben."

Fóthi Erzsébet
(Magyar Természettudományi
Múzeum, Embertani Tár)
www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0104/kultur/kultur.html, letöltve 2011.01.05.

zoltanh721 2016.07.07. 20:16:39

Megint bebizonyosodik, hogy ami a Jagfar tarihi-ben, és a történeteinkben szerepelnek azok igazak. Most már tényleg csak az hiányzik, hogy megértsék - Aneth aki Hunor és Magar anyja volt, és NImród az apánk, nemcsak Ugaritot (és nem UGOR-ok), hanem Főinciát. és a sumérokat is jelenti. Az már csak mellékes, hogy pl. Toramana yuechi nőt kapott feleségül....a hunoktól.

gamolta l anna valias 2017.12.21. 09:30:10

A jelek szerint aligha számíthatunk megértésre. Inkább a múltunkat bizonyító adatok megsemmisítésére, elhallgatására és meghamisítására találhatunk újabb és újabb sajnálatos példákat.

Lásd:

- Akadémikus reszelő:
vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/akademikus-reszelo.html
- Múzeumi mese a reszelőnyomot maga után hagyó restauráló folyadékról: vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/muzeumi-mese-reszelonyomot-hagyo.html
- A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése: vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/a-vascsap-rogzitese.html
- A temporius-téveszme diadalmenete:
vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/a-temporus-teveszme-diadalutja.html
- Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula: vargagezairastortenesz.blogspot.hu/2017/12/egy-kotelezo-finnugrasz-gunyolodas-hun.html