Magyar őstörténet

Julianus barátai

ARKAIM ŐSI VÁROSA

O. B.: 2011. 09. 14. 06:35, https://alfahir.hu/arkaim_%C5%91si_v%C3%A1rosa-20110914

2017. június 20. - Benkő István

A kazak-orosz határ közelében, a sztyeppe vidék északi peremén az orosz régészek hatalmas bronzkori városok nyomaira leltek. Azóta is találgatás folyik, vajon kik építettek ilyen jól tervezett településeket?

arkaim-ma.jpg

Kép: Arkaim ma Forrás: http://costadelsolmagazin.com/content/arkaim-ujabb-szog-az-emberiseg-hivatalos-fejlodestortenetenek-koporsojaban, letöltve: 2017.06.19.

A szkíták városa? 

Gennady Zdanovics, az ásatást vezető régész elmondta, hogy a település egykorú Babilonnal és előbb épült, mint Trója, vagy akár Róma.  Az első város nyomára 1989-ben találtak rá orosz régészek, miután a katonai vezetés megengedte a civileknek, hogy belépjenek a szigorúan lezárt katonai körzetbe. A valódi régészeti ásatás csak nemrég kezdődött meg. A régészek húsz, spirál alakú települést térképeztek fel, melyekről azt feltételezik, hogy az árják építették. További ötven város nyomát sejtik a Cseljabinszk város melletti sztyeppei területen. A páratlan leletek 640 kilométer hosszan húzódó kazak-orosz határ mentén fekszenek. Bár a kitalált úgynevezett árja vándorlás elmélete még máig megfertőzi a kutatókat és úgy vélik, hogy csak hozzájuk köthető az ilyen nagymértékű városi civilizáció, sokkal valószínűbb, hogy az indoeurópai népek közé besorolt szkíták hozták létre ezeket az ősi építményeket, hiszen ők éltek több évezreden át ezen a földön.

Megjegyzés: Ma már általánosan elfogadott álláspont, hogy a szkíták nem alkottak egységes népet, a szkíta világ alkotóelemei különböző nyelvű, de egységes kultúrájú népek voltak. „Nem létezik "finnugor", amiképpen "indogermán" népi eredet se: ezek nyelvtörténeti kategóriák. A kulturális gyökerek nem moshatók össze sem a vérségi, sem a nyelvi származással.” - ABLONCZY BÁLINT: FORDULAT A MAGYAR EREDETKUTATÁSBAN, Heti Válasz XIII. Évf., 31. szám. 2013. augusztus 1.” - B. I.

01-arkaim-google1.jpg

Kép: Arkaim elhelyezkedése

Különleges leletek

A városokat 3500-4000 évvel ezelőtt építethették. Méreteik nagyjából megegyeznek a legnagyobb ősi krétai városokéval. A kutatók most már azt feltételezik, hogy az ókori műveltség nem a görögöktől terjedt keletre, hanem annak őshazája Ázsia volt és onnan sugárzott ki az öreg kontinensre. Bettany Hughes, angol történész máris felvetette, hogy az egész bronzkori civilizáció akár erről a vidékről, vagyis a szibériai sztyeppe vidék északi pontjáról is eredhet. Nem számolt az észak-indiai térséghez köthető harrapai civilizációval, mely a közép-ázsiai térség legfejlettebb városait alakította ki. Első lakói a dravidák lehettek, akik a szkítákkal álltak rokonságban. A régészek szerint a városokat alaposan megtervezték, a házakban körülbelül kétezer ember élt. A települést árokkal vették körül. A város közepén alakítottak ki egy teret, mely a közösségi élet helyszínéül szolgált. Talán ott végezték el a nagy áldozati szertartásokat.

Árja műveltség?

Bár egyetlen nyelvészeti adatot, írást sem találtak a romok alatt, egyes kutatók máris kitalálták, hogy az indoeurópai nyelv ebből a térségből származott, sőt már olyan feltételezések is felreppentek, hogy ebből a térségből ered az elő-indoeurópai nyelv. Másik „bizonyítékul” a kerámiákon talált ősi szvasztika-ábrázolások szolgáltak. A régészek szerint az árják szent szövegében, a Védákban ez a jel a mesterek szimbóluma volt. Az ősi napszimbólumot, az örökkévalóság jelét azonban nemcsak az úgynevezett árja népek használták, hanem már a dravidák (közép-ázsiai szkíták) által létrehozott harappai civilizáció tárgyain is előkerül. Sőt, azt is többen kimutatták már, hogy a Védákban és más szent szövegekben visszaköszön az ősi dravida, tehát nem árja műveltség. A szvasztika egyébként széles körben elterjedt a sztyeppei térségben, ugyanúgy jelen van a bronzkori szkítákhoz köthető kaukázusi leleteken, mint a Kárpát-medencei szkíta tárgyakon. Önmagában tehát ennek a jelképnek a megléte nem igazolja azt, hogy a város az árjáké lehetett. Ugyanez vonatkozik a lóáldozatra és a lovas temetkezésre. Ezt a régészek szintén az árják tipikus temetkezési formájának tartják, hiszen egyes, indoeurópainak tartott népek – például a masszagéták és a szkíták- gyakorolták. Az árják Indiában pedig átvették ezt a szokást a szkítáktól. A lovas műveltség és a hozzá kapcsolódó áldozati szokás szkíta és hun őseink sajátja, akik a lovak mesterei voltak és ezt a fajta temetkezési szokást évezredeken át gyakorolták.

arkaim-rekonstrukcio.JPG

Kép: Arkaim rekonstruált képe. Forrás: https://www.sott.net/article/275517-Arkaim-Russias-Stonehenge-and-a-puzzle-of-the-ancient-world

_____________________________________________________________

NÉHÁNY ARKAIMRA VONATKOZÓ ADAT

Kivonat Müszélia Arkaim c. cikkéből, Feltöltés dátuma: 2012-03-25, http://iroklub.napvilag.net/iras/41008

 Arkaimot csak 1987-ben fedezték fel…Arkaim egy romváros az Ural hegység déli részében, a kazahsztáni határtól északra. Fölfedezését a véletlennek köszönheti. A szovjet hatóságok ki akartak alakítani egy víztározót, és csak a rend kedvéért vizsgáltatták meg a kiválasztott helyszínt egy cseljabinszki kutatócsoporttal, amelyet Gennadij Zsdánovics vezetett. Nagy volt a meglepetés, amikor megtalálták a régi várost; ami nem egészen érthető, mert régebben is tártak fel hasonló településeket - Szintasta, Petrovka - a régióban. A hatóságok nem akartak lemondani a víztározóról, … a nemzetközi felháborodás retirálásra kényszerítette a hatóságokat. Arkaim megmaradt; archeológusok, történészek, etnográfusok … tanulmányozzák, mert van mit.

… Arkaim a világ legfurcsább városa; még városnak is csak feltételesen nevezzük, mert merőben eltér az összes többitől. … Arkaim nem vaktában épült, …Arkaimot …valaki megtervezte, még hozzá nagyon gondosan. Ez nem olyan nagy ritkaság, a világ sok részében vannak tervezett városok. Dzsaipur például határozott tervek szerint épült a 18. századi Indiában. Igaz, de egyik sem olyan különleges, mint Arkaim. Először is, ez kör alakú, bár nem egészen szabályos, mert a belső fal átmérője 40 és 42,3 m között váltakozik. A külső falat nagyon komoly, védelmi céllal építették. Tövében, a külső oldalon, vizesárok húzódik, amely 2 m mély. Maga a fal 4-5 m vastag és 5,5 m magas, pontosabban ennyi volt, mert a város valamikor elpusztult, leégett, de erről majd később. Anyaga fakeretekbe tömörített föld és mész, a külső oldalát vályogtéglákkal fedték, színesre festették. A városnak négy bejárata volt, a legnagyobb a nyugati. Házak sora csatlakozott ehhez a vastag falhoz, a belső oldalon, 110-180 m2 alapterülettel. Ezek egy 5 m széles, gyűrű alakú útra nyíltak; az út másik oldalán ismét fal következett, amely egy 25x27 m2-es központi teret vett körül. A tér felőli oldalra is házakat ragasztottak. A tér lakóinak élete elkülönült azokétól, akik ajtaja a település egyetlen utcájára nyílott. A belső falun csak egyetlen kapu volt, hogy az elzárkózás még teljesebb legyen.

…. A belső házakban éltek az urak, a külsőkben a szolgák? Nem logikus, miért nehezítették volna meg a szolgák számára, hogy bejussanak a munkahelyükre? Ráadásul a házak sem tűnnek előkelőbbnek, azt persze nem tudhatjuk, volt-e díszítés, és ha igen, milyen. Az építési módból vagy a felszereltségből nehéz lenne eljutni a klasszikus úr és szolga megkülönböztetéshez.

Akkor Arkaim egy nagy szakrális építmény volt, ahol csak papok éltek, és a központi téren végezték a kultikus cselekedeteiket? … ehhez azt is tudni kellene, hogy mikor épült a település. A konszenzus az, hogy Kr.e. 1800-1700 között; sokkal későbbi nem lehet, mert a feltételezések szerint az "árja" népek ősei, a proto-európaiak és proto-iráni-indiaiak ekkor már elhagyták az ázsiai őshazát, nyugat, illetve dél felé vándoroltak, és meghódították azokat a területeket, ahol ma is élnek, Írországtól és Skandináviától Indiáig. …ennek a hosszú mondatnak szinte minden elemét meg lehetne kérdőjelezni, vagy legalábbis több kötetnyi magyarázatra lenne szükség? …

Semmi garancia nincs arra, hogy az egyébként helytelenül árjáknak nevezett népeknek közös őseik voltak, együtt laktak Belső-Ázsia sztyeppéin, onnan rajzottak szét a szélrózsa minden irányába - az egyik csoport Szkítiába és Mezopotámiába (eszerint a sumérek is "árják" voltak), egy másik akkor érkezett meg Indiába, amikor az ottani, Indusvölgyinek, Szindhu-Szaraszvatinak, vagy újabban csak harappainak nevezett kultúra már megsemmisült, ezért a hódítással sem kellett sokat vesződniük, és így tovább. Lingvisztikai bizonyítékok vannak erre a scenario-ra; egy csomó tudós dolgozik azon, hogy a mai élő nyelvekből, illetve régi irodalmi emlékekből kikövetkeztesse, hogyan beszéltek a proto-indoeurópaiak. Ez kétségkívül érdekes türelemjáték, de az ősi civilizáció emberei nem támadnak föl, hogy megerősítsék a következtetéseiket.

… az Indus völgyében a régészek semmit sem találtak, ami arra mutatna, hogy oda bármikor egy nagyobb, a helyi lakosságtól genetikailag eltérő, harcias nép érkezett volna, akik aztán az egész India történelmét felülírták. A Védák és más régi írások sem tudnak idegen invázióról vagy fokozatos betelepülésről, éppen ellenkezőleg, arról számolnak be, hogy a helyi lakosság hagyta el, több hullámban, Indiát - voltak köztük királyfiak, akiknek otthon már nem jutott trón, kalandvágyó ksatriják, kereskedők, akik másutt jobban megtalálták a számításukat, és akadtak száműzöttek is, akiknek büntetésből kellett elhagyniuk Árjavartát, a mai India szívét. Ennek azonban semmi köze Arkaimhoz, ezért csak en passant jegyzem meg, hogy a tíz király csatája, Szagara győzelme, a paradák és pahlavák elűzése, Jajáti fiai, Amavaszu nyugati utazása, a szóma növény keresése, és hasonló történetekre gondolok; meg persze a mitannikra, kasszitákra és hurritákra, akik egyszer csak feltűntek a Közel-Keleten, illetve Anatóliában, és "kelet felől" jöttek, a saját hagyományaik szerint.

A legnagyobb baj az, hogy a régi tárgyakat nem könnyű datálni - jó, ha mélyebb kultúrrétegből kerül elő, jogosan tartjuk régebbinek. De a jelenleg legbiztonságosabbnak ismert radiokarbonos kormeghatározás, a C14 izotóppal végzett elemzés csak szerves anyagok esetében működik. Arkaimról mit mond a szén?

Kr.e. 1700 körül, az elszenesedett épületfa maradványok alapján. Vagyis ugyanaz, mint az egész, proto-árjának nevezett kultúrkör esetében, amit Szintastáról neveztek el.

... Szintastában lócsontokat, kétkerekű szekeret és nap-szimbólumokat találtak, és manapság a tudományos világ meg van győződve arról, hogy a lovat az árja ősök háziasították, senki más nem lehetett annyira zseniális, hogy feltalálja a kereket, a napot kizárólag ők tisztelték, más népek észre sem vették azt a nagy, tüzes golyót az égen, meg hasonlók. Az európai kultúra is Ázsiában, az Uráltól délre született meg; … (Megjegyzés: Veres Péter bebizonyította, hogy a magyarok ősei nem másoktól, pl. un. árjáktól vették át a lovas-nomád életmódot, hanem annak kialakításában kezdeményező szerepet játszottak. – Veres Péter: Mérföldkövek a magyar őstörténetben, Budapest 2009., 53-77. o.) …

… Mit tudunk még a városról? Magas fatornyaik voltak, ezért Arkaimot néha fellegvárnak nevezik. A külső falnál 40, a belsőnél 20 lakást alakítottak ki, úgy, hogy két-két házat sugárszerűen felhúzott fal választott el; ezért aztán a település rekonstruált képe, különösen felülről szemlélve, tényleg mandalára emlékeztet. Vagy a kerék küllőire - lehet, hogy ez a pontosabb hasonlat. A házak emeletesek voltak, mindegyikhez tartozott egy kút; a szennyvizet központi csatornába vezették, amely az egyetlen utca teljes hosszában, az épületfából kialakított útfelület alatt haladt, és a vizet a külső árokba szállította. Ez a "vízvezeték" nagyon sokáig ismeretlen volt az úgynevezett árja utódnépeknél. …. Harappában (India – B. I.) minden házban volt fürdőszoba, a szennyvizet higiénikusan elvezették; itt csak az a bökkenő, hogy az árja inváziós vagy beszivárgós elméletek hívei szerint ebben a városban dravida népek éltek.

Arkaim házai valóban a harappaiakra vagy a mohendzso-daroiakra hasonlítanak, egy fontos kivétellel. Arkaimban minden házhoz tartozott egy olvasztókemence és egy érdekes kialakítású tárolóhely. … Ezen a bronzkori településen mindenki a bronz, illetve réz megmunkálásával foglalkozott. (kiemelés tőlem – B. I.) A számítások szerint 1500-2000-en élhettek a városban, azt sajnos nem tudjuk, hogy családos emberek voltak-e.

Nem hagytak maguk után semmilyen nyomot? Nem. Sem ékszert, sem műtárgyakat, sem írást, sem emberi csontvázakat; mindössze néhány kerámiacserepet, házi- és vadállatok csontjait, egy-két kő- és bronzszerszámot találtak. A leletek száma siralmasan kevés, még egy múzeumi szobát sem tudtak berendezni. Feltételezik, hogy a város nem véletlenül égett le. A lakói összeszedték minden holmijukat, elvonultak, és a házakat szándékosan felgyújtották.

De miért? … arra tudok gondolni, hogy volt itt valami titok, amit az emberek még az elköltözésük után is meg akartak óvni. Egy várost általában senki sem hagy el a maga jószántából. Vagy az ellenség rombolja le - de Arkaimban nem ez történt - vagy természeti katasztrófa üldözi el a lakosságot, Indiában például az életet jelentő Szaraszvati folyó kiszáradása. Arkaimban semmi, az emberek egyszer csak fölkerekedtek, minden felgyújtottak, és máshol keresték a boldogságot.

…Konyha nem is volt, csak olvasztókemence? … Nem éppen, mivel az állati csontok jelenléte arra mutat, hogy húst is ettek. Volt konyhájuk, és még hűtőszekrényük is: a kúpos tárolóhelyek. Ezek ugyanis agyagcsöveken keresztül kapcsolódtak a kutakhoz, és tapasztalatból tudjuk, hogy minél mélyebb a kút, annál alacsonyabb benne a hőmérséklet. Két agyagcső volt közvetlenül a vízszint fölött, az egyik a kemencéhez vezetett, hideg levegőt áramoltatott be, és fújtató helyett szolgált; a másik cső a tárolóhelyen hűtötte le a hőmérsékletet. Ez elég bonyolultan hangzik, még az is elképzelhető, hogy a csöveknek más céljuk volt. Egyébként a konyha kialakításával nem sokat vesződtek. Még tűzhelyeik sem voltak, csak helyek a tűz számára. A központi téren is, ahol lehet, hogy áldozatokat mutattak be. …

Nem tudjuk, hogy Arkaimban milyen áldozatokat végeztek, és mi volt a céljuk, …Mondják, hogy a belső fal a Napot, a külső a Holdat jelképezi, ismerték az aranymetszés szabályát, a földtengely hosszát, a föld Naptól és Holdtól való távolságát, ilyen és hasonló asztronómiai adatokat építettek be a városukba. … ha elfogadjuk a városba beleépített asztronómiai adatokat, valamint hogy Arkaim ugyanolyan obszervatórium, mint a sokkal híresebb Stonehenge, sőt még kiválóbb, mert Stonehenge csak 15, Arkaim viszont 18 égi jelenség vizsgálatát tette lehetővé (de minek kellett ehhez olvasztókemence?), Stonehenge mérési pontossága 10 ívperc 1o-hoz képest, Arkaimé olyan pontos, hogy azt már le sem merik írni a szakirodalomban, csak célozgatnak (K.K. Bisztruskin) a 2000 évvel későbbi Almagestre ….

A bejegyzés trackback címe:

http://julianusbaratai.blog.hu/api/trackback/id/tr10012608517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jòkai Zoltànà6xùxà 2017.08.07. 12:23:32

Az àrja szò nem a helyes olvasata a nèvüknek!Az árja szó eredetére a legelfogadottabb elmélet az, hogy az indoeurópai ari szó képzett alakjáról van szó, amelynek proto-indoeurópai hangalakja *ariyo lehetett. A képzés jelentése: arival rendelkező, azzal jellemezhető. Vagy a mi nyelvünkön àríj- nak olvasnànk! Ami azèrt èrdekes mert làtszik, hogy kèt szòtag. Az àr magàban is èrtelmes szò, de asznàljuk rag-kènt is pl. foglàr, vàj àr, hordàr stb règies neveknek hangoznak, amik foglalkozàst vègzô szemèlyre utalnak. Hogyha a nyelv ùgy vàltozott, hogy ezek a ragok règen elôljàròk voltak vagy esetleg a màssalhangzòs íràsban egy egy màr akkoriban is règi szò-t ellenkezô irànyban olvastak akkor hang alakja megvàltozott ès kèpi jelentèse elrejtezett.A torzulàsokat szamítàsba vève felcserèljük a szòtagokat èrtelmes nyilvànvalò kèpi jelentèst kapunk ami így hangzik: íjàr ami kèpi jelentèse megegyezik a ijàsz mai szòèval.....